Forrás: JNA – Jewish News Agency
KERESZTÉNY FELESÉG, ZSIDÓ FÉRJ, ELHANYAGOLT GYEREKEK : NEMZETKÖZI PROVOKÁCIÓVAL NÁZÁRETBEN
Sajnos nagyon könnyű az amúgy is nehéz helyzetben levő Izraelt egyik pillanatról a másikra egy nemzetközi konfliktus színterévé tenni, melynek egyik pólusa a Vatikán, a másik meg az iszlámista terror melegágya, az arab világ.
Nem kell ehhez több, mint egy idegbeteg lumpen család, amely elhanyagolja és veszélyezteti gyerekeit; és amely az elmúlt években kétszer kért menedéket Arafattól és elutasíttatott; izraeli-arab képviselők három héttel a választások előtt és egy uszított arab tömeg, amely azonnal kész a lincsre és „Halál a zsidókra” táblákat hord a tüntetésen.
Az elmúlt péntek este behatolt a názáreti Annunciation (Angyali üdvözlet) bazilikájába Hájjim Habibi, felesége, Violet, és húsz éves lányuk, Odélia, egy babakocsit tolva maguk előtt. A kocsiban petárdák voltak. Alig kezdődött el a nagyböjti ima, a férj egy magas helyről petárdákat dobott az ájtatoskodók közé, amelyek nagy zajt csapva szétpukkantak, miközben felesége azt kiáltozta: „ELRABOLTÁK A GYEREKEIMET! ÉN KERESZTÉNY VAGYOK ÉS ÁLLAPOTOS!”
A petárdák nem okoztak sebesülést vagy kárt, csak a későbbi zavargások során sebesült meg könnyen 15 ember, köztük több rendőr. Percekkel később sikerült Muskat atyának, a szolgálattevő papnak és két társának, ártalmatlanná tenni Habibit és értesíteni a rendőrséget.
Közben azonban a hír elterjedt Názáretben, hogy „zsidók megtámadták a Bizilikát”. Több ezres feldühödött arab tömeg gyűlt össze és közeledett a Bazilikához, hogy népítéletet tartson a „támadó zsidók” felett, miközben a mindig készenlétben lévő transzparenseken „Halál a zsidókra” feliratok voltak láthatók. A lengyel keresztény nőt, zsidó férjét és lányukat, a rendőrség mentette ki a lincsre éhes tömeg kezeiből, miután rendőr-egyenruhába öltöztették őket. Kiszabadulásuk után letartóztatták és vasárnap a járásbíróság 15 napi elzárásra ítélte őket.
Péntek este Tzipi Livni izraeli külügyminiszter összeköttetésbe lépett a vatikáni külügyminiszterrel, Giovanni Lajolo bíborossal, és biztosította, hogy egy felelőtlen lumpen elem egyéni akciójáról van szó és Izrael biztosítja a keresztény szent helyek épségét és biztonságát. A baboros együttérzéséről biztosította és dicsérte, ahogy Izrael kezelte az incidenst és lokalizálta a tüzet. A bíboros azt is mondta, hogy ilyen irányban informálja a pápát.
Közben kiderült, hogy a lumpen és valószínűleg idegbeteg házaspárnak négy gyerekét gyámság alá helyezték, mivel a szülök elhanyagolták őket és veszélyeztették életüket. A Habibi házaspár két ízben kért politikai menedéket a Palesztin Hatóság területén és 2002-ben Arafat vendégei voltak a ramallahi Mukatában. Az is kiderült hogy a nő, aki most kereszténységével kérkedik, több ízben kapott segítséget az izraeli katolikus egyház képviselőtől, sőt a názáreti bazilikától is. A nő többször volt pszichiátriai kezelés alatt.
