Forrás: JNA – Jewish News Agency
A KIJELÖLT MINISZTERELNÖK A SIRATÓFALNÁL IMÁDKOZOTT
Éhud Olmert, a Saron által kiválasztott miniszterelnök-helyettes, aki pártja, a Kádimá, 29 mandátumával Izrael legnagyobb pártjának elnöke és kijelölt miniszterelnöke lett – a választások késő estjén felkereste a jeruzsálemi Siratófalat, ott hosszasan imádkozott és zsoltárokat recitált, majd egy kívánságcédulát helyezet el a Fal (Kotel) kövei között, ahogy a szokás előírja. A jelenlevők szerint Olmert azt írta a cédulára, hogy „Ha elfeledlek Jeruzsálem, száradjon el a jobbom” (Zsolt. 137, 5).
Az állami sajtóhivatal által közzétett fényképen Olmert előtt egy nyitott zsoltároskönyv van, fellapozva a 121. zsoltárnál, amely így szól:
„A hegyek felé emelem tekintetem:
honnan jön az én segítségem?
Segedelmem az Örökkévalótól jön,
Aki az eget és földet alkotta.
(Ő) nem engedi, hogy lábad megtántorodjon,
nem szunnyad őriződ.
Bizony nem szunnyad, nem alszik
Izrael őrizője!… (Zsolt, 121, 1-4).
Az izraeli választások, – amelyek totál érdektelenség és alacsony részvétel (63.2 százalék) mellett zajlottak – szenzációja az un. Nyugdíjas Párt nagy sikere (7 mandátum a 120 tagú Knesszetben). Négy vallásos párt vett rész a választáson: egyikük nem érte el a „küszöböt, míg a másik három összesen 28 mandátumot szerzett.
PÁRIZS: „SERTÉS-LEVES” A MOSZLIMOK (ÉS ZSIDÓK) ELLEN
Egy francia kis jobboldali, nacionalista szervezet egyedülálló trükköt talált ki, hogy üssön egy nagyot a moszlimokon, és a zsidókon. Az „azonossági csoport”, amely a kisebbségek, főleg a moszlimok ellen van, a hideg párizsi utcákon forró sertéslevest osztogat a rászorulóknak, és ezzel kizárja a szegény sorsú moszlimokat (és zsidókat). Az utóbbiakat a zsidó hitközség szervezetei ellátják, de a hajléktalan, nincstelen moszlimok, akik az utóbbi időben amúgy sem népszerűek Franciaországban, ki vannak zárva ebből a népjóléti akcióból, mivel ők nem fogyasztanak sertést, vallási okokból.
A levest, a népkonyha szervezői „azonossági leves”-nek hívják. Ma már egy teljes ebédet vagy vacsorát lehet a népkonyhán enni, teljesen ingyen, és az egyetlen feltétel: Ha eszel sertéslevest, kapsz enni, ha nem, akkor nem…
2000 „SZOMBAT-REZSÓT” OSZTOTT KI INGYEN A MILLIOMOS;
MEG KELLETT ÍGÉRNI, HOGY NEM FŐZNEK SZOMBATON
Ki tudja mi a szombat-rezsó (héberül: plátá sel sábbát). Izraelben minden vallásos zsidó tudja, Pesten kevesen. Ez egy elektromos készülék, amelyet a szombat beállta előtt bekapcsolnak és a „plata”, vagy rezsó, lassú tűzön, 24 órán keresztül melegen tartja a rátett ételt. Főleg a híres szombati delikáteszt, a sóletet, tartják rajta melegen, de ez lehet egy szamovár is, amiben forró víz van, vagy bármi.
Mivel a zsidó vallás tiltja szombaton a sütést-főzést, vallásos zsidók megfőzik a szombati ételeket a Sábbát beállta előtt és ráteszik egy ilyen rezsóra, ami azokat melegen tartja. Csak a rezsó nagyságától függ, hány fazekat vagy lábost lehet tartani rajta.
