Forrás: JNA – Jewish News Agency
SZITA SZABOLCS TÓRA-KÖNTÖSE
A jövő héten nem mindennapi esemény színhelye lesz a natanjai Poálé Cedek zsinagóga. A közösség vezetője (gábbéja) Joszéf Friedmann natanjai zsidó, ünnepélyes keretek között a templomnak adományoz egy mentelet (Tóra köntöst) amelynek érdekes története van.
A történet hőse nem más, mint Szita Szabolcs, az ismert magyar történész és Holokauszt szakértő.
Az történt, hogy a Holokausztban megsemmisült turkevei zsinagóga romjai alatt, annak idején egy életben maradt zsidó egy Tóra köntöst talált. Megőrizte, majd halála előtt átadta Szita Szabolcsnak, azzal hogy azt juttassa el Izraelbe.
A történész, aki gyakran látogat Izraelbe, mint a Jád Vásém vendége, jó barátságban van a natanjai Friedmann családdal. Néha a szombatot ott töltik és ekkor Szita Szabolcs elmegy Joszéf Friedmannal a zsinagógába, ahol a Chábád által kiadott magyar fordítású imakönyvet forgatja.
Legutóbbi látogatása során elhozta a Tóra-köntöst és azt natanjai barátjának ajándékozta. A Hajduhadházi születésű Friedmann Joszéf a köntöst zsinagógájának adja és azt ott, mint ereklyét kezelik. Ígérete szerint Szita Szabolcs is jelen lesz.
A Soá után jesiva volt Hajduhadházán, ahol e sorok írója együtt tanult a Friedmann fivérekkel, akik 1949-ben allijáztak.
NAGYSZAKÁLLÚ ORTODOX PROFESSZOR – A KÖZGAZDASÁGI NOBEL DÍJ TULAJDONOSA
Már megint ezek a zsidók… – mondhatja a mikszáthi békebeli antiszemita (aki „nem utálja a zsidókat jobban a kelleténél”), amikor hallja, hogy már megint egy izraeli kapott Nobel díjat. Mégpedig a gazdaságit.
Ez Izrael (Róbert) Auman, akinek óriási szakáll ékesíti az arcát, egy nagy horgolt kipa van a fején, öt gyereke van (egyik fia elesett Izrael egyik háborújában) és Amerikából allijázott Izraelbe. Első dolga, miután a hírt vette – az volt, hogy elment a Sirató Falhoz és elmondott néhány zsoltárt..
Auman hobbyja: szeret főzni, és hegyet mászni. A díjat az amerikai Tomas Shilling professzor társaként kapta. Együtt 1.3 millió dollár üti a markukat.
Bauman a nyolcadik izraeli Nobel díjas. Előtte volt S.J. Agnon (irodalmi), Menacham Begin, Jichak Rabin és Simon Peresz (békedíj) valamint Daniel Kahánman (közgazdaság), Áháron Tsechanover (kémia), majd tavaly a magyarországi születésű Ábrahám Hersko (közgazdaság).
A díjazott professzornak 17 unokája és egy dédunokája van. Egyelőre.
AGGLEGÉNYEK (ÉS VÉNKISASSZONYOK) A KOTELNÉL
Az engesztelőnapot megelőző nap késő délutánján közel háromezer fiatal töltötte meg a Sirató Fal előtt térséget. Külön a férfiak és külön a nők – álltak és imádkoztak, még pedig azért, hogy együtt lehessenek.
Ugyanis a jelenlevők egytől egyig agglegények és vénkisasszonyok voltak (az utóbbit nem kell szó szerint érteni, mivel kb., 25 – 35 éves hajadonokról van szó). Közös nevezőjük: többségükben vallásos családból származó emberek, akik eddig, minden erőfeszítésük ellenére, nem találták meg párjukat.
A találkozást és közös imát egy rabbi kezdeményezte, aki speciális imát is szerkesztett. Ebben a fiatalok kérik a Teremtőt, legyen segítségükre, hogy megtalálják párjukat és teljesíthessék a Tóra első parancsolatát, a „Szaporodjatok és sokasodjatok” micváját.
A statisztika szerint Izraelben az említett korosztályok kb. 45%-a még agglegény illetve hajadon. Különösen nehéz helyzetben vannak a vallásosak, akik nem élnek olyan szabados életet, mint szekuláris sorstársaik.
Az imát Joszéf El-Nekava rabbi szerkesztette. Elmondása után a fiatalok rámondták az áment és kívánták egymásnak: még az idén a chupe alatt. Mielőtt a fiatalok elszélednek, a szervezők felírják telefonszámukat: ki tudja, hátha lehet az imának besegíteni egy keveset…
RITUÁLIS FÜRDŐ BURMA ÉS BANGLADES HATÁRÁN
Izraelből kiküldött rabbik betérítettek 200 burmai állampolgárt, akik az elveszett 10 törzs leszármazottjának tekintik magukat
Dél-Burmában, közel a bangladesi határhoz, él egy néhány ezer főt számláló népcsoport, akik több zsidó szokást tartanak, és akik magukat az elveszett tíz törzs egyikének, a Menasse törzs leszármazottainak tartják.
Ezek már hosszú évek óta ostromolják az izraeli zsidó közületeket, rabbikat, a Szochnutot, elismerésüket kérve és allijázni szeretnének Izraelbe. Most beérett a vetés, miután az izraeli országos főrabbi, Mose Amar, kivizsgálta az ügyet és elismerte, kvázi zsidó származásukat. Egy szervezet tanítókat küldött Burmába, akik a törzs tagjait oktatták, és azok hajlandónak mutatkoztak betérni a zsidóságba és betartani a zsidó vallás követelményeit.
Lakhelyükön, egy Ijjzol nevű faluban, felállítottak egy halachikus rituális fürdőt (mikve), ami alapvetően szükséges a betéréshez és Izraelből hat dájánt (rabbinikus bíró) küldtek ki, akik a legnagyobb titokban betérítettek 200 férfit és nőt a törzs tagjai közül. Utána ezekből 18 párt össze is házasítottak a halacha szerint. Ezek most már csak arra várnak, hogy Izraelbe jöhessenek és teljes értékű zsidók lehessenek.
A dolgot egy „Savé Jiszráél” (Izrael visszatérői) nevű szervezet bonyolítja le, melynek élén Michaél Freund áll.
2005.10.18.
