NOL * Lapzsemle * 2008. április 1.
„Kedves Zsolti, rajta vagy kapva” – Gyűrűzik a Bayer-botrány
Bayer Zsolt március 18-án antiszemita cikket írt a Magyar Hírlapban; egy nyílt levélből, amelyet az MH tulajdonosához intéztek, egyre dagadó tiltakozás lett; a felháborodás hatására Bayer írt még egyet, semmivel sem jobbat.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke lapunkban is publikálta levelét, amelyben konzervatív polgárként utasította vissza Bayer írását.
Széles Gábor az MTI-n keresztül válaszolt; a 168 ÓRA a nyílt levél néhány aláírójának véleményét kérdezte Széles válaszáról. (Fleck Zoltán, Benedek István Gábor, Ludassy Mária, Csaplár Vilmos, Iványi Gábor és Bodor Pál válasza itt olvasható)
Andrassew Iván írta minderről Bayernek a blogjában: „Talán észrevetted, hogy nem írtam alá az ellened való tiltakozást. Azért nem, mert elhatároztam, hogy az antiszemitizmus elleni közháborgásban ezentúl csak akkor veszek részt, ha találok ötszáz olyan embert, aki nem zsidó, sőt inkább keresztény, sőt inkább jobboldali, legalábbis konzervatív. Ha nem találok, akkor úgyis mindegy. Akkor győzzetek ti. Te meg Széles úr, a nemzet önjelölt Széchenyi-inkarnációja, meg a magyar gárdátok. Akkor eljött az időtök, és a magyar népnek nyilván szüksége van arra a bajra, amit ráhoztok.
Amikor a Népszabadság szerkesztőségében, ahol együtt dolgoztunk, és ketten megalapítottuk a Magyar Hazugság és Halál Pártját, henteregtünk a röhögéstől Csurka nyomorult szövegeitől, gondoltad volna, hogy te leszel az új Csurka? Hogy a Zsírtáltos egyszer – szellemi értelemben persze – kimúlik, és akkor te azt teszed majd, amit Orbán tett a politikában? Ha ti láttok egy rést, ahova be lehet állni, akkor be is álltok. Résbubusok vagytok. Így lett ő vérliberálisból álkonzervatív, most meg már a kommunistákkal is szövetséges baloldali izé. Így leszel te vérlibelárisból álkonzerv, aztán meg fasiszta, vagy nyilas. Vagy mi ez a végvidéki duma, amit itt előadtál. Annyira provinciális, annyira porbolhás, annyira áporodott, annyira röstellem magam.” Részletek a
http://www.andrassew.hu honlapon: http://andrassew.blogspot.com/2008/03/kedves-zsolti-rajta-vagy-kapva.html
A HVG Online-on Papp László Tamás a Szélesnek címzett nyílt levélhez kapcsolódó aláírásgyűjtés értelmét vitatja:
„Bayer Zsolt Magyar Hírlapban napvilágot látott publicisztikája – melyben leírja: vannak zsidók, akik puszta létezésükkel indokolttá teszik az antiszemitizmust – a tiltakozás szökőárját generálta. Hogy a kijelentés minősíthetetlen és szalonképtelen, nem vitás. Felteendő kérdés inkább az, nem kontraproduktív, bumeránghatáshoz vezető pótcselekvés-e az aláírásgyűjtés, melyhez immár sok tucat neves(nek tartott) értelmiségi csatlakozott?” PLT „Zsidózás kontra intellektuális lincskampány” című cikke i>
