Valószínűleg nem írja alá, hanem az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldi Sólyom László a gyűlöletbeszéd büntető törvénykönyvi szabályozását, mint ahogy az államfő novemberben előzetes normakontrollt kért a Polgári törvénykönyv hasonló tárgyú módosítása után is. A szocialisták szerint indokolt az emberi méltóság védelme, míg mások a véleményszabadságra hivatkozva vetik el a kezdeményezéseket. Ha ez utóbbi érv ismét győz, lényegében a jövőben is lehetetlen lesz a gyűlöletbeszéd elleni fellépés.
Ez a jogszabály nem a zsidókról és a romákról szól, hanem mindenkiről, a katolikus, a keresztény közösségekről, bármelyik felekezetről, társadalmi csoportról, sőt az egész magyar nemzetről. Így fogalmazott tegnap a szocialista Bárándy Gergely, a hétfőn elfogadott Btk. módosítás egyik kezdeményezője. A módosítás szerint gyalázkodásnak számít az a magatartás, amikor valaki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjainak becsületét, emberi méltóságát kifejezéssel, ennek híresztelésével, vagy testmozdulattal megsérti vagy megsérteni próbálja. A jogszabály alapján a gyűlöletbeszéd két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A javaslatot az MSZP-nek azért sikerült egyedül is elfogadtatnia, mert a Fidesz képviselőinek nagy része már nem volt az ülésteremben a szavazáskor. A módosítást sem a kormány, sem az SZDSZ nem támogatta, az MDF és Tóth András független képviselő tartózkodott.
Nem arról szól a törvény, hogy a jövőben egy társadalmi csoportot ne lehetne kritizálni. Egyet nem lehet: gyalázni, az emberi méltóságot megsérteni – magyarázta Bárándy. Szerinte „most, amikor a Magyar Gárda masíroz az utcáinkon”, nem férhet kétség ahhoz, hogy indokolt a jogszabály elfogadása a magyar társadalmi viszonyok között. Elismerte, hogy a törvény visszaélésekre adhat alapot, ezek megakadályozása a hatóságok, a bíróságok feladata lesz.
A Fidesz azért nem támogatta a módosítást, mert egy hasonló jogi megoldást kínáló Btk-módosítás 2005-ben megbukott az Ab-n. Olyan okokból, ami erre a törvényre is érvényes: a gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcionálása sérti a véleménynyilvánítás szabadságát – mondta Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője. Mint fogalmazott, „be kellene már végre fejezni azt, hogy a szocialisták különböző kisebbségek szavazatainak a megnyeréséért folyamatosan alkotmányellenes jogszabályokat gyártanak”. Alkotmánybírósági normakontrollt sürgetett tegnap a Társaság a Szabadságjogokért. A szervezet elnöke, Dénes Balázs közleményében azt írta: a törvényjavaslat szükségtelen és aránytalan mértékben korlátozza a véleménynyilvánítási szabadságot.
A cigányság szempontjából az egyik legfontosabb törvényt fogadta el az Országgyűlés. Erről a volt romaügyi államtitkár, az MSZP valamint az Országos Cigány Önkormányzat képviselője, Teleki László beszélt. Úgy fogalmazott: ha a törvényt a köztársasági elnök aláírja, akkor megálljt lehet parancsolni a Magyar Gárda meneteléseinek és a szélsőjobb előretörésének, illetve az interneten terjedő gyűlöletkeltésnek.
Népszava Online
