Népszabadság * Shiri Zsuzsa * 2008. május 10.
Az egyetemek körül tudományos-kutató cégek százai alakultak
Kép: GPO
Az alapító atyák 60 évvel ezelőtt úgy képzelték, hogy a modern Izraelben majd megjelennek az „új zsidók”: a kétkezi munkát végző zsidó parasztok, útépítők és ipari dolgozók. Hogy az állam megteremtésével véget ér majd a diaszpórában meghonosodott állapot: a tiltó és diszkrimináló rendelkezések miatt a zsidók fürge észjárásukkal elsősorban a kereskedelemben és a szabad értelmiségi pályákon boldogultak.
Izrael tehát éppen olyan lesz, mint a nagyvilág többi országa. Álmuk részben megvalósult: Tel-Aviv utcáinak színes emberforgatagában éppen úgy otthon vannak a távol-keleti vagy a török vendégmunkások, mint Nyugat-Európa nagyvárosaiban, de a gazdaságot a kétkezi munka helyett elsősorban az itt élők szellemi képességeinek kamatoztatása hajtja előre. Az 1950-es, 1960-as években főként a vegyiparra, a könnyűiparon belül pedig a textil- és a mezőgazdasági feldolgozóiparra helyezték a hangsúlyt. Ám az 1990-es évekre sorra bezártak a textilgyárak, a könnyűipar a Távol-Keletre költözött. Viszont az izraeli gazdaságot világra szólóan lendületbe hozta a galutból, a zsidó diaszpórából átmentett tapasztalat: a magas szintű iskolázottság és a kreatív szellem, az újító szándék, valamint a költségkímélő, eredeti megoldások állandó keresése, vagyis a helyi emberi erőforrás.
A mai Izrael iparát már elsősorban a high-tech, a biotech és a nanotechnológia jellemzi, az úttörő iparágak erőteljes terjeszkedése. Szinte az összes számítógépes világhatalom Izraelbe telepített egy-egy kutató-fejlesztő részleget, a Microsoft, a Yahoo, a Google is felzárkózott a már régóta betelepült Intel mellé. Izrael világelső a 100 főre jutó számítógépek számában, minden 100 izraeli 7 gépet birtokol, míg a második Kanadában csak 5,26-ot tudhatnak magukénak. Izrael élvonalban van a lakosság széles sávú internet-hozzáférésében és az új start-up kezdeményezésekben, amelynek egy részét aztán fölvásárolják és sikeres üzleti vállalkozássá fejlesztik a nagyobb tengerentúli cégek. A jövő nagy ígérete jelenleg a biotechnológiai ipar kiépítése, az előrehaladott nanotechnológiai kutatások, az első naperőművekkel kapcsolatos vállalkozások. Az izraeli gazdaság 2007-ben mintegy 5,4 százalékos növekedést mutatott, a munkanélküliségi ráta pedig mindössze 7,6 százalékos volt.
A gazdaság alkalmazkodóképessége igen jó, sőt több területen is sikerült előnyt kovácsolni a hátrányokból: a vízhiány nyomán kifejlesztették a csepegtetős locsolási technológiákat, Askelonban pedig felépítették az egyik legmodernebb tengervíz-sótalanító gyárat. Még a kedvezőtlen geopolitikai helyzetből is adódhatnak előnyök: Izrael fegyvernagyhatalom lett, amely elsősorban a szellemes újítások révén piacképes, például a pilóta nélküli repülők eladásával.
A jövő nagy lehetősége a mindössze fél-dunántúlnyi ország számára az, hogy a XXI. századi infrastruktúra kipróbálási terepévé váljék. Több ebbe az irányba mutató kezdeményezés is fut. Egy fiatal és sikeres üzletember, Shay Agassi állami segítséggel minden követ megmozgat, hogy Izraelben 2011-ben meginduljanak az elektromos autók, hogy addigra kiépüljenek szerte az országban a mai benzinkutakhoz hasonlóan az akkumulátortöltő és -cserélő állomások, hogy addigra rendelkezésre álljon az olcsó üzemképes autópark. Egy kicsiny jeruzsálemi cég június 12-én adja át a Negev-sivatagban első, bemutató célokból épített kísérleti naperőművét, aminek segítségével világméretű áttörést terveznek, az általuk kifejlesztett naperőmű-rendszer elterjesztését az USA-ban, majd a többi földrészen.
Az Amerikából elindult nemzetközi pénzügyi válság Izraelt sem kímélheti meg. A szakértők mégis bizakodva tekintenek a jövőbe: a zsidó állam gazdasága kiválóan alkalmazkodva sodródik a világválság örvényében, s az előzetes várakozások szerint viszonylag csekély károkkal kerül majd ki belőle.
