„A Kongresszuson részt vehet minden Magyarországon vagy azon kívül működő zsidó szervezet, amely a Kongresszus ülése előtt legalább 15 nappal írásban bejelenti részvételi szándékát, kinyilvánítja kötődését a magyar zsidósághoz.”
A Mazsihisz Alapszabálya a következő 111./A. §.-sal egészül ki.
A Szövetség konzultatív tanácskozótestülete a Kongresszus.
A Kongresszuson részt vehet minden Magyarországon vagy azon kívül működő zsidó szervezet, amely a Kongresszus ülése előtt legalább 15 nappal írásban bejelenti részvételi szándékát, kinyilvánítja kötődését a magyar zsidósághoz.
A Kongresszus ülésének időpontjáról és a részvétel lehetőségéről a Szövetség vezetői nyilvános felhívást bocsátanak ki.
A Kongresszus ülését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.
A Kongresszust a Szövetség vezetői vezetik.
A Kongresszus önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik, az azon résztvevő szervezetekre kötelező határozatokat nem hozhat.
A Kongresszus bizottságokat alakíthat.
A Kongresszuson résztvevő szervezetek költségeiket maguk viselik.
Határozati javaslat a MAZSIHISZ Közgyűlésének az Alapszabály kiegészítésére és módosítására
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közgyűlése 2008. március 30-án meghozta az
1/5768.(Ádár II.23.) számú határozatát.
A közgyűlés a Mazsihisz Alapszabály 32-40.§-át, 41.§. (4) bekezdését, 56.-57.§.-ait módosítja, azt kiegészíti a 111/A. §.-sal; az alapszabály a jegyzőkönyv mellékletét képező szöveggel módosítva és kiegészítve lép a mai nappal hatályba
A Mazsihisz Alapszabálya a következő… §.-sal egészül ki.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének Kongresszusa – Magyar Zsidó Kongresszus –
A Szövetség konzultatív tanácskozótestülete a Kongresszus.
A Kongresszuson részt vehet minden Magyarországon vagy azon kívül működő zsidó szervezet, amely a Kongresszus ülése előtt legalább 15 nappal írásban bejelenti részvételi szándékát, kinyilvánítja kötődését a magyar zsidósághoz.
A Kongresszus ülésének időpontjáról és a részvétel lehetőségéről a Szövetség vezetői nyilvános felhívást bocsátanak ki.
A Kongresszus ülését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.
A Kongresszust a Szövetség vezetői vezetik.
A Kongresszus önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik, az azon résztvevő szervezetekre kötelező határozatokat nem hozhat.
A Kongresszus bizottságokat alakíthat.
A Kongresszuson résztvevő szervezetek költségeiket maguk viselik.
Indoklás
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Alapszabálya a 80-as évek végén készült, 2004. után megpróbálták azt megreformálni, de a nagy kezdeti várakozást csak kisebb szervezeti reformok követték, és mind a mai napig az Alapszabály nem ad arra kérdésre választ, hogy hogyan vehetnének részt a Mazsihisz keretén belül a különböző zsidó alapokon nyugvó szervezetek. Nyilvánvaló, hogy meg kell teremteni a szervezeti kereteit annak, hogy más szervezetek is bekapcsolódhassanak a Mazsihisz munkájába.
A zsidó társadalom változásai az utóbbi időben mind inkább megmutatták, hogy a közösségi élet iránt érdeklődő fiatalok sem közelednek kellő intenzitással a zsinagógák felé, erősödik a társadalmi nyomás, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A következmények kétfélék lehetnek, vagy a Mazsihisz teret ad ezen társadalmi csoportoknak vagy a Mazsihiszen kívül jönnek létre újabb szervezetek és előbb-utóbb a Mazsihisz egy lesz a többi zsidó szervezet között. Az jelenleg nehezen prognosztizálható, hogy egy ilyen folyamat mikor érne a végpontjára, de egyáltalán nem kívánatos, hogy ez megtörténjen, mert egy széttöredezett zsidó képviseleti rendszer kifejezetten káros lenne az egész zsidóságnak.
A szervezeti keretek megteremtésének komoly elvi és strukturális akadályai vannak. A korábbi kísérletek mind azon buktak meg, hogy nem sikerült azt a formát megtalálni, amely egyrészt biztosítaná azt, hogy ne kerüljön veszélybe a Mazsihisz történelmi egyházi státusza, másrészről valamilyen módon a döntéshozatalba, a vitákba a többi zsidó szervezet is bekerüljön. A zsidó szervezetek okkal vélik úgy, hogy nemcsak hogy semmiféle befolyásuk nincs a döntésekre, de még a véleményüket sem tudják oly módon kifejteni, hogy annak hivatalos keretek közötti meghallgatási lehetősége fennálljon.
