Forrás: JNA – Jewish News Agency
100 ZSIDÓ TEMETŐT RESTAURÁLNAK EURÓPÁBAN
– ROMÁNIÁBAN TÖRVÉNY KÖTELEZ ERRE
Egy Brüsszelben nemrég megtartott európai rabbi-konferencián hivatalosan bejelentették, hogy még ezévben restaurálnak 100 zsidó temetőt, közép és kelet-Európában, több millió dollár ráfordítással. A konferencián 24 európai állam nagykövetei vettek részt, akik országaik együttműködési hajlandóságát hangoztatták, a pusztuló állapotban lévő zsidó temetők megmentésére.
Az izraeli küldöttséget a 90 éves Menachem Parus rabbi vezette, aki közel 30 évig képviselte az Agudát Jiszráél nevü ortodox pártot az izraeli parlamentben.
Smuel Halpert rabbi, izraeli közlekedési miniszterhelyettes közölte a konferencián, hogy a román kormányzattól ígéretet kapott, hogy törvényes úton fogják szabályozni a zsidó temetők fenntartását és restaurálását. Halpert képviselő Kolozsvárott született és jó beszél mind magyarul mind románul.
A magyarországi zsidó temetők – több mint 700! – még aránylag jó állapotban vannak, mivel a Mazsihisz folyamatosan karbantartja őket, jelentős ráfordítással. Összehasonlíthatatlanul rosszabb helyzetben vannak a régi zsidó temetők Romániában, Szlovákiában és Lengyelországban.
A zsidó vallás szigorúan tiltja a temetők „felszámolását” és a halottak bolygatását. Exhumálni csak akkor szabad, ha a tetemet családja a Szentföldre akarja vitetni.
IZRAELI PILÓTÁK KÓSER ELLÁTÁSA ROMÁNIÁBAN
Nemrég izraeli pilóták és navigátorok egy csoportja gyakorlatozott Romániában. Erről természetszerűleg nincsenek részletek, csak azt tudjuk, hogy egy parancsnok telefonált a bukaresti Chabad rezidensnek, Naftali Deutsch rabbinak, és kérte hogy gondoskodjanak a katonák kóser élelmiszer ellátásáról. Deutsch szívesen vállalta a feladatot – „ezért vagyunk itt” – mondta és az izraeli katonák napi háromszori kóser étkeztetése ezzel biztosítva lett.
Szombaton a Chabad küldött vendégül látott másfél tucat katonát, akik élvezték a szombati menüt és az asztalnál Zemirotot (szombati dalok) énekeltek. Szállodájukba Tóra tekercset vittek és ott imádkoztak. A szombat kimenetele és búcsúztatója (hávdálá) után a katonák parancsnoka telefonált és köszönetet mondott Deutsch rabbinak.
BAR-KOCHBA KORABELI TÓRATEKERCS-RÉSZT TALÁLTAK A JÚDEAI SIVATAGBAN;
BEDUINOK ADTÁK EL 3000 DOLLÁRÉRT
Mióta Sukenik professzor annakidején megtalálta a kumráni tekercseket, nem volt olyan izgalom az izraeli archeológia szak-köreiben, mint most, hogy közzétették a legújabb lelet létezését: ez egy Tóra-tekercs töredék, amit a júdeai sivatagban találtak és a Bar-Kochba lázadás idejéből származik. A már megfejtett rész a Leviticus (Vájikrá) 23. fejezetének egy része, valamint a 24. fejezetből. Az első a Sátoros ünnepről beszél.
A Bár Kochba lázadás az isz. utáni 132-135 években volt. Leverése után a rómaiak szörnyű bosszút álltak, rengeteg zsidót megöltek és betiltották a Tóra tanulást, a szombattartást, a circumcisiót, stb. Ekkor végezték ki az ún. Tíz mártírt, köztük rabbi Akibát, aki támogatta Bar-Kochbát.
A Tóra tekercset egy izraeli archeológus professzor, Chanan Esel, fedezte fel, a Holt tenger partján élő beduinoknál. Azok elmondták neki, hol találták, valamint hogy a barlangban voltak különböző leletek, amelyekből a Bar-Kochba korszakra lehetett következtetni. Esel a töredéket megvette a beduinoktól, 3000 dollárért és azt az izraeli Archeológiai Intézet rendelkezésére bocsátotta.
Ezzel majdnem egyidejűleg, fény derült a jeruzsálemi ásatások során, egy pecsétre, ami Júdea egyik királyi kancellárjának pecsétje volt. A pecsét tulajdonosát Jeremiás könyve is emliti. Erről – legközelebb.
Éles szóváltás két szóvivő között
MIÉRT NEM ÍTÉLTE EL A PÁPA a NATANJAI ÖNGYILKOS TERRORTÁMADÁST IS…?
