Valószínűleg nem írja alá, hanem az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldi Sólyom László a gyűlöletbeszéd büntető törvénykönyvi szabályozását, mint ahogy az államfő novemberben előzetes normakontrollt kért a polgári törvénykönyv hasonló tárgyú módosítása után is. A szocialisták szerint indokolt az emberi méltóság védelme, míg mások a véleményszabadságra hivatkozva vetik el a kezdeményezéseket. Ha ez utóbbi érv ismét győz, lényegében a jövőben is lehetetlen lesz a gyűlöletbeszéd elleni fellépés.
Ez a jogszabály nem a zsidókról és a romákról szól, hanem mindenkiről, a katolikus, a keresztény közösségekről, bármelyik felekezetről, társadalmi csoportról, sőt az egész magyar nemzetről. Így fogalmazott tegnap a szocialista Bárándy Gergely, a hétfőn elfogadott Btk.-módosítás egyik kezdeményezője. A módosítás szerint gyalázkodásnak számít az a magatartás, amikor valaki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjainak becsületét, emberi méltóságát kifejezéssel, ennek híresztelésével vagy testmozdulattal megsérti vagy megsérteni próbálja. A jogszabály alapján a gyűlöletbeszéd két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A javaslatot az MSZP-nek azért sikerült egyedül is elfogadtatnia, mert a Fidesz képviselőinek nagy része már nem volt az ülésteremben a szavazáskor. A módosítást sem a kormány, sem az SZDSZ nem támogatta, az MDF és Tóth András független képviselő tartózkodott.
Nem arról szól a törvény, hogy a jövőben egy társadalmi csoportot ne lehetne kritizálni. Egyet nem lehet: gyalázni, az emberi méltóságot megsérteni – magyarázta Bárándy. Szerinte „most, amikor a Magyar Gárda masíroz az utcáinkon”, nem férhet kétség ahhoz, hogy indokolt a jogszabály elfogadása a magyar társadalmi viszonyok között. Elismerte, hogy a törvény visszaélésekre adhat alapot, ezek megakadályozása a hatóságok, a bíróságok feladata lesz.
A Fidesz azért nem támogatta a módosítást, mert egy hasonló jogi megoldást kínáló Btk.-módosítás 2005-ben megbukott az Ab-n. Olyan okokból, ami erre a törvényre is érvényes: a gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcionálása sérti a véleménynyilvánítás szabadságát – mondta Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője. Mint fogalmazott, „be kellene már végre fejezni azt, hogy a szocialisták különböző kisebbségek szavazatainak a megnyeréséért folyamatosan alkotmányellenes jogszabályokat gyártanak”. Alkotmánybírósági normakontrollt sürgetett tegnap a Társaság a Szabadságjogokért. A szervezet elnöke, Dénes Balázs közleményében azt írta: a törvényjavaslat szükségtelen és aránytalan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítási szabadságot.
A cigányság szempontjából az egyik legfontosabb törvényt fogadta el az Országgyűlés. Erről a volt romaügyi államtitkár, az MSZP, valamint az Országos Cigány Önkormányzat képviselője, Teleki László beszélt. Úgy fogalmazott: ha a törvényt a köztársasági elnök aláírja, akkor megálljt lehet parancsolni a Magyar Gárda meneteléseinek és a szélsőjobb előretörésének, illetve az interneten terjedő gyűlöletkeltésnek.
Markotay Csaba
Javaslatból nincs hiány
Nem a mostani az egyetlen kezdeményezés a gyűlöletbeszéd ügyében. Gyurcsány Ferenc kormányfő a Magyar Gárda ügyében tartott tavaly nyári nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány a Ptk. módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexualitásuk miatt kisebbségben lévők védelmében. A Ptk.-módosítást októberben elfogadták, de az államfő az Ab-hez küldte a jogszabályt. Döntés még nincs. Tavaly nyár elején a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Mazsihisz vezetőivel tett közös javaslatot ugyancsak a Ptk. módosítására. Ők is azt akarták elérni, hogy a sértő megnyilvánulás ellen a csoport érdekeit védő szervezet, illetve a csoport bármely tagja jogosult legyen fellépni. A közös javaslat mellett a Mazsihisz a büntetőjogi szankciók megteremtését is szorgalmazta. A Btk. módosítását tavaly áprilisban, a holokauszt-emléknapon kezdeményezték sokadszorra szocialista képviselők. Az MSZP korábban többször próbálkozott hasonló javaslattal, ezeket az Ab minden esetben elvetette.
Jogi megoldás vagy társadalmi reakció?
A gyűlöletbeszéd ellen az igazi megoldás és a valóban hatékony eszköz nem a jogi, hanem a társadalmi fellépés. Vagyis, hogy a mértékadó pártok, a civil szervezetek, az egyházak megfelelően reagáljanak a meglévő szélsőséges jelenségekre. Ez a társadalmi reakció Hack Péter jogász szerint a Magyar Gárda esetében már tapasztalható, mint ahogy napjainkban például a MIÉP sem tud már a korábbi, sok tízezres nagygyűléseket tartani, ideológiájuk nagyságrendekkel kevesebb embert mozgat meg. Hack korábban, a Ptk.-módosítás után lapunknak ugyanerről beszélt. Mint akkor kifejtette, a kormány jó szándékúan egy létező problémát akart megoldani, de ezzel még több megoldásra váró kérdést húzott elő.
Elsődleges a társadalmi összefogás, de ha ez nem vezet eredményre, szükség van polgári jogi megoldásra a gyűlöletbeszéd ügyében – mondta érdeklődésünkre Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Utalt arra, hogy az utóbbi években többször bírálták az ítélkezést, amiért nem engedett teret a gyűlöletbeszéd elleni fellépésnek. Ezt azonban a bíróságok nem tehették meg, hiszen csak akkor lehetett volna szankcionálni, ha van konkrét sértett. Ám a gyűlöletbeszéd általában közösséget, például a zsidóságot, nem pedig konkrét személyeket érint, ezért el kellett utasítani az egyéni kereseteket. Ezen csak jogszabály-módosítással lehet változtatni. A főbíró két éve alkotmányértelmezést kért a gyűlöletbeszéd kérdésében, ám eddig nem kapott iránymutatást.
