Az elkövetkező hetekben tudatosan állítja a Fidesz az oroszokkal kötött gázvezeték-szerződés kritikáját a politikája középpontjába, hogy újrapozícionálja nemzetközi kapcsolatrendszerét. Ellenzéki forrásaink szerint ugyanis a magyar kormány a Déli Áramlat támogatásával akaratlanul az iraki rendezésbe is beleszólt, így az Egyesült Államokban egyre szkeptikusabbak Gyurcsány Ferenccel szemben.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok által szorgalmazott – jelenleg még csak papíron létező – Nabucco ugyanis nemcsak az iráni gázt szállítaná Európába, hanem az egész közel-keleti térség és a Kaszpi-régió által kitermelt energiahordozókat is.
Bár a Déli Áramlat elsősorban orosz gázt szállítana, de – ha nem épülne meg a Nabucco – lehetséges lenne, hogy később Egyiptom, Irak és Azerbajdzsán, Kazahsztán és Türkmenisztán is ezt a vezetéket használnák.
Az igazi „nagypolitika”
„A Nabucco és a Déli Áramlat közötti versengés nemcsak üzletről, hanem geopolitikáról is szól. Aki azt itt folyó gázkitermelés értékesítésére ráhatással van – mint egy csővezeték tulajdonosa – az nemcsak sikeres üzletben vesz részt, hanem a térség politikai folyamataira is befolyással bír” – magyarázta a Hírszerzőnek egy fideszes háttérember.
Szerinte azért követett el hibát a Gyurcsány-kormány, mert az amerikaiak és az oroszok közötti versengésben oly módon vett részt, hogy azzal Moszkvának kedvez. Emellett olyan nagypolitikai kérdésbe szólt bele az ország, amely közvetve még a közel-keleti rendezéssel is összefügg.
A Nabucco (Forrás: www.nabucco-pipeline.com)
„Diplomáciai forrásokból úgy értesültünk, hogy az Egyesült Államok sérelmezi, hogy a magyar kormány egyre szorosabb kapcsolatot ápol a Putyin vezette Oroszországgal. A jelenlegi szerződés ilyen sarokpontnak számít” – fogalmazott lapunknak az említett forrásunk.
Építkezés és fényezés
A helyzetet egyébként a Fidesz tudatosan felhasználja arra, hogy a párt Amerika-barát imidzsét továbbépítse. Az Orbán-kormány idején ugyanis elég hűvössé vált a Fidesz-Amerika viszony, melynek voltak kisebb „pszichológiai” okai, és volt a nagy: a Gripen beszerzés körüli nézeteltérés.
Az elavulttá váló MIG vadászgépek helyett ugyanis az Orbán-kormány nem az amerikaiak által melegen ajánlott F16-okat, hanem a svéd Gripeneket vásárolta meg. Emellett a közéletben számtalan atrocitás érte az akkori amerikai nagykövetet. Kondor Katalin, a közrádió akkori elnöke például brekegésnek minősítette Nancy Goodman-Brinker nagykövet antiszemitizmus miatt aggódó szavait.
A Fidesz-Amerikai kapcsolatnak nem használt az sem, hogy a szeptember 11-ét követően Csurka István Amerikát gyalázó kijelentéseitől nem kellő mélységben határolódott a kormány, noha formálisan semmi közük nem volt a MIÉP-hez. Amerikai körökben a Fidesz kapcsán amúgy is állandó téma volt a párt szélsőségekkel való – valós vagy vélt – kapcsolata, hiszen az amerikai külpolitikára nagy befolyással bíró Tom Lantosnak, a képviselőház külügyi bizottság elnökének, Holokauszt-túlélő lévén, kiemelten fontos kérdés volt ez.
Ellenzéki forrásaink szerint éppen ezért az orosz gázvita alkalmas arra, hogy a Fidesz a magyar kormányzat Putyin-barát politikáját kihasználva belavírozza magát az Amerika-barát pozícióba. Mindez pedig a választásokon, 2010-ben sokat fog számítani.
Kit írtak le?
„Az a baj, hogy abban a pillanatban, hogy itt vannak az oroszok, nem csak gazdasági kérdés a csővezeték. És szerintem ezzel az MSZP-t leírták az amerikai oldalon” – vélekedett a Heteknek adott interjújában Kaderják Péter, a Corvinus Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője.
Kaderják, aki az Orbán-kormány idején a Magyar Energia Hivatal elnöke volt, úgy vélekedett, „magyar kormány semmit nem tett annak érdekében, hogy a Nabuccót előremozdítsa. Sőt, teljesen váratlanul, meglepetésszerűen aláírunk egy megállapodást, és beszállunk a Déli Áramlatba. Nem jó, mert elbizonytalanítja a Nabuccós partnereinket, szembeállít minket Ukrajnával, mert a Déli Áramlat kikerüli Ukrajnát, szembe állít minket Törökországgal, kellemetlen helyzetbe hoz például Romániával szemben, hogy az amerikaiakról ne is beszéljünk. Külpolitikai szempontból költséges húzás volt a szerződés aláírása, rizikós vállalkozás hintapolitikát folytatni gázvezetékügyben.”
„Amerikának elsődlegesen az a szempontja, hogy az oroszoktól független utat találjon a közép-ázsiai gázvagyonnak Európa felé. Ugyanakkor az amerikai diplomácia egyfajta érdeke, hogy a volt orosz tagállamoknak segítsen önálló állami létre jutni, hogy kiszabaduljanak az orosz szorításból, és szállítási útvonalakat találjanak, ahol másnak is el tudják adni a nyersanyagaikat. A Nabucco tehát egyrészt európai fogyasztói oldali diverzifikációt teremtene, másrészt ezekben az országokban értékesítési diverzifikációt is létrehozna” – fogalmazott Kaderják, aki szerint előnytelen szerződést írt alá Gyurcsány Ferenc.
Hazafi Zsolt
