Forrás: Heti Válasz

Lapszemle.

„…Ugyanazon kliséknek ismételt, az unalom határán túlmenő hangoztatása. A kitérés a racionális vita elől, a másik fél deperszonalizációja. (…) Ez mind fasiszta nyelvezet. (…) Be lehet vetni alantas eszközöket azért, hogy a miniszterelnök ne mehessen be civil állampolgárként egy kávézóba. Hogy az ország ennyire elzülljön, hogy nem tud különbséget tenni a publikus és a magán között, az tényleg teljesítmény.”

(Interjú Konrád Györggyel, Magyar Narancs, április 10.)

„Polgár Tamás első villámtalálkozója egyértelműen provokáció és félelemkeltés volt. (…) második tüntetése már nemcsak provokáció és félelemkeltés volt, hanem nyílt erődemonstráció is. (…) Gyurcsány Ferenc kormányának és pártjának nagy szüksége van minden ilyen jellegű eseményre.”

(A Magyar Nemzet szerkesztőségi cikke, április 12.)

„Április 11-én 15 órától rövid megmozdulást tartunk Tomcat pólóboltjánál. Tavaly novemberben a bolt tulajdonosa külön értesítés nélkül törölt egy pólórendelést, majd kollégája meglehetős arroganciával reagált a személyes érdeklődésre.”

(A Reakció című havilap válasza a Polgár Tamás által meghirdetett tüntetésre.)

„Az elmúlt hónapokban a mi kis hazai zsebfasisztáink már-már kezdték azt hinni, övék az ország, övék a világ. Úgy érezték, áll mögöttük némi politikai támogatás is. (…) Polgárok, magyarok, akiknek még fontos a haza üdve, akik tudják, ezért néha tenni is kell, megszervezték ezt a tegnapi felvonulást – hogy bebizonyítsák, Magyarország nem olyan.”

(Dési János: Zsebfasiszták alkonya, Népszava, április 12.)

„Egyfelől Tomcat, másfelől például Gerhard Schröder. Ezt az ellenfelet tudjuk produkálni a neonácik elleni kötelező fellépés országából érkező volt kancellárnak? (…) A baloldalnak úgy kellett a magát Tomcatnek nevező ember újabb provokációja, mint egy falat virsli.”

(Nagy N. Péter: Tépett mókusok, Népszabadság, április 12.)

„Nagy szüksége van az ilyen (kormány)válságos napokban erre például egy Gyurcsány Ferencnek is – hogy végre ne őt dobálják tojással nyilvános szereplésekor, hanem ő sütögethesse a pozitív pr ízletes pecsenyéjét. Ami különben legalább olyan bicskanyitogatóan nevetséges, mint halkéssel enni a kakaós müzlit.”

(A Magyar Hírlap szerkesztőségi cikke, április 12.)

Operettpolitika

Horkay Hörcher Ferenc

[email protected]

Érdemes elgondolkodni, hogy nálunk miért mindig a legalpáribb stílusban folyik a politika. Itt van ez a mostani ügy. Miről is beszélünk? Hogy egy lányt megsértenek egy jegyirodában? És hogy erre nincs más válasz, mint hogy jöjjön a Molotovkoktél? Hát ennyi józan ítélőképessége nincs a radikális jobboldal operetthadseregének és bloggerhercegének? Nem tanulták meg, hogy a tűzzel nem jó játszani? Aztán jön Gyurcsány, és csak olajat önt a tűzre. De nem egyedül érkezik, hanem hozza felszabadító seregeit. Itt van Horn Gábor és a szabadságjogok többi SZDSZes lovagja. És itt van Klára asszony, aki mindig is élharcosa volt a szegényekért vívott küzdelemnek, a kisebbségek védelmének. Az Apró-villában időnként tán kalácsot is süt a rászorulóknak. És megjelenik a német operettkancellár is, akivel épp európai ügyekről tárgyalt Gyurcsány, s aki még inkognitóját is feláldozva siet a Hollán Ernő utcába. Azt persze, hogy a volt KGB-s tiszt orosz elnökkel gázbizniszel jó pénzért, nem érzi ízlésficamnak. Csipkerózsika sosem ébred föl?

[email protected]

8. évfolyam 16. szám, 2008.04.17

Comments are closed.