H. Attila: (erősebbnek, érettebbnek tűnik koránál, kinéz legalább tizenhét évesnek)
Egyszer csak kijön egy srác a Gösserből – utólag már tudom, hogy Ádámnak hívják, de soha nem láttuk egymást – és azt mondja ez a srác, ti retkes, büdös cigányok, mit kerestek itt, takarodjatok az anyátokba.
Mire jött ez a mondat, mit csináltatok, vagy mit balhéztatok?
Semmit sem csináltunk, csak ott ültünk a parknál és beszélgettünk.
Valóban?
Valóban hát. De ők is többen voltak, ketten vagy hárman. Ez az Ádám egy kigyúrt nagy darab állat volt, boxoló.
Dr. Rinfel János Attila ügyvédje: Óriási feszültség van ezekben a falvakban, ahol is a lakosság jelentős hányada már roma. Nemcsak ebben a megyében, máshol is. Hogy mondjam, folyamatos az atrocitás a fehérek és a romák között. A sajtó csak egy-két esettel foglalkozik, de a botrány és a feszültség sokkal több, mint amennyiről cikkeznek.
Attila: Szóval, nem csináltunk ott semmit, kiabálni se nagyon kiabáltunk.
Hova kaptad az ütéseket?
Fejbe, orrba, hasba. Az egyik osztálytársam az ott állók közül futásból lerúgta Ádámot, a másik szorításából meg kiszabadultam, de úgy, hogy a földre kerültem és akkor észrevettem, hogy ott van a lábam mellett egy nagy kés. Azt fölvettem, amikor fölálltam, az Ádám felé nyújtottam és mondtam neki, gyerek, menjél hátrébb, mert nem akarom használni. Valaki közénk állt, hogy ne csináljam, de az Ádám félrelökte, és azt mondta nekem, úgyse mered használni, úgyse mered. Jött felém, én meg előre tartottam a kést. Belejött. A hasába ment.
Egész a buszmegállóig futottunk, a tíz negyvenessel hazamentünk haza. Lefürödtem, lefeküdtem, aztán reggel hatkor jöttek a rendőrök értem.
Apa: A Gösser söröző mellett van a Kóborló nevű kocsma, ezek a skinhedek, meg gárdisták ott gyülekeznek, legtöbbnek a feje meg a nyaka ki van tetoválva, mint ennek az Ádámnak is.
Honnan tudja ezeket?
Biztos forrásból tudom, de járjon utána.
H. Ádám:(Nagykanizsa kórházának sebészeti osztályán vagyok, Ádám ágya mellett, aki egy magas, egészen vékony, rövid hajú, húszéves fiatalember. Az egyik szúrás a máját érte, megműtötték, már jobban van, de még egy tucat kisebb vágás nyoma látszik a karján, nyakán, hátán, mellén, mindegyik két-három öltéssel összevarrva, lógnak a varratok a sebből. Tetoválás se a nyakán, se a karján nincsen, nem szívesen beszél a történtekről. Tizennyolc évesnél nem tűnik többnek.)
Mit sportolsz?
Semmit. Ha rám nézel, gondolom látod is.
Nem is bokszolsz?
Életemben nem bokszoltam, se semmilyen küzdősportot nem csináltam, még focizni se fociztam.
Azt mondja a késelő fiú meg az édesapja, hogy a Magyar Gárda tagja vagy.
Ez sem igaz. Az építőiparban dolgozom, burkoló vagyok.
Hogy kezdődött a verekedés?
Hagyjuk, ne beszélgessünk, nem tudom pontosan.
Volt benned pia?
Pár üveg sör.
Honnan a sok vágás a testeden?
A gyerek a verekedés közben összevagdosott.
Ismerted őt vagy őket?
Nem.
Hol ittál?
A Gösserben, meg a Kóborlóban, a két söröző ott van egymás mellett.
Azt mondja Attila – aki megkéselt -, hogy ők ültek csendben a parkban amikor te nem is tudják miért, elkezdtek őket cigányozni, szidni, anyázni.
Ha ezt akarod elhinni, hidd ezt. De nem így volt. Azt nem mondta ez a gyerek, hogy én saját magamat szúrtam hasba, meg vagdaltam össze?
Azt nem, csak azt, hogy nem az övé volt a kés, amivel szúrt, hanem ott találta a földön a lába előtt, esetleg a te zsebedből eshetett ki.
Na hagyjuk abba, nem vagyok vicces kedvemben.
A rendőrség kihallgatott már?
Még nem. Köszi, hogy bejöttél. Szia.
Kóborló söröző (kis füstös hely, zenegép, játékgép, csocsó, tele középiskolás korú fiatalokkal, piercing, festék majdnem mindenkin, skinheadeket, gárdistákat fekete bakancsosokat nem látok. Megszólítok egy hangadónak tűnő fiút.)
Itt voltál, mikor a szurkálás történt?
A fiú: Ismerem az Ádámot is meg a cigánygyereket is.
Hogy indult a balhé?
Ádámkért a zenegépen jó pár Kárpátia számot, elég hangosan szólt, azoknak a számoknak a szövege nem roma-barát, hogy finom legyek, és a romák elkezdtek hőbörögni, hogy ki kérte ezeket a számokat. Erre valaki odakiabált nekik: kifelé, ez fehérek számára fenntartott hely. Így kezdődött. Aztán tizenöt-húsz perc múlva – akkor ár én is a parkban voltam – hallom, hogy Ádám azt kiabálja, megszúrtak, megy két-három lépést és összeesik. Tiszta vér volt a fehér nadrágja meg a pólója. Aztán jött a mentő, szerencséje volt, mert két sarokkal arrébb van a kórház. A romák meg már futottak, közben az a gyerek eldobta a kést.
Ádám a Magyar Gárda tagja?
Dehogyis. Inkább mindig fehérben látom, mint feketében. Csak szereti a Kárpátia együttest.
A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
