Forrás: JNA – Jewish News Agency
MIÉRT NEM UTAZTAM ANNAPOLISBA?
Jó kérdés, amire több jó válasz van.
Egyrészt:
* Olvastam a Jerusalem Postban, hogy a Marylandi városkában nem lehet kóser kosztot kapni. Az arabokra való tekintettel a tapintatos amerikaiak nem szolgáltak fel sertéshúst de nekem – öreg, bigott zsidónak – ez nem elég. És bár a helyi Chábád rezidens felajánlotta segitségét – ezt a szervezők nem vették igénybe.
Másrészt
* Azzal riogattak itt helyi Jobbikos barátaim, hogy Olmert azért utazik hogy „eladja Jeruzsálemet”. Ehhez persze nem akartam statisztálni. Aztán kiderült hogy…nincs vevő és minden marad a régiben.
Harmadrészt
* Azzal is fenyegettek a „jólértesültek”, hogy a tett színhelyén az amerikai műkedvelő baloldal tüntetéseket fog rendezni. Ebből az áruból én el vagyok látva Pesten, tehát fölösleges 13 órát repülni Marylandbe, elég hármat a magyar fővárosba. Hogy a balosok tüntetnek vagy a magyar neonácik – az nekem tök mindegy. Heringet nem eszek, árt a gyomromnak, meg a pesti nem is kóser.
* És nehogy valaki azt higgye, hogy én a béke ellen vagyok – közlöm mindenkivel akit illet (vagy akár nem illet), hogy mindent meg kell próbálni. Oszlót is meg kellett próbálni, bár kiderült hogy fiaskó volt. Ezt csak az oberchóchem nagyokosok tudták előre. Én nem vagyok ilyen.
Az egész világnak tudnia kell hogy mi zsidók – békét akarunk. Ahogy Dávid királyunk mondja Zsoltáraiban:”Én pedig békét akarok, de amint megszólalok – ők már harcra készülnek!” (Zsolt. 120, 7)
ROMÁNIA: ZSIDÓK NINCSENEK, ELADÓ TEMETŐK VANNAK
Azt, hogy zsidók már nincsenek Romániában – régóta tudjuk. Azt viszont, hogy az „illetékesek” potom pénzen eladogatják a régi patinás zsidó temetőket – a napokban tudtak meg a Mááriv szenzációs riportjából.
Hogy kik az ” illetékesek”? Hát elsősorban a Joint, melynek hátterében a Federáció működik. Az alany – a 3-4 ezernyi öreg, beteg, fásult – nagyobb részében vegyes házas zsidó. Alija már nincs, vagy alig van, mert itt már a Szochnut sem talál megfelelő delikvenseket.
Dr. Moses Rozen, a legendás főrabbi, aki a román zsidóság nagy részét alijáztatta – ellentétben a magyar-kommunista zsidó vezetőkkel, akik az alija kerékkötői voltak – nem adott el zsinagógákat. Ha egy fölöslegessé vált, leromboltatta és az építőanyagot adta el – ami megfelelt a halacha előírásainak. Temetőket sem kótyavetyélt el és gondoskodott hogy azokat ne profán célokra használják – mint most.
Romániában évek óta nincs rabbi, bár van valaki, aki Izraelből időnként oda utazik, de befolyása a nullával egyenlő. Amikor a Mááriv tudósítója megkérdezte a temető eladások botrányáról – csak ötölt-hatolt.
ZSIDÓK LEVELET ÍRNAK…HITLERNEK
Németországban most megjelent egy új könyv, amely összegyűjtött egy csokrot azokból a levelekből, amiket a polgárok – köztük zsidók is – írtak Hitler vezér és kancellárnak
Egyes zsidók antiszemita kilengésekre panaszkodtak, nem tudván hogy ezek Hitlernek a Mein Kampfban kifejtett elveiből fakadnak. Mások pedig direkt a Führer segítségét kérték, még az emlékezetes Kristallnacht után is, amikor már nyilvánvaló volt, hogy Hitler hadat üzent a világ zsidóságának.
… ÉS A MEIN KAMPF KAIRÓBAN, ARABUL
Nyugat-Európában tilos és büntetendő (Magyarországon és a volt Szovjetunióban szabad!!!), de Kairóban és egyéb prominens arab helyeken nyíltan árusítják és kommentálják Hitler fő művét, amely az arab antiszemitizmus ideológiájának egy főművévé avanzsált.
Egy régi (1963) fordítást újítottak most fel és ez szabadon kapható nemcsak Egyiptomban, hanem Jordániában és a Palesztin Hatóság területein is. Hitler ugyan már a történelem szemétdombjára került, de az arabok élvezettel olvassák eszmefuttatásait – és egyúttal tagadják a Holocaustot, mint olyant. Persze a háborúban voltak veszteségek, sokan meghaltak – mondják Kairóban – de Hitler nagyon érdekes dolgokat mond ebben a könyvében.