Nos, a múlt héten egy vallásos izraeli milliomosnak az az ötlete támadt, hogy ő segít szombatot tartani azoknak, akik nem engedhetik meg maguknak egy ilyen rezsó vételét. Rafael Halperin, a bné-bráki nábob, közhírré tette több izraeli rádióállomás segítségével, hogy aki kötelezi magát, hogy nem főz szombaton – kap tőle ingyen és bérmentve egy ilyen rezsót – aminek üzleti ára kb. 100 sekel (20 dollár). Öt óra leforgása alatt Halperin 2000 telefont kapott, Izrael minden részéről, városokból, falvakból és kibbucokból. A telefonálók megígérték, hogy felhagynak a szombati főzéssel, ha kapnak egy platát ajándékba.
Az „akció” néhány nap alatt lebonyolódott és Halperin több mint elégedett: „Ez valami fantasztikus” – mondja -„én hiszek az emberekben. Aki megígérte, fogja tartani a szombatot és nem szegi meg főzéssel. Ez nem az, hogy emberek szeretik a potyát, ez valami lelki-szellemi dolog”.
KIKERESZTELKEDETT ÉS ÉLETBEN MARADT
Ez egy afganisztáni moszlim története, aki keresztényekkel dolgozott együtt, megismerte a keresztény vallást, az megtetszett neki és áttért. Abdul Rahman, akit saját felesége és gyerekei jelentettek fel – már halálára várt az egyik hírhedt kabuli fegyházban – amikor a külföld nyomására és Hamid Karzai államelnök utasítására, elejtették a vádat – „bizonyítékok hiányában” és a vádlottat szabadon engedték. Élete azonban veszélyben forog, amíg afgán területen van. A moszlim vallási fanatikusok, akik a saria törvény alapján ítélték halálra, mint aki „elvetette az igaz hitet”, azzal fenyegetnek, hogy megölik bírósági ítélet nélkül.
Abdul Rahman 16 évvel ezelőtt kezdett el kacérkodni az áttérés gondolatával. „Akkor Pesavarban dolgoztam, egy humanitárius szervezet alkalmazásában, valaki adott nekem egy Bibliát, olvastam benne, gondolkoztam a vallásról, és a könyv megnyitotta a szívemet és az eszemet” – mondta az Associated Press munkatársának. Utána Pakisztánban dolgozott, majd évekig Németországban. Amikor hazament, családja feljelentette és most a siralomházban várta halálát, amíg „váratlanul” szabadon engedték. „Bizonyítékok hiányában”. Van, aki abban látja a megoldást, hogy bolondnak deklarálják, aki nem felelős tetteiért és nem lehet bíróság elé állítani. De az iszlám (saria) szerint ilyen nincs és a felsőbíróság egyik bírája szerint „az ítélet csak halál lehet”.
Így, miközben Európa ismerkedik az iszlámmal, nincs kizárva, hogy amíg ezek a sorok megjelennek, megölik vagy kivégzik a szerencsétlent.
VALLÁSOS KÓRHÁZ ASDODBAN – A GÚRI REBBE PARANCSÁRA
A dél-izraeli Asdod városa harminc éve harcol azért, hogy az állam ott kórházat építsen. A polgármester szerint nem egy ember meghalt, amíg sebesülten a „közeli” Rechovot, vagy Áskelon városba szállították, ahol kórház van. Nincs pénz – mondták neki.
Most, úgy látszik, van pénz, a gúri (Lengyelország) rebbe, Jákov Álter – kinek hívei nagy számban telepedtek le az utóbbi években Asdódban – kiadta az ukázt híveinek, a gúri haszidoknak: építsetek kórházat Asdodban. És már építik is. „A rebbének csak egy szavába kerül” – mondják.
Máris „összedobták” a szükséges pénz (32 millió dollár az első fázisban) felét. Nemsokára kész lesz egy vizsgáló központ, a legmodernebb eszközökkel felszerelve és utána az ultra-modern kórház, amely a halacha alapján fog működni.
