Egységben ünnepelte a 160. évfordulót az erdélyi magyarság.
Nagyszabású rendezvényeken emlékezett a romániai magyarság március 15-re. Calin Popescu Tariceanu kormányfő a romániai magyar közösséghez intézett üzenetében hangsúlyozta: Románia európai identitását erősíti az etnikai harmónia és az állampolgárok közötti szolidaritás, a román-magyar viszony pedig példaértékűvé lett a térségben.
A kolozsvári emlékezők a Szent Mihály-templomból a Petőfi-emléktáblához vonultak (Fotó: MTI – Rohonyi Iván)
A romániai magyarság március 15-i ünnepségsorozatának központi rendezvényét Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ szervezésében. Markó Béla pártelnök arról beszélt, hogy a romániai magyarság visszaszerezte, ami az övé volt: erdőt, földet, házat, nyelvet, kultúrát. „Mi nem leszünk másodrangú állampolgárok a saját szülőföldünkön! Romániában ma is él legalább másfél millió magyar, Erdély a miénk is” – fogalmazott Markó, aki elmondta még azt is: a román parlamentben még mindig nem lehet magyarul beszélni, de Brüsszelben, az Európai Parlamentben már igen. A romániai magyarság nem az országot akartja „szétrontani” az autonómiával, hanem Erdélyt akar építeni, Székelyföldet gyarapítani.
Nyergestetőn, a magyar szabadságharc utolsó székelyföldi ütközetének helyszínén a havazás ellenére is több ezren voltak jelen az ünnepségen. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter a márciusi ifjak elszántságát hiányolta a mai magyar fiatalokból. Székelyudvarhelyen Szász Jenő polgármester új politikai közmegegyezést sürgetett a magyarság és a románok között. Az ünnepség díszvendége Szájer József, a Fidesz EP-képviselője volt.
Sepsiszentgyörgyön egységben ünnepelt a magyarság. A budapesti Pongrátz Gergely Polgári Kör elnöke, Chladek Tibor figyelmeztetett: ha a mai erdélyi Széchenyik és Kossuthok egymás ellen cselekszenek, akkor az erdélyi magyarság vesztes lesz a közös ellenséggel, az asszimilációval szemben. Kézdivásárhelyen a politikamentesség jegyében egyetlen politikust sem hívtak meg. Brassóban a magyarul, románul és németül lezajlott ünnepségen visszahelyezték az emléktáblát annak az épületnek a falára, amelynek erkélyéről Bem kéznyújtásra hívta fel a három nemzetet. Aradon a román-magyar megbékélés parkjában visszaállított Szabadság-szobornál ünnepeltek. Külön rendezvényen a Nagy-Románia Párt is koszorúzott a román forradalmárok emlékművénél.
Kolozsváron és Bukarestben az újfasiszta Új Jobboldal szervezett ellenrendezvényt „a magyar szeparatizmus ellen, Románia területi épségének védelmében”. A fasiszta mozgalmat idéző jelképekkel felvonuló száz-kétszáz személy, a Zászlóaljak, keljetek át a Kárpátokon kezdetű dalt énekelte, folyamatosan skandálta: „Kifelé a magyarokkal, Romániának nincs szüksége rátok, a Székelyföld román föld.”
Román támadók összevertek egy kolozsvári magyar fiatalt
Kolozsváron incidens zavarta meg az ünnepséget: egy összecsavart magyar zászlóval a Szent Mihály-templomi megemlékezésre tartó 17 éves fiatalt több román megtámadott és összevert. A megvert magyar fiatal két támadóját elfogták, ügyükben 29 napos előzetes letartóztatást javasolt a rendőrség, és közölte: adataik vannak a többi támadóról is. Szerintük azonban nem az Új Jobboldal újfasisztáiról van szó, hanem a Kolozsvári U futballcsapat szurkolóiról. Így feltehetően kiderítik majd, hogy a magyar fiatal a magyar vállalkozó tulajdonában lévő kolozsvári vasutascsapat szurkolója volt, így nem etnikai, hanem szurkolóközi összecsapásról van szó.
Bogdán Tibor, Bukarest
