Forrás: JNA – Jewish News Agency
ELŐSZÖR IZRAELBEN: NŐNEMŰ KÓSERSÁGI FELÜGYELŐ
Aki tudja mi a kósersági felügyelő (mesgiách) feladata, az rendszerint egy nagy szakállú idős bácsit képzel el, aki éppen egy vendéglő konyhájában arra ügyel, hogy a húsos és tejes edényeket ne keverjék össze, vagy a zöldséget/hüvelyest válogatja, hogy ne keveredjenek bele férgek, ami szigorúan nem „kóser” a zsidó rituális étrend szerint. Női felügyelőt (mesgiáchá) eddig csak a mikvében (rituális fürdő) alkalmaztak, ahol az esti órákban vallásos zsidó nők vesznek rituális fürdőt és oda férfi be nem teheti a lábát.
Ezért keltett nagy feltűnést a hír, mely szerint a dél-izraeli Chámé Joáv, termálvizű gyógyfürdőben az országos főrabbinátus egy aránylag fiatal nőt (mindössze 50 éves) nevezett ki kósersági FELÜGYELŐNEK az ottani vendéglőbe. Mindenki kérdezi Ráchelt, a mesgichát, mit keres itt, vajon reform-zsidó-e (ugyanis a reform-zsidóknál vannak női rabbik is). Ráchel türelmesen válaszol: ő nem reform, hanem ortodox, sőt szuper-ortodox, öt gyerek anyja és a férje is a „szakmában” van, vagyis kósersági felügyelő.
Hogy akkor miért ő van itt – Ráchel a kérdezőt az őt ide küldő rabbihoz irányítja. Az, Joszéf Számiján rabbi, aki a közeli askeloni rabbinátusban a kósersági osztályt vezeti – szívesen megmagyarázza: a termálfürdő medencéiben és általában a projektum területén naphosszat fürdőruhás nők láthatók, ami nem kívánatos látvány egy vallásos férfinak. Ezért – hogy ne tegyék ki a vallásos férfi kósersági ellenőrt a kísértésnek, illetve a számára tilos látványnak – jutott a rabbi arra meggyőződésre, hogy „ide nő kell”. Maga Ráchel ehhez csak azt teszi hozzá, hogy „valóban a férfiak „rossz ösztöne” erősebb, mint a nőké. Ezért vagyok én itt!”
Persze a fürdő „koedukált” – nem úgy, mint a mikve – de Ráchelt ez nem zavarja. Ha a rabbi ideküldött, akkor ez rendben van – mondja.
A vezetőség a maga részéről, nagyon elégedett Ráchel tevékenységével…
ELŐSZÖR A VILÁGON: IZRAELI KATONATISZTEK SZEXOLÓGIÁT TANULNAK – EGY VALLÁSOS TÁBORNOK KEZDEMÉNYEZÉSÉRE
Nem hiszik el? Oké, én sem hinném el, ha nem szalag-cím lenne a Jediot Áchronotban, Izrael legelterjedtebb napilapjában. Hallottak már Dr. Ruth Westheimerről, a világhírű szexológusról, az amerikai tévé és rádióállomások szex-pápájáról? Az idős hölgy több könyvet is irt a témáról és elismert szakértőnek számit.
Elázár Stern ezredes, a hadsereg vezérkara élőerő (manpower) osztályának vezetője, nemrég Amerikában jártában találkozott Dr. Westheimerrel és az idős amazon felajánlotta szolgálatait: hajlandó előadásokat tartani a hadsereg tisztjeinek a családi életről stb. Stern lelkesen reagált és a terv az, hogy Dr. Westheimer, aki valamikor Izraelben élt és – állítólag tud héberül is – a főtiszti kollégiumban fog előadásokat tartani, a kapitányi és alezredesi rangban lévő tiszteknek, szakmai tanulmányiak keretében. Ez már csak azért is jó – mondja Stern generális, aki anno jesivában tanult és máig is vallásos és kipát hord – mert több bezupált tiszt, főleg harci egységek parancsnokai, nemrég arra panaszkodtak a vezérkari főnöknek, Dan Chaluc tábornoknak, hogy alig vannak otthon és ez a családnak, főleg a feleségeknek, nagyon nem tetszik.
Miként fogja ezt a valós problémát az amerikai szex-néni megoldani? – erről erősen megoszlanak a vélemények. Stern szerint „vannak problémák a családok életében és ezeket meg kell oldani. Nem elég csak a fizetésről és az egyéb életfeltételekről gondoskodni”. Nem tudni, hogy Westheimer fizetést fog-e kapni, vagy tartalékos szolgálatra vonul be. Mindenesetre előadásait – amelyek jövőre vannak tervezve – máris nagy érdeklődés kíséri.
