Németországban a 75. évvel ezelőtti tömeges könyvégetésekre emlékeznek
Erich Schmitter minden év májusában körbejárja az általa vezetett nettetali könyvtárat és a polcokról leemelt művekből kiállítást rendez.
A többi között Erich Kästner, Erich Maria Remarque, Sigmund Freud, Karl Marx művei kerülnek a válogatásba, amellyel a Düsseldorf közeli település könyvtárosa 1933. május 10.-re emlékszik.
Arra a 75 évvel ezelőtti szörnyűséges napra, amelynek éjszakáján a berlini Opernplatzon (ma Bebelplatzon), valamint számos más városban a nácikkal szimpatizáló egyetemista szervezetek könyveket égettek. Több mint háromszáz „feketelistás szerző” műveit hányták tűzre, akik zsidó származásuk, baloldali-szocialista vagy haladó nézeteik miatt nem illettek bele a hitleri rezsim világképébe.
Schmitter szerint a könyvek és a szerzőik elleni gyűlölettől már kevés választotta el a szerzők ellen indított fizikai hajtóvadászatot. Hasonló szellemben fogalmazott a pénteki berlini megemlékezésen Horst Köhler német államfő, arra emlékezetve: a könyvek elégetése a holokauszt, az emberek elégetésének „bevezetője” volt. A náci propaganda kellőképpen előkészítette a terepet az egyetemisták és professzorok által végrehajtott, a rádióban élőben közvetített szégyenteljes barbár akcióhoz. Csak az Opernplatzon 70 ezer ember ujjongott, ahogy a könyveket máglyára szórták.
A könyvégetések 75. évfordulója és Izrael állam megalakulásának 60. évfordulója kapcsán német konzervatív és baloldali politikusok egyaránt az antiszemitizmus, a rasszizmus és a szélsőjobboldali nézetek elleni határozott fellépést sürgettek. Walter Momper (SPD), a berlini tartományi parlament elnöke szégyennek nevezte, hogy a zsidó intézmények még mindig rendőri védelemre szorulnak, s nem telik el olyan hét, hogy ne követnének el antiszemita vagy idegengyűlölő hátterű bűncselekményt.
A német média kiemelt helyen és figyelemmel tudósít Izrael állam megalakulásának 60. évfordulójáról. Németország történelmi felelősségének hangsúlyozása mellett az is előtérbe kerül, hogy a Közel-Kelet egyedüli demokráciája a szövetségi köztársaságot tekinti legfőbb európai szövetségesének. A két ország mai viszonyát jól jellemezte egy haifai híradó-tudósítás: a Bundeswehr zenekarát a helyiek egymás alá tűzött izraeli és német zászlók lobogtatásával fogadták.
Dési András – Berlin
Forrás: Népszabadság
