Az iszlám balkáni térhódításáról írt érdekes könyvet Christopher Deliso, Macedóniában élő amerikai újságíró. A magyar nyelven még nem olvasható, Közelgő balkáni kalifátus című könyv szerzője szerint a boszniai, albániai dzsihád veszélye továbbra is fennáll, és az önálló Koszovó megszületése csak tovább bonyolítja a helyzetet.
Christopher Deliso (Fotó: MH)
– Könyvében igen sokat ír a délszláv háborúk külföldről importált muszlim harcosairól, a mudzsahedekről. Van valamiféle összeköttetés a balkáni dzsihád hívei között?
– Létezik ilyen kapcsolat a balkáni országokon belül, de a dzsihadisták nyugat-európai csoportokkal és az iszlám világgal is kapcsolatban állnak. Legfőbb forrásuk Szaúd-Arábia és más arab országok, különböző segélyszervezeteken és elsősorban osztrák, német és olasz radikális vallási csoportokon keresztül onnan finanszírozzák a balkáni muszlimokat. A térség főszereplője Bosznia, amely egyfajta elosztóként felügyeli a javakat, és folytat propaganda-hadjáratot a volt jugoszláv tagköztársaságokban.
– Szkopjéban élő amerikai újságíróként hogyan vélekedik Washington térségbeli szerepvállalásáról?
– Az amerikai politikusok meglehetősen naiv módon azt hiszik, hogy erőgyakorlással – lásd önálló Koszovó, boszniai hatalmi koncentráció, macedóniai decentralizáció – gyorsan megoldják az etnikai problémákat. Miután Irakban és Afganisztában eléggé lekötöttek az amerikaiak, ráadásul közeledik az elnökválasztás, az EU súlya jelentősen megnőtt a Balkánon. Így aztán az unió örökli majd az ENSZ-csapatok által előidézett bajokat Koszovóban és Boszniában.
– A helyi muszlimok szerint közösségeik eléggé erősek ahhoz, hogy feltartóztassák az ön könyvében gyakran emlegetett vahabita beszivárgást. Valóban képesek erre?
– Mindenekelőtt látni kell, hogy a mérsékelt és radikális muszlimok közötti megkülönböztetéssel az úgynevezett mérsékeltek fokozzák politikai és társadalmi véleményformáló képességüket. Ez a hatalomnövekedés az iszlám egészére érvényes, és utat nyit a radikálisoknak is. Látni kell továbbá, hogy a vahabiták fő ellenfelei nem a keresztények, hanem a többi muszlim. A szélsőségesek számarányban nem múlják felül a mérsékelteket, de megfélemlíthetik a közösségeket, és veszélyforrásként továbbra is jelen lesznek az említett országokban.
– A könyvben sokat ír a szervezett bűnözésről, és gyakran a muszlimoknak tulajdonítja. Van-e jelentősége annak, hogy egy bűnöző szerb vagy albán, keresztény vagy éppen muszlim?
– Azt hiszem, félreértett valamit. Könyvemben nem állítom, hogy a szervezett bűnözés kifejezetten muszlim ügy volna. Mindössze annyit mondok, hogy a Balkánon egyes bűnözői csoportok igen aktívak, érdekeik egybeesnek a különböző terrorista sejtekével. Jó példa erre az afganisztáni ópium, amelyet a Balkánon, elsősorban Koszovón keresztül juttatnak el Nyugatra, az albán maffia segítségével. Könyvemben megemlítem egy pakisztáni al-Kaida-aktivista esetét, akit Norvégiában tartóztattak le, mert fel akarta robbantani az amerikai és az izraeli nagykövetséget. Az illető szorosan együttműködött egy koszovói albán drogdílerrel, mi több, járt annak Pec városában található otthonában, és a vahabitáknak segédkezett.
– Milyen következményei lehetnek az önálló Koszovó kikiáltásának?
– Politikai értelemben egyfajta hatalomkoncentráció várható a következő hónapokban. A függetlenség nélküli állapot voltaképpen megfelelt a koszovói albán vezetőknek, mindössze annyit kellett mondaniuk, hogy a külső hatalmak gátat vetettek a további folyamatoknak. Mostantól azonban senkit sem hibáztathatnak, hiszen Koszovó független állam. A helyi vezetőknek a saját dolgaikkal, pénzügyi kérdésekkel és befolyásuk kiterjesztésével kell foglalkozniuk. Azzal, hogy a nemzetközi közösség hatalmas összegeket fordít Koszovóra, más érdekek is beléptek a képbe, tehát kétségkívül emelték a tétet. Másfelől, és ezt gyakran nem említik az elemzők, igen fontos, hogy az úgynevezett koszovói helyzetnek társadalmi, gazdasági és vallási tényezőit szokás vizsgálni, az iszlám terrorizmushoz vezető fejleményekről egyelőre nem dúlnak viták. Mindenki a politikára összpontosít a hosszú távon sokkal fontosabb körülmények feltérképezése helyett.
Szentesi Zöldi László
