Forrás: JNA – Jewish News Agency
SZARVAS, ŐZ, ANTILOP – KÓSER?
Szenzációs újdonság a vallásos zsidó kulinária berkeiben. Az ez idáig meglehetősen egyhangú étlap, most bővülhet, ha az izraeli rabbinátus együttműködése lehetővé teszi ezt.
Miről van szó?
Arról, hogy a kóser konyha emberemlékezet óta marha(borjú) illetve kecske és bárányhúst ismer el kósernak, a Tórában leírott ismertető jelek alapján. Ezek pedig a hasított pata és a kérődzés. Ha ehhez hozzátesszük azt a néhány szárnyast, amit vallásos zsidók esznek, és ami kétségtelenül kóser – csirke, kacsa, liba és pulyka – ezzel már ki is merítettük a kóser szakácsművészet lehetséges alapanyagait. No, meg a galamb, de mi van azon mit enni?
Hadd jegyezzem meg itt személyesen: eddig eszembe sem jutott, hogy ez nem elég. Most jön egy izraeli üzletember, bizonyos Eli Peretz Asdódból, aki maga is vallásos zsidó és azt mondja, hogy ez nem elég. Ő, aki üzleti ügyeiben gyakran jár az afrikai Namíbiában – hajlandó onnan olyan vadakat behozni, amiket a Tóra, Mózes ötödik könyvében (14, 5) említ, mint kóser, ehető állatokat. Ilyen a szarvas, gazella, őz, a zerge, az antilop, a bölény és a vadkecske – ezek mind hasított patájúak és kérődznek.
A baj csak az, hogy a gyakorlatban ezeket nagyon régóta – talán soha – nem ették, mert azonosításuk körülményes. Ahány fordítása a héber eredetinek mind más, a fenti csak egyike a lehetőknek.
Az üzletember most hozott Izraelbe néhány példát és letette azokat Slomó Ámár főrabbi asztalára. Néhány fejet, patát, valamint beleket – ugyanis a kérődzőknek van egy extra gyomruk, amiben elraktározzák a meg nem emésztett élelmet – és a főrabbi tüzetesen megvizsgálta őket. Nagyon valószínű, hogy a látottak alapján ezek a vadak kóserré lesznek nyilvánítva, de több mint valószínű, hogy lesznek ortodoxabb rabbik, akik Amar döntését nem fogják elfogadni, az említett azonosítási probléma miatt.
További – megoldható – probléma: ahhoz hogy az őz vagy szarvas kóser legyen, ahhoz kóser módra kell levágni, egy szakavatott sakter által és nem lehet lőfegyverrel operálni, mert ettől az eleve kóser vad tréfli (nem-kóser) lesz.
Egy sakter ismerősöm szerint a lista hetedike, a héber „zemer” – nem más, mint a hosszúnyakú zsiráf, amely köztudottan hasított patája és kérődzik. És miért nem esszük? – kérdem én az ismerős metszőt. Azért mert nem tudni hol van a zsiráf hosszú nyakán az a hely, ahol az előírás szerint vágni kell…
JÁNOS PÁL PÁPA MEG LESZ ÖRÖKÍTVE EGY IZRAELI BÉLYEGEN: A VALLÁSOSAK TILTAKOZNAK
Az izraeli Filatéliai Szolgálat közölte hogy rövidesen emlékbélyeget adnak ki a nemrég elhunyt második János Pál pápa tiszteletére. Ezzel a Zsidó Állam lerója tiszteletét az emberséges pápa iránt, akik a zsidókat „idősebb testvér”-nek titulálta.
Azonban ultraortodox részről máris tiltakoznak. Ábrahám Ravitz népjóléti miniszterhelyettes a filatéliát felügyelő illetékes miniszterhez fordult, azzal a kéréssel, vizsgálja felül, nem elhamarkodott-e ez a lépés, hiszen a világon van sok kimondottan katolikus állam, és nem hallottuk, hogy azok sietnének ilyen bélyeget kibocsátani. „Ízléstelen, hogy Izrael legyen az első” – mondja Ravitz, aki egy kis vallásos pártot képvisel Saron kormányában.
HETVENEZER AKTA ÉGETT EL A TEL-AVIV-I RABBINÁTUS IRATTÁRÁBAN
Ma (kedden) nyílik meg újra a nagyközönség előttk, a tel-avivi rabbinikus bíróság, amely zárva volt több héten keresztül, miután Peszách hetében tűz ütött ki az irattárban. A tűznek 70 ezer akta esett áldozatul, közük több mint 600 aktív ügy, amelyek tárgyalás alatt vannak. A rendőrség gyújtogatást gyanít, de erre, egyelőre, nincsenek bizonyítékok.