A provokatív incidens után a házaspár a sajtó képviselői előtt kijelentette hogy „semmi bajunk a keresztényekkel. Azért tettük amit tettünk, hogy felhívjuk a világ figyelmét nehéz anyagi helyzetünkre”. Húsz éves lányuk, aki szintén nevelőszülőknél töltötte élete nagy részét, próbálta szüleit lebeszélni, de velük tartott és utána bocsánatot kért.
A Kneszet arab képviselői, kihasználva a helyzetet, – 3 héttel a választások előtt – féktelen Izrael ellenes uszításba kezdtek és a kormányt tették felelőssé az incidensért. „Mindez azért van mert a zsidók diszkriminálják a moszlimokat” – nyilatkozták.
Egyébként a Bazilika jelenlegi épületét – amely egy bizánci templom helyére épült annakidején – 1969-ben egy izraeli cég (Solel-Bone) építette. A megrendelők kérték, építsék betonból és nem téglákból, hogy 1000 évig álljon.
60 évvel a Holokauszt után
KREMATÓRIUM IZRAELBEN A PROFÁN TEMETÉS SZOLGÁLATÁBAN
Nemrég új „szolgáltatással” gazdagodott az izraeli temetési „ipar”: magánkezdeményező importált egy krematóriumot és most hirdeti hogy ő szakszerűen eléget mindenkit, aki a hagyományos, vallásos temetés helyett, ezt a „modern” megoldás választja. Egyrészt, mivel a zsidó vallás ezt szigorúan tiltja, másrész meg mivel, ugyan már elmúlt 60 év a Holokauszt óta, de a zsidók nagy többsége viszolyog az égetésnek még a gondolatától is – az „üzlet” egyelőre nem megy. Annál is kevésbé, mert ez nagyok sokba kerül. Egy egyszerű „égetés” csupán 10 ezer sékelbe kerül (kb. 2000 dollár), de ez lehet több mit a duplája is, ha a megboldogult kertjében egy emlékoszlopot építenek el és azon helyezik el a hamut tartalmazó urnát. A részleteket A.N. a „Hulló falevelek” nevű temetkezési táraság igazgatója mondta el a Mááriv munkatársának. Szerinte, kívánatra, nyílt tengeren is elvégzik az „égetően eredeti” szertartást: egy hajó kiviszi az urnát (vagy a koporsót, ahogy tetszik) és messze a parttól a tengerbe dobják, nehezékkel súlyosbítva, nehogy visszajöjjön.
Ennél többen hajlandók a már több éve dívó un. „profán temetkezés”-nek alávetni magukat. Ez rendszerint egy vallástalan kibucban történik, rabbi és vallási szertartás nélkül, nem mondanak halotti imát („Káddist”), sem a „könyörületes Isten” című speciális imát az elhunyt lelki üdvéért, de a halottat földbe temetik ahogy a Halacha előírja. Ezzel szemben a zenekar a 9. szimfóniát (vagy valami más klasszikust) intonálja, az elhunyt kívánsága szerint, aki egy díszes, faragott koporsóba temetnek, ellentétben a vallásos temetéssel, amely a Szentföldön nem használ koporsót, hanem a halottat egy fehér gyolcsruhába temeti. Egy ilyen kibuci temetés kb. 18 ezer sékelbe kerül ( ami potom négyezer dollár, vagyis közel egy millió forint). Így ezt is csak a nagyon gazdag sznobok engedhetik meg maguknak.
Egyébként a vallási előírások szerint egy temetésen nem kötelezi rabbi jelenléte és a vallási szertartást, bárki levezetheti. A Káddist az elhunyt (férfi)rokona mondja el.
JIDDIS FILM NEW-YORKBAN – NŐSZEREPLŐK NÉLKÜL
Úgy tűnik: az amerikai ultra-ortodoxia is halad a korral: a New-York melletti Monsey nevű kisvárosban, ahol a szélsőséges szatmári haszidok dominálnak (akik nem járnak moziba és lakásaikban nincs televízió) – most vallásos kezdeményezők egy egész estét betöltő filmet készítenek. Ebben az a pláne, hogy a film jiddis nyelven készül, amit az ultraortodox haszidok beszélnek – és nincs benne egy női szerep sem. Ennélfogva női szereplő sincs és így a kezdeményezők remélik, hogy meg fog felelni a Halacha követelményeinek (szemérmesség, stb.) és a rabbik, ha nem is lelkendeznek – nem fogják ellenezni.
