Forrás: JNA – Jewish News Agency
ZSENGÉK SARONNAK A JORDÁN VÖLGYÉBŐL
Sávuot (a zsidó pünkösd ünnepe – az idén tegnap és ma, hétfőn és kedden) nemcsak a Tóra-adás ünnepére emlékeztet, hanem ez a Tóra szerint a zsengék ünnepe is. Ezen a napon, a héber naptár szerint Sziván hó hatodikán – mutatták be a jeruzsálemi Szentélyben a zsengéket a föld gyümölcséből.
Ma nincs Szentély, de a helyét – úgy látszik – Saron miniszterelnök tölti be. Ugyanis az elmúlt hét végén megjelent nála egy iskolás gyerekekből álló küldöttség és hozott neki primőr gyümölcsöket a Jordán völgyéből, mint „Bikkurim” (vagyis zsengék) a közelgő ünnep tiszteletére. Sáron megköszönte a hagyományőrző ajándékot és azzal áldotta meg a gyerekeket, legyenek olyan jó mezőgazdák, mint szüleik.
Ami az érdekes, hogy ezt a hagyományban gyökerező szokást, ma inkább a vallástalan kibbucok kultiválják, míg az ultra-ortodox közönségnél a zsengék csupán az imakönyvben szerepelnek, mint az ünnep egyik neve. Nincs Szentély – nincsenek zsengék – mondják. Maradt a Tóra, ami viszont örök.
MEGJELENT AZ IZRAELI PÁPA-BÉLYEG
Rekord gyorsasággal jelent meg az izraeli pápa-bélyeg, amely második János Pál pápát ábrázolja, amint izraeli látogatása során kívánság-cédulát helyez el a jeruzsálemi Siratófal kövei között. A bélyeg három nyelven – latinul, angolul és héberül – hozza a II. János Pál pápa feliratot és a felzeten a mondat, amit a pápa a kívánság-cédulára írt: „Legyen a béke Isten ajándéka az országnak, amelyet kiválasztott” (héberül és angolul). Az angol nyelvű mondat után a pápa hozzátette a Salom szót…
A bélyeg névértéke 3.30 sekel, május 18. jelent meg, de akkor csak egy napon keresztül árusították a gyűjtőknek. Postahivatali árusításra majd csak két hét múlva kerül; a Filatéliai Szolgálat előfizetői akkor kapják meg postán, de máris nagy érdeklődés mutatkozik meg a „zsidó pápa-bélyeg” iránt, melynek megjelenését sokan ellenezték (mint azt már jelentettem). A bélyeg, rendhagyóan, egy hat bélyegből álló blokk formájában is megjelent.
ELHUNYT A JIDDIS ÚJSÁGÍRÓ, AKI A LUBAVITSI REBBE TITKOS KÜLDETÉSEIT TELJESÍTETTE
Gerson Jákobson, a neves amerikai jiddis újságíró, a múlt héten elhunyt New-Yorkban, 72 éves korában. Apja orosz zsidó volt, a néhai lubavitsi rebbe híve, akit az a bolsevista forradalom után Grúziába küldött, hogy segítségére legyen az ottani zsidóknak, vallásuk megtartásában, Sztálin szűkebb pátriájában.
Gerson Moszkvában született és fiatal gyerekként került kis az USA.-ba. Újságíró lett, a Herald Tribune munkatársa, majd önálló jiddis hetilapot adott ki „Allgemeiner Yournál” néven. Mint a lubbavitsi rebbe elkötelezett híve többször teljesítette mestere küldetéseit, kairói és moszkvai látogatásai során, ahová amerikai útlevelével zavartalanul eljutott. A kairói sakternek elvitte a rebbe ajándékát, kóser halachikus késeket, amik a rituális vágáshoz szükségesek, Moszkvába mezuzákat és imaszíjakat (töfillin) vitt. Amikor Kairóba megérkezett, a rebbe tanácsára felhívott húsz idegen követet, jelezte jöttét és találkozót kért tőlük. Ez arra volt jó, hogy a hatóságok ne próbálják eltüntetni a „cionista” újságírót, aki Nasszer uralma alatt merészkedett Egyiptomba jönni, amikor ott az Izrael-ellenes hisztéria uralkodott, a Hatnapos Háború nyomában.
Lapja ultraortodox olvasói nem egyszer nehezményezték „túlzott” nyitottságát; hogy közöl színházi rovatot és nem egyszer bűnügyi híreket, de ő ezt azzal hárította el, hogy „ha lapom jó a rebbének…”
Ahogy csökkent Amerikában a jiddisül olvasók száma – a lap fele angol nyelven jelent meg. Most, fiai folytatják munkáját.