Széles Gábor lapjában is olvasható néhány vélemény-cikk Bayer szövegéről. Pelle János a többi között ezt írja: „A jobboldal nagyarányú győzelme 2010-ben nem kizárható, de azért biztosra még most, a közvélemény-kutatási adatok ismeretében sem vehető. Amit azonban én a politikai váltógazdaság természetes alternatívájának tartok, az valóságos rémkép a hazai zsidó vagy inkább zsidó származású, értelmiség számára. Ez a csoport, melynek tagjai közül valóban számosan látogatják a Lukács fürdőt, jórészt még most sem heverte ki teljesen a holokauszt traumáját, borzong a politikai hatalomváltás lehetőségtől, a „mainstream” média pedig felerősíti öröklött félelmeit. Melyek, legyünk őszinték, nem is teljesen alaptalanok. Nekem is felfordul a gyomrom a Magyar Gárda nyilvános masírozásától, a Duna-parti tömegkivégzéseket idéző árpádsávos zászló lobogtatásától, a Hegedűs család verbális ámokfutásától, mégsem vonom le azt a következtetést, hogy a mérsékelt jobboldal tehet mindenről, sőt az a véleményem, hogy ügyének szándékosan ártanak egyes szélsőjobboldali uszítók, akik tudatosan provokálnak. Bayer most az ő hangjukon szólalt meg, amikor néhány kollégájáról szemrebbenés nélkül leírta az elképesztő, a vészkorszakot idéző mondatot: „Ők a mi indok-zsidóink – értsd: a puszta létezésük indokolja az antiszemitizmust…”
>
Ugyanott Bíró Zoltán inkább kevesli, amit Bayer írt: „…már magától az elhatárolódás szótól is megundorodtam az idők során, hiszen az SZDSZ és körei minduntalan elhatárolódást követeltek mindenkitől, ha úgy érezték, hogy a gazdaságban, politikában, médiában való agresszív nyomulásukat és gátlástalan érdekérvényesítési törekvéseiket korlátozhatja. Nekem már – követelésükre – el kellett volna határolódnom többek között Püski Sándortól, Csoóri Sándortól, Csurka Istvántól. Az lenne az igazi, ha az ember elhatárolódna önmagától és minden magyar a maga magyarságától. Ez lenne a paradicsomi állapot neoliberális körökben! És persze az, ha mindenki félne tőlük és együgyűen felnézne rájuk. Ha sem magyar, sem zsidó ember, sem magyar zsidó nem leplezné le őket időről időre, bár az MSZP-SZDSZ-kormány óta már a leleplezés se számít, hiszen úgyis eladják és megveszik és kifosztják az országot, az egész szerencsétlen magyar népet. Ám nagymértékű intelligenciahiányra vall ezeknek a köröknek a részéről, ha azt hiszik, hogy a mindennapos magyargyalázás, a félelemkeltés és maga a félelem – ha a nagy többségre is kiterjed – egyszer csak nem fordul önmaga ellentétébe, és ha nem érik fel ésszel, hogy akkor aztán lesz ok a félelemre itt is, ott is, mindenütt.”
György Attila a Magyar Hírlap ugyanazon számában így fogalmazott: „Most éppen Bayer Zsolt a soros antiszemita (lehet, emlékezetem csal, de úgy időnként mintha már korábban is lett volna az), aki köz- és szépíró létére merte venni magának a bátorságot, hogy arról írjon, ami mindenki számára nyilvánvaló: hogy Magyarországon, különösképpen Budapesten hagyománya van a megélhetési zsidóságnak és a megélhetési antifasizmusnak. Hogy minden oknak okozata van. Bayer barátunknak persze nem ez a legfőbb bűne. Írásának nyilvánvaló igazságtartalmát leginkább azok ismerik fel, akikről szól. Történetesen a száz aláíró nagy része. „
A Magyar Hírlapból Máthé-Tóth András véleményéből is idézünk: „Mediatizált világunkban az elektronikus és az írott sajtóban fortyog az össznépi undor bűzös masszája, s ebből táplálkozik a létező demokrácia növényzete, és hoz remélhetőleg jó termést. A trágya és az étel körforgása életünk alapszövete.
Bayer Zsolt írása egy cseppnyi adalék ehhez a leendő humuszhoz. Sajátos észjárásával bármihez nyúlt, egy irányba emésztette meg, s adta elénk. De ez nem az étel. Az valami más, ahhoz kell még egy természeti csoda.”
Ajánlott Cikkek
