Lesz Oscar-gála – február 24-én a szokásos csillogó külsőségek között osztják ki a filmvilág legnagyobb elismerésének számító díjat, amelyet az Amerikai Filmakadémia ötezer-nyolcszáz tagja szavaz meg a különböző kategóriák legjobbjainak. A korábban a hollywoodi írók sztrájkjától fenyegetett ünnepséget magyar idő szerint vasárnapról hétfőre virradó éjszaka rendezik a hollywoodi Kodak Theatre-ban, ahol nyolcvanadik alkalommal találnak gazdára az aranyszobrocskák.
Dillon Freasier és Daniel Day-Lewis az egyik nagy esélyes, a Vérző olaj című filmbenForrás: Port. hu Az írósztrájk idejében véget ért, Hollywood ezekben az órákban már teljesen az Oscar-osztás lázában ég. Idén nyolcvanadik alkalommal dől el, melyik film és mely művészek a legjobbak, legalábbis a leglátványosabb filmes megmérettetés szerint. A jelölésekből annyi lemérhető, hogy ebben az évben többségükben az emberi lélek sötét oldalát mutató filmek kerültek a szavazók figyelmének középpontjába. Hiszen a legtöbb szó olyan filmekről esik, mint a Vérző olaj, amely egy olajmágnás életében a hatalom, a pénz, a korrupció veszedelmes összefonódását mutatja, vagy a Nem vénnek való vidék, amelyben egy megállíthatatlan és lebírhatatlan gyilkos szedi az áldozatait, illetve a Vágy és vezeklés című romantikus dráma is, amelyben a háború teszi lehetetlenné az érzelmek győzelmét, nem szólva a Michael Claytonról, amelyben szintén a korrupció a főszereplő.
Nem egy, hanem két éllovas film áll legelöl a jelölések száma alapján: Joel és Ethen Coen thrillere, a Nem vénnek való vidék és Paul Thomas Anderson nyolc díjra jelölt drámája, a Vérző olaj. Melléjük óriási hátszéllel zárkózik fel a legjobb film díjáért a Vágy és vezeklés is Joe Wright rendezésében, hisz nemrég elvitte a legjobb film Golden Globe-ját, ráadásul a Brit Filmakadémia (BAFTA) díját is. Valószínűleg közöttük dől el ez a nagyon fontos díj, ahogy a legjobb rendező Oscarjára is a legesélyesebbnek a Coen testvérek látszanak, maguk mögött tudva a BAFTA hasonló díját, bár igazi vetélytársuk lehet Paul Thomas Anderson, aki sok díjat söpört már be a filmjével, s a napokban Berlinben kapta meg a rendezői elismerést. És akkor már említsük Julian Schnabelt is, aki a Szkafander és pillangó című megindító filmjével elnyerte a legjobb rendező Arany Glóbusz díját. Lehet, hogy a rokonszenv is bejátszik majd mellette, mert nagy nemzetközi sajtóvisszhangot váltott ki az a tény, hogy a Szkafander és pillangó idén nem került be a legjobb külföldi filmek ötösébe. Ugyanígy óriási felzúdulás fogadta a 4 hónap, 3 hét, 2 nap című román film kimaradását az Oscar-esélyesek közül, s ez annál is érthetetlenebb művészileg, mivel a film végignyerte az összes nagy és kis nemzetközi filmfesztivált tavaly Cannes-tól kezdve. Művészileg érthetetlen ez a döntés, mert egyébként lehet, hogy üzlet vagy diplomácia vagy politika van a döntés alapján kialakult eredmény mögött, amelyet nem az akadémia tagjai szavaznak meg, az öt legjobb külföldi film jelöltjéről külön bizottság dönt. Tény, hogy idén ebben a kategóriában verseng majd Andrzej Wajda Katyn című történelmi filmje, Nyikita Mihalkov 12 című Tizenkét dühös ember-parafrázisa, a Beaufort című remek izraeli és a Mongol című kazah film.
Kivétel nélkül nagy nevek és elismert művészek indulnak a legjobb főszereplő színész kategória győzelméért. George Clooney (Michael Clayton), aki színészként már nyert egy Oscart, de rendezőként is jelölt volt már. A legnagyobb esélyes Daniel Day-Lewist (Vérző olaj) eddig háromszor jelölték, egy díjat el is nyert, ezzel az alakításával pedig elhódította már a Golden Globe-ot és övé lett a BAFTA-elismerés is. Nehezen elképzelhető, hogy most elviszik előle az aranyszobrot, bár vetélytársai között a kétjelöléses, de nyeretlen Johnny Depp, a már Oscar-díjas Tommy Lee Jones és az Oscar-klubban új jövevénynek számító Viggo Mortensen sorakozik a listán.
Nagy kérdés, hogy a legjobb színésznő kategóriában jelölt öt dáma közül sikerül-e Marion Cotillard-nak elhódítania Hollywood aranyozott elismerését a Piaf című film címszereplőjeként, s hogy vajon egy Arany Globusz és a BAFTA díja mellé odarakhatja-e az Oscart is. Avagy Cate Blanchett (Elizabeth – Az aranykor) nyeri el a szobrot a korábbi Oscarja mellé, netán a már szintén Oscar-díjas Julie Christie-é (Egyre távolabb), a kétszer jelölt Laura Linney-é (The Savages) vagy Ellen Page-é (Juno) lesz a győzelem.
A férfi mellékszereplők közül a legnagyobb esélye Javier Bardemnek van a Nem vénnek való vidékért, ha azt vesszük, hogy mind a Golden Globe-ot, mind a Brit Filmakadémia díját elhódította ezzel a szerepével. Ha nem jön be a papírforma, egyaránt labdába rúghat Casey Affleck a Jaesse James meggyilkolásáért, Tom Wilkonson a Michael Clayton-beli idegösszeroppant szerepéért vagy Phillip Seymour Hoffman a Charlie Wilson háborúja mellékszerepéért. A női mellékszereplők listája azért érdekes, mert Cate Blanchett (I”m Not There) itt is szerepel, esélyei így megkettőződnek például Tilda Swintonéi előtt, akit a Michael Clayton című filmért jelöltek. Igaz, mindkettőjük nagy vetélytársa egy kislány, a Vágy és vezeklés 13 éves hősnőjét játszó Saoirse Ronan, aki e kategóriában már elhódította az Arany Glóbuszt.
Az animációs játékfilmek között szintén van egy nagy esélyes, a L”ecsó már annyi díjat elnyert a maga kategóriájában, hogy az Oscar igazi megkoronázása lenne a sikermenetnek. Ráadásul kapott egy másik jelölést is, a legjobb eredeti forgatókönyv Oscarjáért Brad Bird versenyez, bár innen nézve ez a menet teljesen nyitottnak látszik. Az adaptált forgatókönyvek versenye már ádázabbnak látszik, olyan filmek szerzői tarthatnak igényt a díjra, mint a Vérző olaj, a Nem vénnek való vidék, a Vágy és vezeklés, a Szkafander és pillangó és az Alzheimer-kóros dráma, az Egyre távolabb Julie Christie-vel a főszerepben.
Pár óra, s eljön az Oscar-gálán az igazság pillanata. Vagy az igazságtalanságé. Mert az Oscar is, mint minden más díj, így kerek.
Bársony Éva