A film munkacíme „Á geseft” („Egy üzlet”) és angol valamint héber feliratok fogják magyarázni a jiddis szöveget.
TADZSIKISZÁN: LEROMBOLJÁK AZ EGYETLEN ZSINAGÓGÁT; ELNÖKI PALOTÁT ÉPÍTENEK A HELYÉRE; AZ UNESCO TILTAKOZIK
Dusanbé-ben, Tadzsikisztán fővárosában, van az ország egyetlen zsinagógája. Illetve volt. Ugyanis a moszlim állam kormánya elhatározta hogy lerombolja az egyetlen – több mint száz éves – zsinagógát és a mellet lévő zsidó középületeket (mikve, zsidó iskola), hogy helyükre egy-egy új elnöki palotát építsenek. A rombolás már elkezdődött – a nemzetközi tiltakozás ellenére, és a következő hónapokban befejeződik.
Tadzsikisztán húsz és egynéhány zsidóinak nagy többsége az elmúlt 15 évben – a Szovjetunió elmúltával – kivándorolt Izrael a Maradék kb. 2000-ből kb. 600 használja a zsinagógát.
Miután a zsidó szervezetek tiltakozása nem használt (Zsidó Világkongresszus, Joint, Szochnut) az UNESCO is beavatkozott, de úgy látszik ez sincs hatással a helyi kormányzatra. A helyi maradék zsidók szegények, nincs lehetőségük egy új zsinagógát építeni” – mondja egy, a helyzettel ismerős, Szochnut tisztviselő, aki hozzáteszi hogy a zsinagóga nemcsak imaház, hanem egy fajta közösségi helyiség is és „nélküle nincs zsidó élet”.
A hét elején, a Zsidó Világkongresszus egyik vezetője, Bobby Brown, levelet intézett az EU elnökségéhez, amelyben Európa segítségét kérte a zsinagóga megmentéséhez.
Közben a szomszédos Üzbekisztán fővárosában, Taskent a múlt héten meggyilkoltak egy helyi rabbit. A rendőrség szerint „nem biztos hogy a gyilkost antiszemitizmus motiválta”. Üzbekisztánban a nagy kivándorlási hullám után kb. 18 ezer zsidó maradt.
AZ IZRAELI FŐRABBI HASZID TÖRTÉNETET MESÉLT – A DALAI LÁMA MOSOLYGOTT
Nemrég Izraelben járt a Dalai Láma, aki Gandhi nyomában a világbékét és a viszályok fegyvertelen megoldását propagálja. A vendég , aki találkozott az országos főrabbikkal, győzködte őket, hassanak oda hogy „Izrael békét kössön az arabokkal”. Közben a palesztin delegáció. közöttük a Hamasz képviselői, akiknek találkozni kellett volna aznap a Dalai Lámával, lemondták a találkozót, azzal hogy „az idő nem megfelelő”.
Az egyik főrabbi, Jóna Mecger, vita helyett, egy haszid adomával válaszolt: „Egyszer volt, hol nem volt, egy haszid rebbe, aki Peszách előtt kérlelte híveit, adakozzanak bőkezűen a rászorultak, mert ilyenkor, Húsvét előtt, nagyok kiadás van, pászkára, borra, stb. Ki is küldött egy személyes küldöttet, akinek az volt a feladata hogy terjessze a rebbe szavát és győzze meg a híveket.
Visszajöttekor, a küldött referált a rebben, mondván: küldetésem 50 % sikerrel járt.