Az utóbbi napokban éles szóváltás volt az izraeli külügyminisztérium egyik tisztviselője és a Vatikán szóvivője között. Most mindkét fél igyekszik csillapítani a vita hevességét és csöndes megoldást keresni.
A dolog azzal kezdődött, hogy 16. Benedek pápa, egyik vasárnapi beszédében élesen elítélte a világszerte garázdálkodó terrort, beleértve a londoni, madridi, egyiptomi, indonéziai stb. terrort – de „megfeledkezett” az éppen akkor történt izraeli akcióról, amelyben egy 18 éves arab suhanc felrobbantotta magát Natanja városában, öt halottat és több tucat sebesültet hagyván a színhelyen.
Az izraeli külügy berendelte a vatikáni nagykövetet, rosszallását fejezte ki és tiltakozott. Válaszként erre egy vatikáni szóvivő felsorolt egy sor esetet, amikor a pápa elítélte az Izraelben dúló terrort, majd azt mondta, hogy ez nem minden esetben lehetséges, mivel Izrael gyakran olyan retorziókkal él, amelyek ellenkeznek a nemzetközi törvényekkel. „Ahogy Izrael nem viseli el, hogy mások írják elő politikáját, úgy a Szent Szék sem fogadhat el ezügyben kioktatást” – szólt a diplomáciai nyelvben rendhagyóan éles hangú válasz.
Az Izraelben megjelenő angol nyelvű Jerusalem Post bírálta a külügy „elhamarkodott” állásfoglalását és amellett foglalt állást, hogy a vitát sürgősen be kell fejezni, illetve diplomáciai csatornákon „elboronálni”, mivel ez nem használ a két fél kapcsolatainak.
Ne használjuk a Holocaust kifejezést!
MAGYAR SOÁ-TÚLÉLŐK KIÜRÍTIK GÁZÁT
A jövő héten (augusztus 15) kezdődik el a gázai övezet Izrael általi kiürítése. Ez egy egyoldalú lépés, amit Izraelben sokan elleneznek, viharos tüntetések kísérik, főleg azok részéről, akik az akció szenvedő részesei, és akik ideológiailag támogatják őket. Vallási indokok is elhangzanak, lévén Gáza – sokak szerint – a Szentföld része, amit nem szabad idegenek kezére adni.
A kiürítendő területen nyolc és fél ezer zsidó telepes lakik 21 településen. Ez mindössze 1400 család, vagyis elképzelhető, hogy a lakosság nagy része gyerek.
A kiürítést hangos ellenkampány előzte meg, mikor is az izraeli jobboldal mindent megpróbált, hogy a jobboldali Saron kormányt megbuktassa, és ezáltal hiusítsa meg az elszakadást (disangegement), ahogy Saron a műveletet nevezi.
A kiürítendők között találtunk egy idős „magyar” családot, Mirjám és Jehuda Grosszt, akik Nevé Dekálimban – egyike a 21 településnek – laknak. Mindketten 83 évesek, 60 éve vannak együtt, miután sikerült élve kikerülniük az auschwitzi pokolból. Mindketten egy vidéki kisvárosból származnak.
Most ők is „veszik a batyut” és mennek – egy észak-negevi településre. A kormány ajánlott az evakuáltaknak ilyen-olyan megoldást, és ők ezt választották. Egy szomszédos településen lakik lányuk és családja.
Ők is ellenzik a kiürítést, de Mirjám kéri, ne használják a Soá kifejezést, amit egyes szélsőséges telepesek hangoztatnak. „Ez nem Holokauszt” – mondja – az csak egy volt és nem szabad a szájra venni. Mirjám optimista, férje kevésbé, fél, hogy „nem éljük túl”. A Groszék nem várták be az utolsó napot, mint sokan mások, reménykedve, hogy az utolsó pillanatban valami történik, ami semmissé teszi a kiürítést. Egyesek a messiás azonnali jövetelében bíztak, mások – egy törpe kisebbség – átokformulát alkalmaztak Saronnal szemben. Semmi nem segített.
„Az unokám azt mondta, ne várjuk be, amíg a dolog brutális lesz – mondja Grosz bácsi, héberül, magyaros kiejtéssel. – „Nem is bírnám elviselni, elegem volt a náci és a kommunista brutalitásból”
Utána blankettákat töltöttek ki, (az egyik unoka, ügyvédnő, segített) és Mirjám megkérdezte az udvarias tisztviselőt, van e rubrika a „szívfájdalomra”? Sajnos nincs, de tudom, hogy fájdalom az van – volt a válasz.
Két héttel a záróra előtt az 1400 család fele már megtervezte hová megy – az utolsó pillanatban. A másik fele – harcra kész. Sok tízezer elvbarátjuk készül csatlakozni hozzájuk, de a rendőrség és a hadsereg lezárta az övezetet.
