Forrás: JNA – Jewish News Agency
HOLLYWOODI FILM A SZÉDER-ESTRŐL
A Hággádá után, ami a hagyományos zsidó Széder-est forgatókönyve – most az esemény megjelenik filmen is. Egy amerikai zsidó filmes csoport megfilmesíti a zsidó vallás egyik leglátványosabb eseményét és egy izraeli színésznő is szerepet vállalt a filmben.
Részletek még nincsenek de már így is nagy az érdeklődés. Ezentúl, ha egy zsidótól megkérdik, na hogy volt a Széder, hogy tetszett a Haggada, a válasz az is lehet, hogy „nem olvastam, de láttam a filmet”.
Egyébként a hagyományos Haggada az elmúlt ezer évben több mint 4000 kiadásban jelent meg, igen sok nyelvre lefordították és a Biblia után talán a legnagyobb zsidó best-seller. Magyarul is több fordítás létezik, és emlékezetes az un. Kaufman Hagada, valamint a Soá éveiben kiadott Omzse Haggada és a hét évvel ezelőtt megjelent művészi Őrködés Haggadája, Gréda József fordításában, Naftali Kraus szerkesztésében és magyarázataival, a Magyar Könyvklub-Lubavits kiadásában.
HÁROM ÉVEN FELÜLI KISLÁNYOKNAK NEM SZABAD A „MÁ NISTÁNÁ”-T ÉNEKELNI „IDEGENEK ELŐTT”
Egy most megjelent szuper-ultra-ortodox brosúra, nem mindennapi betekintést enged a bné-bráki és jeruzsálemi szuper-ortodoxia világába, ott is a szigorúan bigott „litván” zsidók szokásaiba, halachikus normáiba. A brosúra, amelynek hosszú neve „Pészachi haggada, magyarázatokkal, mesterünktől, a diaszpóra nagy rabbijától, urunktól. Salo, Eljasivtól, feljegyezve tanítványai által”, többök között azt az épületes utasítást tartalmazza, hogy három éven felüli(!) kislányoknak tilos a Széder estén” a Má Nistánát intonálni, illetve énekelni…
A gyengébbek kedvéért: A Má nistáná egy – négy kérdésből álló betét – ami felteszi a retorikus kérdést: Miben különbözik ez az éjszaka, a többi éjszakától – majd megválaszolja a kérdéseket, elmondván, hogy ezen az éjszakán nem eszünk kenyeret csak pászkát, és keserű gyökeret (tormát) stb. Ezt mindenütt éneklik a gyerekek, de az új utasítás szerint 3 éven felüli kislányok ne énekeljék, mivel férfiaknak nem szabad női éneket hallani…
Van azonban egy kiskapu is: otthon, családi körben, ahol csak a kislány fiútestvérei vannak jelen és nincsenek idegenek – ott az effajta „női ének” megengedett.
AZ ÚJ IZRAELI TÁBORI FŐRABBI: települések feladása nem feltétlenül ellenkezik a Halachával
Ávicháj Ronsky ezredes (54), akit a múlt héten neveztek ki az izraeli hadsereg tábori főrabbijának, érdekes és ellentmondásos alak az izraeli rabbik széles spalettáján. Egyrészt vallástalan családban nőtt fel, és csak állandó hadseregbeli szolgálata során „tért meg”, lett vallásos zsidó és ment jesivába tanulni. Feleségét katonai szolgálata során ismerte meg és együtt tették meg az utat a vallásos zsidóság felé. Haifán született és a hadsereg egyik elit alakulatában szolgált, alezredesi rangban, a Jom Kippuri háború alatt. Egy Itamár nevű településen lakik, amelyet az izraeli baloldal „törvénytelen”-nek tart. Egy időben a település rabbija is volt és most egy paramilitáris akadémiát vezet ott.
A választás azért esett Ronskyra, mivel egyrészt a vezérkar ezzel akarja leszerelni a telepesek haragját a gázai települések nyári erőszakos kiürítés miatt, másrészt mivel véleménye az, hogy a vallásos katonák kötelesek a parancsokat teljesíteni, „ha az nem is tetszik nekik”. Az országos sajtónak nem adott az új tábori főrabbi interjút, de egy kis telepes lapnak (Olám Kátán = Kis Világ), amit a zsinagógákban osztogatnak, elmondta hogy szerinte „települések feladása és kiürítése nem feltétlenül ellenkezik a Halachával”, hozzátéve, hogy a rabbik között különböző vélemények vannak erről.
Elődjét, a magyarszármazási Jiszráél Weiss ezredest, aki tavaly Pesten járt – sokan támadták, mert nem volt hajlandó a vallásos katonákat parancsmegtagadásra bírni. Háza előtt tüntettek és testőrökre volt szüksége. Ronsky szerint „nem rejtem el véleményemet, csak azért valaki másként gondolkodik. Nagy tragédia, ha egy rabbinak testőrre van szüksége, a nézetei miatt”.
Ronskynak nem lesz könnyű élete a hadseregben, ez az egy biztos.