AZ ISZLÁM ÉS A HÁZASSÁGKÖZVETÍTÉS…
Avagy: nemcsak vallásos zsidóknál dívik a sádchen
A napokban napvilágot látott jelentés szerint Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban, megnyílt az első hivatalos és legális házasságközvetítő iroda, amely máris nagy népszerűségnek örvend. A kezdeményező, Fejszál Kalifa szerint, az Iszlám nem elleni a házasságközvetítést, ha az szemérmes keretek között történik.
Mindkét fél részletes kérdőívet tölt ki, amelyen pontosan feltünteti, mit szeretne, mik a preferenciái (vannak hajadonok, akik eleve a második vagy a harmadik feleség szerepét kívánják betölteni). Pontosan fel kell tüntetni, melyik törzshöz, illetve klánhoz tartozik a delikvens, nehogy rokonházasság jöjjön létre.
A jelöltek csak egyetlen egyszer találkoznak – a közvetítő irodájában – nehogy a közvetítés örve alatt olyasmi történjen, amit az Iszlám nem néz jó szemmel. Ha tetszenek egymásnak, belép a képbe a család, megtárgyalják az anyagi vonatkozásokat, stb. és jöhet az esküvő.
Szaud-Arábiában ez a régi zsidó szokás, ami ma csak az ultra-ortodoxia egyes részeiben dívik – modern és merész újításnak tűnik. A Kalifa, a sádchen, azzal dicsekszik, hogy a telefon állandóan cseng az irodában. Szerinte „nálunk” a gazdagok csak gazdagokkal házasodnak, míg a szegények a nincstelenekkel. Nem tudja a riadi sádchen hogy ez így van világszerte, kivéve a hollywoodi filmeket?…
VALLÁSOS RABBIK ELLENZIK A GYEREK NEMÉNEK ELŐRE MEGVÁLASZTÁSÁT; „NE PRÓBÁLJUNK ISTEN LENNI”
Izraelben az Egészségügyi Minisztérium engedélyezte a szülőknek, hogy megválaszthassák születendő gyermekük nemét. A végső engedélyt egy bizottság hivatott megadni, abban az esetben, ha a szülőknek legalább négy egynemű gyerekül van (négy fiú vagy négy lány) és ha nem engedik meg – ez lelki sérülést okozhat. A bizottságban egy pszichiáter is helyet foglal.
Az ortodox és konzervatív rabbik élesen ellenzik ezt, amiben durva beavatkozást látnak az isteni világrendbe. „Ne akarjuk az Örökkévaló szerepét betölteni” – mondta egyikük. Jigál Sáfrán rabbi, aki a Jeruzsálemi Egyetemen az orvosi etikáról tart előadásokat, és az országos főrabbinátusban a „gyógyítás a halachában” osztályt vezeti, úgy fogalmazott, hogy a „választás engedélyezése „iparivá” teszi a szülést és dehumanizálja az emberi élet emberséges, derűs és romantikus folyamatát”.
Ezzel szemben a reform-zsidóság képviselői, mint nagy léptékű haladást üdvözölték a lehetőséget és megemlítették, hogy a Talmudban is találhatók ilyen-olyan tanácsok arra nézve, ha valaki fiút akar…
Guantanamó 2 Meggidóban?
ARAB TERRORISTA FEGYENCEK A KORÁN GYALÁZÁSÁVAL VÁDOLJÁK IZRAELT
Az izraeli Meggidó börtönben fogva tartott arab terroristák, akiknek a kezén zsidó vér szárad – és akik ezen oknál fogva nem lettek szabadon engedve a legutóbbi 400-as turnus keretén belül – megirigyelték a kubai Guantanamó börtönben ülő „kollegáikat”. Két héttel az után, hogy azok a Korán meggyalázásával vádolták az amerikai börtönőröket – és főleg az őket kihallgató és vallomásra bíró nyomozókat – a meggidói arab foglyok éhségsztrájkot kezdtek, hasonló indokolással.
Az izraeli börtön-felügyelőség kétségbeesetten tagadja a vádat és hajlandó nemzetközi, objektív, megfigyelőket beengedni, hogy bizonyítsa a vád alaptalanságát. Ami történt az az, hogy egy rutin vizsgálat során, amelyben több mint 80 mobilt telefont, 40 kést és egyéb éles tárgyakat találtak, amiket rokonok csempésznek be a fogházba – egy Korán könyv a padlóra esett és kihullott belőle több papírlap, amelyekre a könyv tulajdonosa jegyzetelt.