MEXIKÓ: OÁZIS AZ ASSZIMILÁCIÓ TENGERÉBEN
Szinte hihetetlen, de igaz: úgyszólván az egyetlen hely a világon, ahol a zsidó közösség nem ismeri az asszimiláció fogalmát és ahol a zsidó gyerekek 100%-a zsidó iskolá(k)ban tanul – ez a mexikói Monterrey városa. Csak kevés zsidó van itt – mindössze 450 személy és 120 család, de itt nincs vegyes házasság, nincs asszimiláció és a kis kile napi zsidó iskolát tart fenn, amelyben naponta, illetve hatszor hetente, több mint száz gyerek tanul.
Ez még az átlagos mexikói hányadnál is jobb: országszerte 80% a zsidó gyerekek aránya a zsidó iskolákban (a nagy Amerikában mindössze 20%) míg itt, Monterreyben – 100%.
Mexikóban ma összesen 50 ezer zsidó van és ez egyike a virágzó közösségeknek, amelyek nem engedik hogy a „modern idők” elsodorják őket. A Monterrey-i siker egyik titka az a paragrafus a közösség által megállapított tákánotban (szabályrendelet), amely előírja, hogy csak azt temetik el – 120 után – a zsidó temetőben, aki gyerekeit a zsidó iskolába küldte. Eszerint az ottani zsidók nemcsak élni, hanem meghalni se szeretnének mint egy gój…
Az 50 ezer zsidó nagy része a fővárosban – Mexikó City – lakik. Több mint 63 éve a rabbijuk Mose Kájmán, aki Bialistockban született. A nowardoki jesivában tanult és a Soá elöl menekült az égő Európából. Azóta istápolja Kájmán rabbi a Monterrey-i közösséget, miután rögtön jöttekor zsidó iskolát alapított, mikvét létesített és kásrut hálózatot fejlesztett ki.
A ma 94 éves rabbi erős kezekben tartja a kehillát és az ő érdeme, hogy itt nincs asszimiláció. Hosszi ideig sochét (rituális metsző) valamint mohél és kántor is volt. Ma „csak” rabbi, de a katolikus többségű városban nagy népszerűségnek örvend és a hatóságok tanácskoznak vele a fontos kérdésekben.
Helyi legenda szerint a várost marannusok alapították és ebből a korszakbók sok „zsidó” szokás marad fenn. Például: fali üregekben gyertyákat gyújtanak és sokan bárányhúst esznek – sertés helyett…
AZ ORTODOX MATEMATIKA-PROFESSZOR(NŐ) CSALÁDJÁBAN VOLTAK ANTISZEMITA KISZÓLÁSOK
Málká Sepsz (59), a vallásos Bár Ilán egyetem matematika fakultásának vezetője – régi protestáns családból származik. Apja ateista volt, de Málká érdeklődése a zsidóság iránt régi keletű. A szülők nem voltak antiszemiták – mondja a ma ultra-ortodox matematikus – de a családban lehetett antiszemita felhangokat hallani. Húsz éves korában érlelődött meg benne az elhatározás, hogy betér a zsidóságba.
Segítségére volt ebben egy fiatalember, akit az egyetemen ismert meg – született zsidó – aki akkoriban igyekezett visszatérni gyökereihez. Ma a férje, aki szintén a Bár Ilán egyetemen tanít. Gyerekei nem dicsekszenek el a mama akadémikus munkájával, ha kérdezik őket, azt mondják hogy tanítónő. Egy időben férje azon volt, hogy elhagyja az egyetemet és életét a Tóra tanulásának szenteli. Megkérdezték Sách rabbit, az akkor legnagyobb ortodox autoritást, aki azt mondta hogy maradjon az egyetemen
Ma Málká parókát és rajta fejkendőt hord, Bné-Brákban lakik, az ultraortodox városban és gyerekei ( 4 – kettő „saját” és kettő örökbe fogadott) – a legszigorúbb ortodox-zsidó nevelést kapták. A fiuk jesivában, a lány a Bét Jákob iskolában.
Emellett Málká – álnéven – ortodox szellemiségű könyveket is ír. Azért álnéven, mert az ortodox körökben nem szokásos, hogy egy parókás asszony könyveket írjon. Az egyetemi munka az más – az a „párnósze” (megélhetés) miatt van, de csak úgy, regényeket írni – Ráchel Pomeránc néven – ez nem nagyon passzol.
Amikor a riporter megkérdezi, hogyan alakult az, hogy Málká – azelőtt Mary Elizabet – éppen a zsidóságot választotta, a válasz akadémikus, matematikus, majdnem tudományos: „Arra a meggyőződésre jutottam. Hogy a legnagyobb esélye annak van, hogy ez a vallás a legautentikusabb”.
MOZGÓ ZSINAGÓGA AZ IZRAELI VASUTAKON
A most jóváhagyott tervek szerint rövidesen létrejön az izraeli vonatokon – az étkezőkocsi mintájára – az imakocsi, amelyben Tóra-tekercs, imakönyvek, stb., várják majd a hivőket.
Egyelőre nincs pénz egy állandó személyzet finanszírozására, de ezt a feladatot – állítólag – a Chábád aktivisták fogják betölteni, önkéntes alapon.
2007.12.04.