A PÁPA IZRAELBE LÁTOGAT – JÖVŐRE
16. Benedek pápa elfogadta Izrael meghívását és egy éven belül Izraelbe látogat – közölte a sajtóval Simon Peresz, a többszörös (volt) izraeli miniszterelnök, aki Éhud Olmert megbízásából Peszach előtt a Vatikánba látogatott és átadta a pápának a (megújított) meghívó levelet, amit az elfogadott
Peresz szerint a látogatás jövőre ilyenkor, a keresztény húsvét idején jön létre, egy zarándokút keretében. Jelentések szerint a pápa örömét fejezte ki afelett, hogy Olmert és újonnan megalakuló kormánya, kifejezte szándékát a békére a térségben. Az előző pápa 2000-ben látogatott Izraelbe
„Imasátor” evangélikus zarándokoknak
– a jeruzsálemi Olajfák hegyén
A jeruzsálemi városháza engedélyt adott egy evangélikus vallási „imaközpont” létesítésére az Olajfák hegyén, hogy ezzel kielégítse az evangélikus zarándokok igényeit, akik az utóbbi években tömegesen keresik fel – főleg Amerikából és újabban Ázsiából – a Szentföldet.
A központ – egy nagy sátor – amelynek létesítésére a vallásosok által uralt jeruzsálemi városháza adott engedélyt. Ideiglenes jelleggel, két hónapig fog működni, opcióval az engedély megújítására, további két hónapra. Egyidőben 500 ájtatoskodó részére lesz hely a sátorban. Az első vendégek a Sátorban – egy 300 főnyi koreai csoport lesz.
A Sátor – 25×10 méter és 5 méter magas – Izrael 12 törzsének szimbolikus jelvényeivel van díszítve. Az evangélikus aktivisták, akik kilobbizták az engedélyt, remélik, hogy az állandó lesz. Az Olajfák Hegye szent zsidóknak és keresztényeknek egyaránt. Napjainkban a zsidók főleg temetkeznek ott.
Kormánytervek szerint a közeljövőben egy nagyszabású keresztény örökség Központot létesítenek Galileában, ahol „témapark”, auditórium és amfiteátrum lesz. Izrael remél i hogy ez a központ egy millió keresztény zarándokot fog vonzani, már csak azért is mert a Kineret (Genezáret) tó mellett lesz felállítva…
INDIA: MIUTÁN MEGHALT AZ UTOLSÓ ZSIDÓ – RENOVÁLTÁK AZ ŐSRÉGI ZSINAGÓGÁT
ZSIDÓ SÍRKŐ 1269-BŐL
Egy kis indiai faluban, neve Csanmangalam, Kerala államában, (Dél-nyugat India) most fejezték be az ottani, ősrégi zsinagóga renoválását. Ezt akkor kezdték el – öt évvel ezelőtt – amikor az utolsó helyi zsidó is elhalálozott.
Karela államban ősi idők óta éltek zsidók. Egyesek szerint Salamon király óta, kinek kalmárai oda is eljutottak, mások szerint az első században, a második Szentély pusztulása után, érkeztek oda (is) menekült zsidók. Egy héber sírkőfeliraton, amelyen az 1269-es dátum olvasható, héber betűkkel az találjuk, hogy „Szárá, bát Jiszráél” (vagyis, Sára, Izrael leánya).
A falu zsidóinak szerzett jogaik voltak, amiket a hatóságok egy réztáblán biztosítottak számukra. Ez a kocsini zsidók feje, Joszéf Rábbán kapta, a 10. században. A jogok, benne az önkormányzat és az adószedés joga, „addig érvényesek „amíg a világ, a nap és a hold léteznek”. Itt nem volt antiszemitizmus és a zsidók harmóniában éltek a több ázsiai vallás hivőivel együtt.
A zsinagóga építésére 1614-ben került sor és azt magas kőfallal vették körül. A zsinagóga működött az ötvenes évek elejéig, amikor a falu és a körzet zsidói allijáztak Izraelbe. Az utolsó zsidó a faluban 5 évvel ezelőtt hunyt el és akkor kezdték el Karela Állam hatóságai a zsinagóga restaurálását, amit tavaly ért végett. Nemrég kiállítás nyílt meg a felújított templomban, amely bemutatja a környék zsidóságának történetét.
A RABBIT ÁTVERTÉK: SZOMBATON FOCIZTAK!
Ez a bizarr történet is csak Izraelben történhetett meg:
A Háárec sportrovata közli a szenzációt, mely szerint Jichak Grossman rabbi, aki Izrael-díjas és Migdál Háémek főrabbija – egyébként szigorúan ortodox – arról nevezetes, hogy el-eljárogat lokálokba, diszkó-klubokba, hogy onnan szedegesse össze nyájának eltévedt bárányait és hozza őket a zsidó vallás testmeleg közelébe. Ilymódom neve ismert sportkörökben is és nemrég felkérték, jöjjön el az edzésre és áldja meg a názáreti Hapoél csapatát, melynek rosszul áll a szénája a ligában. A rabbi jöttét és áldását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a „sorsdöntő” mérkőzés a Kfar-Szabai Hapoéllal – nem szombaton lesz, hanem szombat este, a Sábbát kimenetele után.
