Hétfőn az Országgyűlés megszavazta azt a törvényjavaslatot, melynek értelmében két évre is elítélhető az, aki mások becsületét csorbítja, vagy emberi méltóságát megsérti. Jogvédő szervezetek pitiáner perek százainak indulásától tartanak, a törvényt megszavazó Bárándy Gergely viszont a Magyar Gárdától félti az országot. Az SZDSZ áljavaslatnak tartja a kezdeményezést.
A törvényjavaslat a büntető törvénykönyv módosítását célozta meg, és a T. Ház 174 igen, 127 nem, és 11 tartózkodó szavazat mellett döntött az elfogadásáról. A módosítás szerint aki „a lakosság egyes csoportjaival (…) kapcsolatban olyan kifejezést használ, amely alkalmas arra, hogy a csoport tagjainak becsületét csorbítsa, avagy emberi méltóságát megsértse, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”, valamint ugyanígy szankcionálható a hasonló célzattal tett testmozdulat is.
A büntető törvénykönyv módosítását jóformán az MSZP „nyomta át” a Parlamenten, hiszen sem a kormány, sem a koalíciós társ, az SZDSZ, sem az ellenzéki pártok nem támogatták, az MDF pedig tartózkodott a szavazástól. Ebben talán az is közrejátszott, hogy tavaly novemberben az országgyűlés már megszavazta a gyűlöletbeszéd-törvény nagyon hasonló javaslatát, azonban Sólyom László alkotmányellenesnek nyilvánítva az Alkotmánybírósághoz küldte azt.
„Értelmetlen perek százai indulhatnának el a törvény hatályba lépésével” – kezdi aggályai felsorolását a Heteknek Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezet elnöke, aki nyílt levélben kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy a törvény aláírása előtt küldje el azt véleményezésre az Alkotmánybíróságnak. Szerinte ez a jogszabály nem töltené be a funkcióját, hiszen a gyalázkodástól nem tartaná vissza az embereket.
„Eddig gyűlöletbeszédnek csak azt tekinthettük, aminek következtében reális esély alakul ki arra, hogy erőszaktételre kerül sor. A mostani törvényjavaslat viszont csak azt köti ki, hogy a becsület, a méltóság megsértéséről legyen szó” – hangzik Dénes másik fenntartása, aki szerint nem lenne arányos mértékű a két éves büntetés sem. A TASZ-elnök abban bízik, hogy az Alkotmánybíróság továbbra is az eddigi, következetes álláspontját képviseli majd, és visszadobja a törvényt.
Egészen más dolgokat lát a háttérben Bárándy Gergely MSZP-s politikus, aki hétfőn igennel szavazott a btk-módosításra. Mint lapunknak elmondta, a „társadalmi viszonyok, és a változó történelmi korok teszik szükségessé a gyűlöletbeszéd-törvényt, és azt, hogy a büntető törvénykönyv rendelkezzen a témában”. Ahogy az indítványuk indoklásában is szerepel, „húsz évvel ezelőtt még az volt a kérdés, hogy a demokráciából nehogy visszaessünk diktatúrába, ezért szükséges volt a szólásszabadság széles körű biztosítása. Most azonban ilyen veszély már nincs, hanem a kérdés az: miként sikerül védelemben részesíteni a verbálisan bántalmazott csoportokat”. Példaként a Magyar Gárdát és a Vér és Becsület utódszerveit hozza fel, melyek „alakulatai” fényes nappal náci egyenruhában masíroznak az utcákon.
Tegyük fel a kérdést – mondja Bárándy -, a következők közül melyik élvez nagyobb társadalmi támogatást: „az, hogy egy szónok bátran elmondhassa azokat a kifejezéseit, amelyek másokat súlyosan sértenek; vagy pedig az emberi méltóság, ami ugyanolyan jog, mint a szólásszabadság?” A szocialista politikus hangsúlyozta, hogy nem a véleményeket szeretnék kalitkába zárni, hanem konkrét kifejezések, szitokszavak használatát akarják korlátozni, hiszen „hiába vártuk, hogy a közszereplők elhatárolódása nyomán az állapotok normalizálódnak, ez nem így történt, az államnak pedig jelenleg nincs megfelelő eszköze arra, hogy az emberi méltóságot megvédje.”
Bárándy azt is elmondta: az MSZP egy emberként támogatta a javaslatot, még az a Juhász Gábor is igennel szavazott, aki az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkáraként bejelentette, hogy a kormány az Alkotmánybíróság korábbi határozata miatt nem támogatja a btk. módosítását.
„Áljavaslatokat nem szeretnénk támogatni, főleg, hogy alkotmányellenes javaslatról van szó” – mondta Horn Gábor megkeresésünkre. Az SZDSZ ügyvivője szerint „bár maga a társadalmi probléma abszolút valóságos, sőt, egyre súlyosabb kérdés”, az Alkotmánybíróság eddigi állásfoglalásával egyetértésben mégsem a büntető jogot tartja a megfelelő rendezési módnak. Ehelyett inkább az egyértelmű elhatárolódást, a politikai oldaltól független fellépést, és a fizikai jelenlétet szorgalmazza. Horn is arra számít, hogy a törvényjavaslat megint csak nem állja ki az alkotmányosság próbáját Alkotmánybíróság előtt.
A Fidesz a kormányhoz és a többi négy parlamenti párthoz hasonlóan azért nem támogatta a törvénymódosítást, mert egy hasonló jogi megoldást kínáló Btk-módosítás 2005-ben már megbukott az Alkotmánybíróságon. Az ok pedig erre a törvényre is érvényes: a gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcionálása sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. Mindezzel a legnagyobb ellenzéki párt nem azt vitatja, hogy az emberi méltóság védelmében a szólásszabadság korlátozható, hanem azt, hogy a szocialisták jogbiztonságot eredményező megoldást találtak a problémára.
Répássy Róbert a Fidesz jogi kabinetjének vezetője úgy véli: „be kellene már végre fejezni azt, hogy a szocialisták különböző kisebbségek szavazatainak a megnyeréséért folyamatosan alkotmányellenes jogszabályokat gyártanak”.