HÁNY NAPIG TART A PESZÁCH EILATBAN?
Peszách – a zsidó húsvét – hét napig tart. Így van ez Izraelben. Külföldön (vagyis a száműzetésben, galutban) az ünnep egy nappal hosszabb – nyolc nap. Ennek halachikus, hagyományos okai vannak.
De mi történik Eilatban, Izrael déli napsütötte kikötővárosában? Hány napos ott az ünnep, amikor zsidók csak pászkát (maceszt) esznek?
Mi a kérdés? Hát Eilat nem Izrael?
Dehogynem. Azonban a halachában (zsidó törvény) van egy vélemény, miszerint Eilat külföldnek számit. Ne kérdezzük miért, mivel ennek magyarázata kívül esik ezen cikk keretein. A lényegen ez nem változtat.
Most az történt, hogy egyik jeruzsálemi ultra-ortodox rabbi közzétett egy „szigorú tilalmat”, mely szerint egy vallásos izraeli zsidónak tilos Peszáchkor Eilatban üdülni, vagy akár csak tartózkodni, mivel lehet, hogy ezzel megszegi a vallási előírásokat. Ugyanis, a történelmi Izrael területén Peszách második napja már ún. „félünnep” amikor szabad utazni, míg külföldön ez az ünnep második napja, annak minden megszorításával.
A hír szerint több ortodox zsidó lemondta az idén a húsvéti hotelfoglalást Eilatban és inkább a Holttenger melletti luxusüdülőkbe mentek, ami kétségtelenül Erec Jiszráélnak, vagyis a bibliai Izrael területének számit. Ott a Peszách csupán hét napig tart, és ami biztos – az biztos.
„SZATMÁR” KETTÉSZAKADT – NEW-YORKBAN
Aki eddig azt hitte, hogy Szatmár Romániában van – tévedett. Az „igazi” Szatmár New-Yorkban van, annak is a brooklyni Williamsburg negyedében.
Ott most folyik a harc a múlt héten elhunyt szatmári rebbe hívei között, az utódlás kérdésében. Két fia – két világ és a hívek között – világháború. Az eredmény – valószínűleg szakadás lesz. A 20 ezer nagy családot képező haszid tábor kettészakad és mindkét fiú rebbe lesz. Lehet hogy egyikük a „sziget” (Máramarossziget) nevet fogja magának választani.
Ugyanis a most 91 éves korában elhunyt Mose Teitelbaum rabbi, eredetileg „szigeti rebbe” volt. Miután nagybátyja, a legendás r” Joél Teitelbaum, aki nem hagyott maga után utódot – 1979-ben elhunyt, felesége, Feige akarta az „uralmat” magához ragadni. Miután ez azonban a haszidoknál elképzelhetetlen – meghívták a szintén Amerikában élő unokaöccsét, legyen ő a rebbe.
A szatmári „udvar” kérlelhetetlenül cionista-ellenes. Szerintük, nem lett volna szabad Izraelt megalapítani a Messiás eljövetele előtt. R” Joel megtiltotta híveinek, hogy a Siratófalat látogassák, miután azt a „cionisták” szabadították fel a jordániai uralom alól, 1967-ben, a hatnapos Háború során.
A most New-Yorkban háborúzó és vetélkedő két testvér egyformán cionista- és Izrael ellenes, bár szeretik a Szentföldet és járnak Izraelbe, ahol jelentős jesiváik és egyéb intézményeik vannak.
MAROKKÓ: A HALOTTAK VISSZATELEPÜLNEK IZRAELBE
Valamikor, 60-70 évvel ezelőtt, vagyis Izrael kikiáltása előtt, Marokkóban több százezer zsidó élt. Utána a nagy többség Izraelbe repatriált, vagyis alijázott és a kisebbség, a gazdagabb és tanultabb réteg, Franciaországba vándorolt ki.
Napjainkban alig van Marokkóban 2500 zsidó, legtöbbje idős ember. Ebben a helyzetben vannak jómódú izraeli zsidók, akik szüleik álmát váltják valóra, amikor exhumáltatják őket és újra temettetik Izraelben. Ez nem olcsó mulatság: amellett hogy a marokkói hatóságok nem gördítenek akadályt az effajta „családegyesítés” elé, a procedúra nehézkes és belekerülhet akár 20 ezer dollárba is. Van egy olcsóbb lehetőség is: kiásatni a csontokat, és egy bőröndben kicsempészni az országból. Ezt meg lehet oldani 5000 dollárért is, de a rabbik ellenzik ezt, mivel ez „halottgyalázásnak” minősül a zsidó vallási törvények szerint.