A bíróság titkársága közölte, hogy az elégett aktáknak van másolata komputeren, de ez nem tartalmazza azokat az anyagokat, amiket a felek nyújtottak be a bizonyítási eljárás során.
AKI 40 EZER EURÓT KERESETT AZ ÚJ PÁPA HASZNÁLT AUTÓJÁN
Minden lista közül a legszerencsésebb a mázlista – mondja az egyszeri közmondás. Ez pontosan ráillik arra a 21 éves német fiatalemberre, aki néhány hónappal ezelőtt vásárolt egy használt Golf kocsit (1999-es), 10 ezer euróért.
A kereskedő csak annyit tudott mondani a vevőnek, hogy a használt Golf egy magas rangú egyházi méltóság tulajdonában volt. Csak amikor a papírokat megkapta, derült ki a vevőnek, hogy az említett „méltóság”, nem más, mint Jozef Ratzinger, a bajor kardinális, aki azóta megváltoztatta a nevét: most 16. Benedictusnak hívják.
A szerencsés fiatalember – neve Benjámin Hálbe – nem vesztegette idejét, hanem meghirdette a „szent” autót az Interneten. Lapzártáig sok ajánlatot kapott, a legkevesebb 44.350 euró volt. A potenciális vevők sok kérdést tettek fel Hálbenak (többek között olyan triviálisakat is, hogy a kipufogón fekete vagy fehér füst jön-e ki, vagy hogy az autó működik-e benzin helyett szentelt vízzel), de ő ezekre nem válaszol. A lényeg szerinte az, hogy „annak ellenére, hogy a Golfban már 75 ezer kilométer van, „istenien megy”.
Egyébként, teljesen függetlenül a Golftól, 16. Benediktus pápa a napokban közölte, hogy közeli németországi látogatása során, ellátogat a kölni zsinagógába. A pápához közelálló körök szerint, ez is arra utal, hogy XVI. Benedek pápa fenn akarja tartani elődje hozzáállását a zsidókhoz és a zsidósághoz.
MAIMONIDÉSZ MAROKKÓBA MEGY
Mose Maimuni (Maimonidész) a nagy zsidó bölcs (1135-1206), Spanyolországban született, Egyiptomban élt, ahol többek között a szultán háziorvosa is volt, és Izraelben van eltemetve, az északi Tibériáson.
Helyi kezdeményezésre egy tibériási szobrász elkészítette Maimonidés mellszobrát, amit a város főterén kívántak elhelyezni a nagy tudós halálának 800. évfordulóján. Egy váratlan fordulat azonban megakadályozta ezt: a város lakosai – többségükben vallásosak – tiltakoztak a szobor ellen, mert az ellenkezik a bibliai tilalommal, amely nem kultiválja a szobrokat és faragott képeket.
Először úgy próbálták a tilalmat megkerülni, hogy a szobrász, bizonyos Smuél Ben-Ámi, eltávolította Maimonidés egyik fülét (ami által a szobor nem „teljes” és így a tilalom a halacha szerint, nem olyan egyértelmű) de ez sem segített. A megoldás: elviszik a szobrot Marokkóba és ott Fez városának főterén lesz felállítva. Ehhez már el is nyerték a marokkói alkirály beleegyezését és a fezi tartomány-főnök engedélyét…
KIPA NEM VOLT A JÁD VÁSÉMBEN, DE „FORRÓ VONAL” VAN A TÖRÖK MINISZTERELNÖKKEL
Ardogan török miniszterelnök izraeli látogatása mindenképpen sikeres volt. Csupán egy zavaró momentum árnyékolta be: a török vendég nem volt hajlandó, Jád Vásémbeli látogatása során, kipát tenni a fejére. Ezt a vendéglátók, úgymond rossz néven vették.
A török vendég kísérői próbálták magyarázni, hogy a miniszterelnök egy szigorúan vallásos moszlim ember, és – mivel Törökországban Atatürk óta az állam és az egyház el van választval – nem tesz semmi olyat, ami bármilyen vallási aktusnak volna felfogható.
Ettől eltekintve a látogatás rendben lezajlott, Ardogan megrendülten szemlélte a Jád Vásémben látottakat és a végén megegyezett Saron miniszterelnökkel „forró vonal” nyitásáról a két kabinetiroda között, ami a kapcsolatok további erősítését jelenti.
Mi csak az tehetjük hozzá, hogy a Jád Vásém korifeusai ezúttal túlteljesítették a normát. Ugyanis egy nem-zsidó nem köteles kipát tenni a fejére még a zsinagógában sem, hát még a Jád Vásémben, ami korántsem zsinagóga. Ha felteszi, udvariasságból, azonosulási szándékkal – tisztelet és becsület érte, de ezt nem lehet kikényszeríteni, mert a halacha erre nem kötelezi a nemzsidókat.
2005.05.17.
