Azért valószínű, hogy az államfő előzetes normakontrollt kér a gyűlöletbeszéd Btk.-beli szabályozásáról, mert ezt már a Ptk. hasonló módosításakor is megtette.
Várhatóan nem írja alá, hanem az Alkotmánybírósághoz küldi Sólyom László a gyűlöletbeszéd büntető törvénykönyvi szabályozását – írja a Népszava.
A lap szerint ez valószínűsíthető, mert az államfő előzetes normakontrollt kért a Polgári törvénykönyv hasonló tárgyú módosítása után is.
Az MSZP szerint indokolt az emberi méltóság védelme, mások a véleményszabadságra hivatkozva vetik el a kezdeményezést. Ha ez utóbbi érv győz, szinte lehetetlen lesz a gyűlöletbeszéd elleni fellépés.
A hétfőn elfogadott Btk.-módosítás szerint gyalázkodásnak számít az a magatartás, amikor valaki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjainak becsületét, emberi méltóságát kifejezéssel, ennek híresztelésével, vagy testmozdulattal megsérti vagy megsérteni próbálja. A jogszabály alapján a gyűlöletbeszéd két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A javaslat az MSZP-hez fűződik, azt sem a kormány, sem az SZDSZ nem támogatta. A parlamentben azért sikerült elfogadtatni a törvényt, mert a Fidesz képviselőinek nagy része már nem volt az ülésteremben, az MDF pedig tartózkodott.
Bárándy Gergely, a javaslat egyik beterjesztője szerint ez a jogszabály nem a zsidókról és a romákról szól, hanem mindenkiről, a katolikus, a keresztény közösségekről, bármelyik felekezetről, társadalmi csoportról, sőt az egész magyar nemzetről.
OTS/Népszava
