Tucatnyi embert hallgatott meg tanúként tegnapra virradóra a Központi Nyomozó Főügyészség az MSZP-s politikusok elleni Molotov-koktélos támadások ügyében. Azokat keresték, akik tudtak a támadásokról, valamint az azok elkövetését magára vállaló Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadseregről. Közben kiderült, a tervezettnél egy hónappal korábban, március 12-én tárgyalja a Fővárosi Bíróság a Magyar Gárda ügyét.
Április közepe helyett március 12-re tűzte ki a Fővárosi Bíróság illetékes bírája a Magyar Gárda megszűntetése ügyében indított per első tárgyalását. Így a szervezet megszűntetésének kérdéséről már a nemzeti ünnep előtt tárgyal a bíróság. Az ügyben szerdán az új igazságügyi és rendészeti miniszter, Draskovics Tibor kért soron kívüliséget, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) tagjaként. Ám közben kiderült, hogy a Fővárosi Bíróság elnöke, Gatter László saját hatáskörben már döntött erről. Arról azonban nem voltak egyértelmű vélemények, hogy a soron kívüliség a már kitűzött tárgyalást miként érinti. A Fővárosi Bíróság sajtótitkársága csütörtökön azt a tájékoztatást adta, hogy a per tárgyalását április 14-ére tűzték ki. Lapunk érdeklődésére pedig közölték, hogy ez a dátum már a soron kívüli eljárás kezdeményezése nyomán kijelölt első tárgyalási nap. Most mégis korábbi dátumról határoztak. A főbíró, Lomnici Zoltán egyébként azt mondta: az OIT csak arra jogosult, hogy a soron kívüli eljárás indokoltságáról döntsön, a testület határnapot nem tűzhet ki.
A Fővárosi Főügyészség december 17-én nyújtott be keresetet a Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület feloszlatása érdekében. Az ügyészség akkor azzal indokolta döntését, hogy a Magyar Gárda az egyesületi törvénybe ütközően gyakorolja tevékenységét, és az árpádsávos jelvényekkel, fekete egyenruhában masírozó gárdisták tevékenysége „mások jogait és szabadságát sérti”. A keresetlevél a Tatárszentgyörgyön történteken alapul. A tepelülésen a Magyar Gárda 260, és a Nemzeti Őrsereg 50 tagja december elején tartott felvonulást, bár a rendezvényt a település polgármestere a roma társadalom ellen irányulónak minősítette. „A Magyar Gárda egész jelenségét rettenetesnek látom, olyannak, amivel nem lehet és nem szabad megbékélni” – fejtette ki csütörtöki blogbejegyzésében a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc nem hiszi, hogy bárkinek is alkotmányos joga általában egy népcsoportot gyalázni. A miniszterelnök szerint ez nem bal- és jobboldaliság kérdése, még akkor sem, ha – mint írta – a jobboldali radikalizmus előretörésében súlyos felelőssége van a legnagyobb magyarországi jobboldali pártnak, „amely hónapokon, éveken keresztül izzította a hangulatot, ellenségként tekintett és tekint politikai ellenfeleire és azt mondja, bármi megengedhető a kormánnyal szemben, mert az illegitim és el lehet kergetni”.
Eközben tucatnyi helyszínen, tucatnyi embert hallgatott meg tanúként a Központi Nyomozó Főügyészség az MSZP-s politikusok elleni Molotov-koktélos támadások ügyében, de egyelőre senkit nem gyanúsítottak meg. Az ügyészség vezetője, Keresztes Imre elmondta: Budapesten és vidéken is konkrét adat volt arra, hogy a meghallgatottak tudtak a Molotov-koktélos támadásokról, valamint az azok elkövetését magára vállaló Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadseregről. A kihallgatás után minden tanút elengedtek. A hajnali akcióban házkutatásokat tartottak, és sok eszközt lefoglaltak, de hogy ezek összefüggésbe hozhatók-e a támadásokkal, azt szakértőknek – például vegyészeknek – kell megvizsgálniuk. A terrorcselekmény miatt indult nyomozásnak továbbra sincs gyanúsítottja – mondta Keresztes Imre.
Február 8-ra virradóra ismeretlenek három településen – Gödön, Dunaújvárosban és Kunhegyesen – összesen négy szocialista politikus házára dobtak robbanó benzines palackokat. A főügyészség egyesítette ezeket az ügyeket a Kóka János SZDSZ-elnök és a Hiller István MSZP-alelnök házát ért decemberi támadások miatt indult nyomozásokkal.
Népszava Online
