Németországban, ahol évente átlag 800 ezer ember hal meg, s mind nagyobb hányadukat nem koporsóban temetik, heves vitát váltott ki e hetekben, hogy kegyeletsértő, avagy joghézagot kihasználó üzletelésről van-e szó a krematóriumok esetében. Az első próbaperek a közeli hónapokban megkezdődhetnek Németországban. A most feltárt kínos ügy más európai uniós országban is vizsgálatokhoz vezethet. A „fényes üzlet” kapcsán, amely a náci korszak koncentrációs táborainak világát idézi, komoly morális vita robbant ki. Egyes nemesfémmel bizniszelő temetkezési vállalkozók mintha elfelejtették volna, hogy a hitleri korszakban, a nemzetiszocialisták rémuralma idején a lágerekben meggyilkolt emberek szájából kitörték az arany- és ezüstfogakat, amelyeket aztán nagy tömegben szállítottak a birodalmi olvasztókba.
Az aranyfogbotrányt a ZDF német közszolgálati tévé egyik gazdasági témákkal foglalkozó műsorának felmérése indította el. A riporterek a 134 németországi krematórium közül 111-et tudtak megvizsgálni. A megdöbbentő eredmény szerint 48 temetkezési cégnél ismerték be, hogy megtartják maguknak a hamvasztás után talált nemesfémeket és saját céljaikra értékesítik azokat.
További 10 krematórium vezetője úgy nyilatkozott, az üzemeltető város önkormányzatához juttatják el a fogaranyat. Az urnás temetésre specializálódott vállalkozásoknak csak egy része fordítja karitatív célokra az aranyból vagy – amalgámtömés esetén – ezüstből befolyt pénzösszegeket, míg egyes krematóriumok nem megrostált hamvakat adnak át az urnákban az elhunyt hozzátartozóinak. Furcsa mód az egyház részéről egyelőre nem hangzott el határozott állásfoglalás a kényes témáról.
Mogyorósi Géza (Berlin)