Nemrég hoztak Casablankából egy tetemet, amit Askelonban temettek el. A Halacha szerint csak akkor szabad egy zsidót exhumálni, és sírjából kivenni – ha külföldről a szentföldre hozzák. Amikor megnyitják a sírt – a funkcionáló rabbi bocsánatot kér a halottól és közli vele, hogy megy a Szentföldre. A jelenség egyre terjed és már több tucat halott repatriánsról beszélnek. Izraelben újra temetik a csontokat, szintén rabbi és kántor közreműködésével.
A HAMASZ BE AKARJA ZÁRATNI A KALKILIAI YMCA-T
A terrorista Hamasz uralmát a palesztin autonómia területén rövid távon az ottani keresztények sínylik meg.
Íme: Kalkilia városában a Hamasz be akarja záratni az ottani YMCA klubot, ami egy keresztény (protestáns) egyházi vezetéssel működő ifjúság egyesület, azzal az érvvel, hogy ez, mint misszionárius szervezet moszlimokat próbál eltéríteni az „igaz hittől”. Még azt is hozzáteszik az ismert moszlim „vallásszabadság” szellemében, hogy Kalkiliában egyetlen protestáns sem él…
A dolog úgy van beállítva, mintha helyi moszlim vallási vezetők fordultak volna a Hamasz-kormányhoz, az YMCA bezáratása ügyében. A helyhatóság is támogatja a bezárási javaslatot. A kampány nyitánya az volt, hogy „ismerős tettesek” felgyújtották az YMCA irodáját.
A helyi Fatah és egyéb szekuláris szervezetek elítélték a gyújtogatást, valamint a fenyegetést az YMCA bezárására. „Jó, ha van itt egy ilyen szervezet” – mondja egy középiskolai tanár – szégyen és gyalázat támadni egy köztiszteletben álló nemzetközi szervezetet”.
KUBA: A VÁM ELKOBOZTA A KESERŰ GYÖKERET…
Kuba 11 milliónyi lakósából ma 1200 zsidó, ebből 900 Havannában él. Az egykori 15 ezer főnyi kubai zsidóság, amely több menekült hullámból tevődött össze – Castró uralomra jutása után elmenekült, kivándorolt.
A kommunizmus sötét éveiben még egy minján sem volt a Jom Kippuri Kol Nidréhez – mondja ma a havannai „Ádát Izrael” zsinagóga egyik beltagja. A zsidók szégyellték és tagadták vallásukat. Csak a Szovjetunió összeomlása után, amikor Fidel Castró kimondta, hogy valaki lehet vallásos és jó kommunista is egyszerre – kezdődött meg a lassú zsidó reneszánsz, amely a jelenleg 1200 „hivatalos” zsidót jelent.
Az Ádát Izraelben tartott széderen, amelyet két lubavitsi küldött tartott, ötvenen vettek részt és felváltva olvasták föl a spanyol fordítású Haggadát. Erről a széderről hiányzott a keserű gyökér (máror), aminek az egyiptomi rabszolgaság keserveire kell emlékeztetni. Szimcha Zajanc, aki Brazíliából jött, hozott magával keserű gyökeret (reszelt tormát), de legnagyobb bánatára azt a vám elkobozta, nem tudja miért. Macesz volt elég, de hús nem (bár létezik Havannában egy kóser mészárszék), így a sláger a Kanadából behozott gefillte fish (töltött hal) volt.
Évekkel ezelőtt Castró megengedte néhány tucat kubai zsidónak, hogy Izraelbe vándoroljon ki.
DUBLIN: NINCS HELY A ZSIDÓKNAK (AZ ŰRLAPON)
Írországban a zsidók még a lakósság 1 százalékát sem teszik ki: mindössze 1790 zsidót jegyeztek fel a legutóbbi, 2002-ben tartott népszámláláson.
Ezek azonban igencsak megsértődtek, amikor a múlt héten tartott újabb népszámláson az erre a célra készített űrlapon, nem volt a zsidóknak helye: a vallás rovatban („Mi az Ön vallása?”) szerepeltek a római katolikusok, a metodisták és a moszlimok – de a zsidók nem. Ezek, ha akarják – az „egyéb” rovatban szerepelhetnek.
Brian King, statisztikus és az ír központi Statisztikai Hivatal szóvivője, a Jerusalem Post kérdésre elmondta, hogy „ebben semmi bántó vagy diszkrimináló szándék nincs”. A zsidók kimaradását kis létszámukkal, technikai okokkal és azzal indokolta, hogy más vallások sem szerepelnek. Jákob Perlman, Írország főrabbija, nem lát antiszemitizmust abban, hogy a zsidókat kihagyták. „Valóban kevesen vagyunk” – mondja.
Írországban soha nem élt sok zsidó. A 40-es évek végén 5500 ember vallotta magát zsidónak és ez a szám azóta állandóan csökkent.
2006.05.02.