Asdodban 1400 gúri család lakik, akik a zsúfolt Bné-Brákból és Jeruzsálemből költöztek át ide, ahol sokkal olcsóbbak a lakások.
PORTUGÁLIA: ŐSRÉGI MARANNUS ZSINAGÓGÁT FEDEZTEK FEL EGY KERESZTÉNY MENHELYEN
Portó városkában (Portugália) nemrég egy 15. századbeli marannus zsinagóga maradványait fedezték fel, egy, a keresztény egyház tulajdonában lévő menhely, renoválása során.
Mielőtt Manuel király kiűzte a zsidókat 1496-ban, a zsinagóga működött a zsidó negyedben. Később, amikor az ottmaradt zsidókat erőszakkal megkeresztelték, odajártak imádkozni az ún. „marannus” zsidók, akik titokban tartották vallásukat. Az évek folyamán a katolikus egyház elvette a házat és abból menhelyet csinált.
Nemrég renoválták az épületet, ahol fellelték a zsinagóga nyomait. Egy helyi archeológus, Dr. Elvira Maya, aki a zsinagógát felfedezte, a lisszaboni izraeli nagykövetséghez fordult és kérte segítségét a hely restaurálására és megőrzésére. A nagykövet, Áron Rán, a lisszaboni zsidó hitközséghez fordult, valamint a portói egyház fejéhez, aki hajlandónak mutatkozott segíteni, sőt cserét ajánlott fel, melynek keretében az egyház lemondana, az amúgy sem működő menhelyről.
Azerbajdzsán: veszendőben az ősrégi zsidó közösség
„ZSIDÓ NŐK BÖJTÖLNEK RAMADÁNKOR ÉS JOM KIPPURKOR;
ELŐBB MECSET, UTÁNA SZOMBATI GYERTYAGYÚJTÁS”
Az Iránnal határos iszlám állam, Azerbajdzsán, 8 milliónyi lakósából ma mindössze 10 ezer zsidó, miután kb., 35 ezer Izraelbe távozott a Szovjetunió összeomlása után. Ezek most félnek a terjedő zsidógyűlölettől, amit a szomszédos ajatollák szítanak.
A probléma azonban elsősorban az ősi zsidó kultúra pusztulása a maradék zsidók körében. Egy izraeli újságíró, aki nemrég Bakuban, az ország fővárosában járt, szomorú képet fest erről.
A helyi hagyomány szerint az első zsidók 2600 évvel ezelőtt érkeztek ide, az első jeruzsálemi Szentély pusztulása után. Dokumentált zsidó jelenlét a 3. századtól van. Ezek voltak az ún. „hegyi”, kaukázusi zsidók, akik féltékenyen őrizték vallási hagyományaikat. Manapság igen magas a vegyes házasságok rátája, egy felmérés szerint a zsidó nők nagy többsége moszlim gójok felesége, amely folyamat még a sztálinista szovjet uralom alatt kezdődött el. Ilyen vegyesházas nők közül sokan küldik gyerekeiket a zsidó szervezetek (Joint, Chábád, Szochnut) által fenntartott iskolákba.
Meir Bruck, Baku askenáz rabbija szerint a vegyes családok mind az iszlám, mind a zsidóság hagyományait követik. „Vannak zsidó nők, akik moszlim „szentek” sírjánál imádkoznak és vannak házak, amelyekben böjtölnek Jom Kippurkor és Ramadánkor. Pénteken mennek a mecsetbe és utána szombati gyertyákat gyújtanak”. A rabbi és a Chábád küldöttek mentik a menthetőt: zsidó anya gyereke zsidónak számit a Halacha szerint, ha az apa fanatikus moszlim is. Egy zsidó nő, bizonyos Tamila, aki tagja a zsidó nőszervezetnek, elmondta az izraeli újságírónak, hogy moszlim férje kérte, ne járjon az utcán Dávid csillaggal a nyakában, mert megláthatják a moszlim fanatikusok és „fogják tudni, hogy zsidó vagyok”.
2006.04.04.
