Forrás: HETEK

„A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága és a nem látott dolgokról való meggyőződés” ­- szól Pál apostol definíciója a hitről (Zsid 11:1). Ezek szerint jogosan feltehető az a kérdés, hogy vajon mit lehet megtudni Krisztusról, a Megváltóról, a Történelem Uráról, magából a történelemből, amely mégiscsak a „látható dolgok” világához tartozik?

Bár nem reméljük, hogy a szkeptikusok számára száz százalékosan meggyőző bizonyítékokkal állhatunk elő, azért nem árt tudni, hogy a 21. század elejére számos olyan történeti adattal rendelkezünk, amely az evangéliumok történetiségét támasztja alá. Vannak olyan bizonyítékok, melyek hitelessége vitán felül álló, és egyértelműen az evangéliumokban lejegyzett eseményekre vonatkoztatható. Ilyen például az a felirat, amelyet 1961-ben Caesareában találtak a tenger alatt. Sokan utaltak már korábban arra a tényre, hogy Názáret neve – mely Jézus növekedésének, ifjúkorának helyszíne volt Galileában – nem szerepel az 5. század előtti forrásokban: sem Flavius Josephusnál, aki pedig nagyon jól ismerte Galileát, lévén az első zsidó háborúban ő volt Galilea főparancsnoka, sem pedig a Talmudban. Ebből többen arra a következtetésre jutottak, hogy Názáret, ez a kicsinyke falu olyan jelentéktelen lehetett, hogy nem is szerepelt a térképen, és talán nem is történeti valóság, hanem egy kitalált hely. Ez az aprócska felirattöredék – amely a Galileában letelepedett zsidó papi családokat sorolja fel, s ilyen módon semmi köze nincs a kereszténységhez – egyértelműen bizonyítja, hogy Názáret nevű település igenis létezett.

A kilencvenes évektől kezdve egye több olyan dokumentum került elő Izraelben, amelyek valamilyen módon a názáreti Jézus Krisztus perével függnek össze. Hatalmas meglepetést okozott, mikor 1990-ben, a Jeruzsálem melletti, ún. Béke erdőben egy izraeli régész, Vasilios Tsaferis alatt beszakadt a föld, s ő egy sírüregben találta magát, ahol úgy egy tucatnyi, kb. 50-70 centiméteres mészkőből faragott kis csontládika volt. Több ládikán is szerepelt Kajafás neve, mégpedig az eddig ismeretlen József „keresztnévvel”. Kajafás főpap – akinek családját temették a sírboltba ­- nagyon fontos szerepet játszott Jézus Krisztus elítéltetésében.

1961-ben ugyancsak Caesareában találták meg a színház felújításakor Pontius Pilatus feliratát, ami szintén nagy megdöbbenést váltott ki a Biblia iránt szkeptikus tudósok körében. Ezt megelőzően ugyanis bevett nézetnek számított, hogy a Pilátusra vonatkozó irodalmi források – a zsidó Philón, Flavius Josephus vagy a római történetíró Tacitus közlései – mind késői, keresztények által betoldott hamisítványok. Ez a felirat azonban egészen egyértelműen bizonyítja Pilatus létezését, aki i. sz. 27 és 37 között Júdea tartomány prefektusa, vagyis helytartója volt.

Az Újszövetség alakjainak, földrajzi helyeinek, ritkábban eseményeinek történeti valóságára vonatkozó példákat még hosszasan idézhetnénk. De talán ez a három dokumentum is elegendő annak érzékeltetésére, hogy az újszövetségi eseményeket és a Názáreti Jézus alakját nem lehet a legendák és mítoszok világába helyezni.

(A szerző történész. A fenti cikk az AVT Nem csak kenyérrel… című műsorában február 4-én elhangzott előadás szerkesztett változata.)

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.

Comments are closed.