A Mazsihisz tagjai okkal ítélik úgy meg, hogy egy szervezeti fellazítás túlzott hatalmat adna a hitközségen kívüli szervezeteknek.
Korábban történt több olyan kísérlet, hogy a Mazsihisz keretein kívül valósuljon meg valamiféle általános összefogás, ez azonban nem vezetett sikerre. Nem is vezethetett, hiszen egy ilyen szervezet, még ha nem is akarták volna a résztvevők, akkor is valamiféle ellenszervezetként jelent meg, amely a Mazsihisz jogosítványainak egy részét vagy annak teljes egészét kívánta magához vonni, ez pedig kiváltotta az azonnali „szervezeti immunreakciókat”.
Ennek a kérdésnek a megoldása csak olyan intézkedés lehet, amely biztosítja a beleszólást a többi zsidó szervezetnek, és terepet ad annak, hogy az egyes társadalmi csoportok képviselői kifejtsék az álláspontjukat és itt derüljön ki, hogy kinek milyen érvei vannak, ha úgy tetszik ki milyen súlyt tud magának biztosítani szavai által.
A Mazsihisz jelenlegi felépítése szerint a legfőbb döntéshozó testület a Közgyűlés, a Közgyűlések között a vezetőség gyakorolja ennek a jogait, a tényleges döntéseket a napi ügyekben az elnök – ügyvezető igazgató hozza, illetve az Alapszabályban nem rögzített vezetői értekezlet vitatja meg azokat.
A jelenlegi helyzet megoldására legmegfelelőbbnek a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Kongresszusának kialakítása tűnik.
A Kongresszusban részt vehetne minden Magyarországon, (belföldön) vagy Magyarországon kívül (külföldön) működő olyan szervezet, amely magát magyar zsidó szervezetként definiálja és részt kíván venni a Kongresszus munkájában.
Az nem igényel különösebb magyarázatot, hogy nem tehetünk különbséget a belföldön működő zsidó szervezetek között sem ideológiai, sem vallás-irányultsági alapon, míg a külföldön működő szervezetek részvétele azért fontos, mert igen nagy létszámú magyarajkú közösségek élnek elsősorban Izraelben és az Egyesül Államokban, amelyek esetleg részt kívánnak venni a Kongresszus munkájában.
Ebből következik természetesen, hogy a Kongresszusban valamennyi Magyarországon bejegyzett hitközség, illetve zsinagóga önálló jogosítvánnyal vehetne részt. Az Alapszabályból következik, hogy a legfőbb döntéshozó testület továbbra is a Közgyűlés lenne, a Közgyűlés tagjai pedig továbbra is a Mazsihisz taghitközségei, ehhez képest tehát a Kongresszus konzultatív szervként működne, amelyet meghatározott időközönként, például évenként legalább egyszer kellene összehívni, és ezen mindenki kifejthetné az álláspontját. Figyelemmel arra, hogy a részvétel a Kongresszusban minden szervezet számára önkéntes lenne, ezért az is nyilvánvaló, hogy a Kongresszus nem hozhatna semmiféle olyan döntést, amely a tagokra nézve bármiféle kötelezettséggel bír, nem rendelkezne pénzügyi jogosítványokkal, nem dönthetne költségvetési kérdésekben, de az infrastuktúráját a Mazsihisz biztosítaná, (ez a Kongresszus helyének a biztosítását jelenti, a jegyzőkönyvezést, meghívó kiküldését, stb.)
Ettől függetlenül a Kongresszus állásfoglalásokat hozhatna, de ennek jogi kötőereje nem lenne a különböző szervezetekkel szemben, persze erkölcsileg mindenképpen rossz helyzetbe kerülne az a szervezet, amelyik szembehelyezkedne a túlnyomó többség akaratával.
Az Alapszabály jelenlegi keretei közé a Kongresszus beilleszthető, és nem igényli a történelmi egyház státuszának feladását, hiszen a Kongresszus, mint konzultatív szervezetnek döntési joga nincs.
Mivel a Kongresszus a Mazsihisz Kongresszusa, így a vezetésével kapcsolatos kérdések fel sem merülhetnek, természetesen az egyes Bizottságok tagjai, vezetői illetve a levezető elnökök személye megállapodás kérdése lehet.
A Kongresszus időtartama szükség szerint alakítható, amennyiben több téma merül fel, úgy lehet többnapos Kongresszust tartani illetőleg az éves Kongresszust több részletben is meg lehet tartani különböző napokon.
A javaslatot a MAZSIHISZ vezetősége túlnyomó többségi szavazattal elfogadásra javasolja a Közgyűlésnek.
Mazsihisz news