„VALLÁSOS ÁRNYÉKKORMÁNY” LÉTESÍTÉSÉT JAVASOLJÁK IZRAELBEN
A felsőbíróság „zsidótlan ítéletei” nyomán most egy prominens rabbi, az izraeli országos főrabbinátus tanácsának tagja, Zion Aroussi, aki mellesleg Kirját Onó főrabbija – vallásos „árnyék-kormány”, „árnyék-knesszet” és „árnyék-felsőbíróság” létrehozását javasolja. Ebben rabbik és vallásos jogászok ülnének, akik a felmerülő problémákat a halacha szemszögéből vizsgálnának és nem a „gyökértelen nyugati sémák szerint”, amely Aroussi szerint a felsőbíróságot jellemzi. Más vallásos-cionista rabbik, mint Jákov Ariel, Rámát-Gán, főrabbija, azzal fenyegetnek, hogy a „a halachának felül kell vizsgálnia hozzáállását a zsidó államhoz, amennyiben az felhagy a „zsidó állam” ismérvével és „polgári állami lesz”, vagyis egy szekuláris entitás, amely szakit a Tórával”.
Ez a törés azután éleződött ki ennyire miután az elmúlt években közel félmillió orosz pravoszláv vándorolt be Izraelbe, a Hazatérési Törvény „liberális” értelmezése alapján, amely egy rég meghalt zsidó nagyapa pravoszláv unokáit is zsidónak tekinti…
JAFFÓI HIPPI-RABBI MEGMAGYARÁZZA A DALAI LÁMÁNAK A HASONLÓSÁGOT A JUDAIZMUS ÉS A LÁMAIZMUS KÖZÖTT
Egy hosszú hajú jaffai hippi-rabbi, bizonyos Mordecháj Gefen, Indiába utazott, hogy ott felkeresse a Dalai Lámát és vele „megbeszélje” a judaizmus és a lámaizmus közötti ideológiai különbségeket.
Ha nem a Háárec (az izraeli Times) képes mellékletében jelenik meg a sztori, azt mondanám, hogy kitaláció az egész, egy beteg agy szüleménye. Egy izraeli „rabbi”, aki főleg meditációval és „kabbalával” foglalkozik – szexről faggatja a tibeti vallási vezetőt, aki zavartan nevetgél és udvarias, de semmitmondó válaszokat ad.
A festői kisvárosban, valahol a világ (és India) végén, közel száz izraeli fiatal található, akik a láma szellemi szférájában keresik „életük értelmét”. A látogatás másnapján a „rabbi” vásárol egy narancssárga színű vásznat, olyant amilyet a tibeti szerzetesek hordanak; rávarrat egy izraeli „cádiká”-val (szentéletű(!) nőszemély) néhány szemlélő rojtot (cicit) és az egészet, mint egy modern imasálat (tálit) ajándékozza a lámának, aki köszöni, és zavartan nevetgél. Majd kap egy kipát is és most már – szerinte – tökéletes „tibeti zsidó”.
Másnap, péntek este, a „rabbi” szombat-fogadást rendez, énekkel és tánccal, majd elmagyarázza, miben különbözik a lámaizmus, az ő „kabbalájától” és a haszidizmustól.
A Háárec öt nagy oldalt szentel ennek, tele képekkel. A láma már járt Izraelben, de akkor alig írtak róla. Most ezt kipótolták.
A zsidó Pünkösd tiszteletére
AMIKOR A SING-SINGBEN EGY ZSIDÓ FEGYENC PARÓDIÁT IRT AZ ÁKDÁMUT KÖLTEMÉNYRŐL
Ez is legalább annyi hihetetlen sztori, mint a tibeti – de igaz.
Először is mi az az Ákdámut?
Ez egy középkorban szerzett arameus nyelvű zsidó vallási költemény, amely Isten nagyságát zengi a Tóraadás ünnepének tiszteletére. Askenáz közösségekben felolvassák, speciális dallammal, Sávuot (Pünkösd) ünnepének első napján.
Magyar vonatkozások? Ez volt a témája annak a doktori értekezésnek, amit Berger Andor, a volt Ferenc József (ma OR-ZSE) Rabbiképző végzett diákja irt 1946-ban, hogy a Pázmány Péter egyetemen megkapja a rabbisággal együtt járó doktori címet. Az értekezést 25 évvel később lefordította héberre a Rabbiképző másik végzettje, az izraeli Dr. Zvi Moskovits, aki a rendszerváltás után éveket töltött nevelési-oktatási küldetésben Pesten, mint az OR-ZSE tanára.
A könyv egyik szenzációja, ez a Sing-Sing sztori: Miután többek között 1924-ben lefordították az Ákdámut-ot angolra is, egy elitélt zsidó fegyenc a Sing-Singben paródiát irt róla, amelyben kifigurázza a társadalmat, amely rabbit küld a fegyházba, az elitéltek lelki üdvéért…
A paródia kézirata a mai napig megtalálható a New-Yorki Zsidó Teológiai Szeminárium (JTS) könyvtárában…
2005.06.14.