Meleg napok Gázában…
ELNAPOLTÁK EGY ANTISZEMITA SZENTTÉ AVATÁSÁT
16. Benedek pápa elnapolta egy francia pap szentté avatását, és elrendelte, hogy vizsgálják felül a vádakat, melyek szerint az illető, Leon Dehon, írásaiban antiszemita nézeteket hangoztatott.
Leon Dehon alapította 1877-ben a Szent Szív rendet. Írásaiban éles hangot használ a zsidókkal szemben és a Talmudot „banditák és romlott, antiszociális elemek kézikönyve”-nek nevezte.
Dehon szentté avatása már igen régen folyamatban van és csak a János Pál pápa halála akadályozta meg, hogy az idén, április 24-én, szentté avassák. Az új pápa, 16. Benedek, elnapolta az aktust és bizottságot nevezett ki a „szent” pap írásainak felülvizsgálására, miután francia püspökök panaszt tettek, hogy írásaiban Dehon éles antiszemita nézeteket vall.
Az előzmény: egy francia katolikus lap, a La Croix jelentette, hogy egy neves francia történész, Jean-Dominique Durand, közölte a francia püspöki kar tagjaival már februárban, hogy Dehon egyes írásainak antiszemita tartalma van. Például, az 1896-ban közzétett Szociális katekizmusában Dehon azt írja többek között, hogy „a zsidók gyűlölik az egyházat és ebből kifolyólag mindenütt kűzdenek az egyház tevékenysége ellen – – – örömmel segítvén az egyház ellenségeit”.
A pápa által kinevezett négytagú bizottság (négy kardinális) már egyszer ülésezett. A végleges döntés természetesen a pápa kezében van.
„EREDETI” MEIN KAMPF 42 EZER DOLLÁRÉRT
Londonban nemrég kalapács alá került Hitler Mein Kampf könyvének első kiadása, amit maga a Führer dedikált. A náci diktátor egy ismeretlen angol híve 42 ezer dollárt fizetett a ritka könyvért, amit Hitler akkor írt, amikor a landbergi börtönben töltötte büntetését.
A könyv a náci uralom alatt kötelező olvasmány volt a német iskolákban. 11 nyelvre fordították le és több, mint 5 milliót adtak el belőle – 1939-ig. Ettől fogva nincs statisztika.
IZRAELBEN ISMÉT BETÉVE TANÍTJÁK A BIBLIÁT
Izrael egyik örökzöld problémája a héber olvasás-oktatás mikéntje. Mivel a szent nyelv semita, nem hasonlít az európai nyelvekhez és jobbról balra írják és olvassák – az alef-bét (abc) oktatása is más, mint az európai nyelveké. Itt van mindjárt az ősi szisztéma, amely szótagokban, vizuálisan tanítja, a magánhangzókat hangsúlyozva (kámec-alef =á; kámec-bét= bá) és itt vannak a modern európai szisztémák.
Az eredmény önmagáért beszél: a régi vágású, ultra-ortodox chéderekben, már a 3-4 éves fiúgyerekek is folyékonyan olvasnak és öt éves korukban már bibliát tanulnak annak eredeti nyelvén – addig a modern iskolákban még a 7-8 éves gyerekek is alig tudnak olvasni.
Ebből kifolyólag lassan az állami oktatásügy is visszatér a régi módszerekhez, belátván, hogy nem minden, ami hagyományos az egyúttal elavult is.
Ugyanez történik most a Biblia-oktatással is. Valamikor ez úgy történt, hogy a kisdiákok – főleg Jemenben és egyéb keleti országrészeken, ahol nagyon kevés tankönyv volt – kívülről tudtak jelentős mennyiségű Biblia passzust, mivel körülülték a „móri”-t (tanítót) és egy könyvből tízen is tanultak. A modern Izraelben ezt megszüntették, mivel ez nem volt „modern” és nem egyezett az európai pedagógiai módszerekkel. Az eredmény: a gyerekek nem ismerték – és nem szerették – a Bibliát.
Most az izraeli Oktatási Minisztérium rájött, hogy Bibliát nem lehet úgy tanítani, mint a matematikát. Lassan visszatérnek az „ősi-ósdi” módszerekhez. Egyelőre kb. 60 bibliai versről van szó, amiket a diákoknak be kell biflázni, és amelyek a Biblia mindhárom részéből – Tóra, Próféták és Szent iratok – vannak összeállítva.
Szakértők szerint az újítás üdítő hatással lesz a beszélt héber nyelv színvonalára is, amely az utóbbi időben az amerikanizáció és az arab szleng hálójába került.
2005.08.09.