Ezt az edző megígérte, a rabbi jött, látott és megáldotta a csapatot. Csak utána tudta meg hogy átverték: a mérkőzés szombat délután volt. Groszmann rabbi: nem haragszok, csak szomorú vagyok. Remélem nem szándékosan tették. A jó Isten ítélje meg a dolgot. Én nem vagyok az Ő könyvelője!
Az edző: nem szándékos becsapás, csak félreértés.
A PALESZTIN RENDŐRÖKNEK MÁR SZABAD SZAKÁLLT NÖVESZTENI…
Eddig a Palesztin Hatóság rendfenntartó közegeinek, katonáinak (hivatalosan: rendőreinek) tilos volt szakállt növeszteni. Ez volt az Abbasz féle nem-iszlámista, vagyis profán rendszerének utasítása.
Most az új Hamasz kormány első intézkedései között találjuk, hogy a rendőrök szakállt növeszthetnek. Ez az araboknál újabban a vallásosság külső jele. Bár a Korán ezt nem írja elő, de a „szóbeli Tan”-ban lehet olyan utasítást találni, hogy „borotváld le a bajuszodat, de növessz szakállt, hogy ez is megkülönböztessen a hitetlenektől”.
Said Siam, az új hamaszista belügyminiszter ebben az értelemben utasította Ali Hosni tábornokot, a gázai rendőrség parancsnokát. A miniszter szerint senkit nem kényszerítenek szakáll viselésére, csak eltörölték a tilalmat, ami eddig érvényben volt.
Az egyik külföldi hírügynökség idéz egy palesztin rendőrt: „Ez nagyon jó, de kérdés lesz-e fizetés a hónap végén”?
KERESZTÉNY PALESZTINOK AGGÓDNAK A HAMASZ GYŐZELME MIATT, ALKOHOL NÉLKÜLI SÖR GYÁRTANAK (a férfiak) ÉS FEJKENDŐT VÁSÁROLNAK (a nők).
A szélsőséges, terrorista Hamasz győzelme a palesztin választásokon nemcsak Izraelt aggasztja. A Jerusalem Post riportja szerint az arab területeken élő keresztény arabok – akik amúgy is elnyomott kisebbségként élnek az iszlám uralom alatt – most egy sor olyan dolgot kénytelenek megtenni, amelyek eddig eszükbe sem jutottak. Dr. Maria Khouri, egy palesztin gimnáziumi tanár, aki Taibán lakik és Ramallában tanít, vett egy fejkendőt és munkahelyén azt hordja, mivel az betakarja fejét és arcát. „Ami biztos – az biztos” – mondta a Post riporterének.
Ramallában, ahol pedig a lakosság 10 százaléka keresztény, egyre kevésbé lehet látni és érzékelni őket. Dr. Khouri elmondja hogy azelőtt rövid ujjas blúzt hordott, míg „most ha egy puskával fenyegetnének, akkor sem vennék fel rövid ujjas ruhát vagy blúzt”. A riporter megállapítása: „Most, a Hamasz győzelme után, a keresztények a nyugati partvidéken és Gázában alacsony profilt választottak és jól kinyitják a szemüket”. Továbbá, írja a lap, „ha a Hamasz bevezeti a szigorú iszlám vallási törvényeket, akkor a keresztények egy elnyomott kisebbség szerepét lesznek kénytelenek betölteni a palesztin társadalomban”.
A vegyesházasság keresztény és moszlim arabok között ritka, érzékeny és nem egyszer veszélyes helyzetet idéznek elő – írja a lap. Az arab területeken élő keresztények száma az összlakosság mindössze 1-2 százaléka.
Az egyik kiemelkedő probléma – az alkohol. Az arabok általában nem isznak sokat – az iszlám szigorúan tiltja az alkohol fogyasztását – de eddig a Palesztin Hatóság emberei liberálisan kezelték a témát, mintha a vallás el lenne választva az államtól. Bár Gázában, az elmúlt években betiltották az alkohol gyártását és terjesztését és csupán csempészett szeszes italt lehetett kapni – a Jordán nyugati partvidékén, olyan helyeken, ahol keresztény lakosság is található, mint kelet-Jeruzsálem, Betlehem, Ramalla, Bir Zeit és Jerikó, zavartalanul működtek szeszes italt gyártó cégek, az italok terjesztői, valamint pubok. Most azonban az egyetlen serfőzde, a taibei sörgyár, előre látván a közeljövőt – áttért az alkoholmentes sör gyártására. A választások óta az a vicc járja keresztények körében, hogy „Idd le magad most, amíg lehet”. A taibai sörgyár tulajdonosa, Nadim Khouri, az „ami biztos – az biztos” jelszó alapján állt át az alkoholmentes sör gyártására. „Ez jó a palesztin államháztartásnak is”, reméli. Február elején 13 szentföldi püspök küldött gratuláló levelet a Hamasznak. Azonban, az egyetlen kijelölt keresztény miniszter a Hamasz kormányban, lemondott, még mielőtt kinevezték volna…
2006.04.18.