Hogy érted ezt? – kérdezte a rebbe.
„A szegények már hajlandók elfogadni az adományt”!
A Dalai Láma elértette a célzást és mosolygott…
Új tilalom: vallásos asszony ne nyaraljon Eilátban; ortodox rabbik a déli város „szemérmetlensége” ellen
Eilát, a dél-izraeli kikötőváros, azzal híresült el világszerte, hogy ott télen is nyár van. Így aztán rengeteg turista jön Eilátba, különösen a téli hónapokban és főleg a hideg Skandináviából, újabban Oroszországból is. Ez rányomja bélyegét a déli kisvárosra, ahol nem fizetnek értéktöbblet adót és a szőke skandináv szépségek nemcsak a tengerparton, hanem a város különböző pontjaiban is, fürdőruhában mászkálnak. A tengerparton vagy egy nudista sáv is (nem-hivatalos, hanem de-facto) és úgy általában a város atmoszférája meglehetősen szabados (understatement, vagyis enyhén szólva).
Ennek híre elérkezett Jeruzsálembe is, (öt óra autóval Eilátba) ahol az ultraortodox Bádác rabbinátus bojkottot hirdett Eilátra – egyelőre csak nők számára. Tilos egy ortodox nőnek Eilátban üdülni mert a szállodák amelyek a vallásos közönséget csábítják – becsapnak őket. Hirdetik hogy egy bizonyos időszakra, csak vallásosoknak adják ki a szobákat, „de a személyzet és a látogatók, hiányos öltözetben jelennek meg, a szobákban televízió (!) és videó filmek vannak és az utcán a látvány – Isten őrizz, jaj annak aki látja és jaj a lelkének”. A tilalom érzékenyen érinti az ilyen „dil”-eket szervező vallásos turista irodákat. „Már több vallásos család szétzüllött emiatt” – fenyeget a Bádác tilalma, amihez közben már csatlakozott az Aguda vallási bírósága is.
A chábád New-Yorki székháza – izraeli bélyegen
A múlt héten megjelent izraeli bélyegek közül kitűnik egy külföldi zsidó monumentum, amely az elmúlt évtizedekben világhírre tett szert. A 2.50 sékel névértékű bélyeg a Chábád haszid világ-mozgalom New-Yorki székházát ábrázolja, ami a brooklyni Eastern Parkway 770 szám alatt van.
Ez a kétemeletes, közel száz évvel ezelőtt, piros téglából épített, ház két lubavitsi rebbe főhadiszállása volt: a 12 évvel ezelőtt elhunyt Menáchem Schnéursoné és előtte Joszef-Jichák Schhnéursoné, aki utódja apósa és mestere volt. A ház alatt van egy óriási zsinagóga, amit, amit időről időre úgy bővítettek ki, hogy megvásárolták a környező házakat és pincéiket csatolták a központi templomhoz, amely soha nem volt elég a hivőknek. A hívek százezrei világszerte csak úgy becézik a házat, hogy „szeven szeventi” (770).
A bélyeg mögött érdekes sztori rejtőzik. Húsz évvel ezelőtt volt egy kezdeményezés megörökíteni a rebbét, aki akkor 90 éves volt. Voltak akik ellenezték, ennélfogva megkérdezték a rebbét, aki elutasította a kezdeményezést. Voltak, akik tudni vélték, hogy a haszidok ellenzése onnan ered, hogy a bélyeget használat után kidobják, szemétbe kerül, stb. Ez nem nagy „kóved” (tisztelet).
Tavaly feléledt a kezdeményezés és az izraeli posta azzal tisztelte meg a rebbe emlékét, hogy székházát, ami szimbólummá vált – tette föl bélyegre, amely máris nagy keresletnek örvend a hivők körében. Egyébként, a „770 „pontos mását, vörös téglából, már évekkel ezelőtt felépítették Kfár Chádban, az izraeli haszidok „fővárosában”.
2006.03.07.
