Forrás: JNA – Jewish News Agency
AZ IMA MENTETTE MEG A NEBULÓKAT A KASSZAM RAKÉTÁTÓL
A délvidéki Sdérot városkában a múlt héten csoda történt. A manapság frontvárosnak tekinthető Sdérot szinte naponta szenvedi el a palesztin terroristák által küldött Kasszám rakétákat, amelyeket az Izrael által kiürített Gázai térségből lőnek az izraeli polgári lakosságra.
Az elmúlt héten egy sdéroti vallásos iskolát találta el az egyik lövedék, mégpedig úgy hogy az egyik osztály telitalálatot kapott. Csodával határos módon az mentette meg a 10-11 éves gyerekeket, hogy reggeli fél nyolc és negyedkilenc között nem tartózkodtak az osztályban, hanem közös imán vettek részt az iskola zsinagógájában. Az osztály romhalmazzá vált, de a diákok, akik akkor éppen imádkoztak – sértetlenek maradtak…
MEGY A GŐZŐS…DE NEM AUSCHWITZBA
MAGYAROK KASZTNER FILMET FORGATNAK IZRAELBEN
* „ELADTA A LELKÉT AZ ÖRDÖGNEK” VAGY ÖNFELÁLDOZÓ CIONISTA ZSIDÓMENTŐ?
A legendás vonat utasai – akik 1944-ben gyerekek voltak – elmondják hogy volt, hogy nem volt * És akik lemaradtak * A szegedi BUBYRÁK STÚDIÓ és Radó Gyula filmje *
1944 júniusának végén 1684 utassal egy vonat indult Magyarországról Svájcba, de Bergen-Belzenbe érkezett. A vonat utasai – magyar zsidók – egy alku tárgyai, mely Adolf Eichmann, valamint a Budapesti Mentőbizottság, alelnöke Kasztner Rezső között jött létre. A vonat és az utasok történetén keresztül az egyik – máig is legvitatottabb – mentési akció történelmi és emberi hátterét mutatja be a film, amit a napokban forgatott Izraelben egy magyar filmes stáb.
Kasztner Rezső a kolozsvári újságíró és cionista vezető tevékenysége és egyénisége a mai napig nagy vitát kavar túlélők, és történészek körében.
1953-56-ban, Izraelben Kasztnert azzal marasztalták el – miközben formálisan ő volt a vádló, hogy „eladta a lelkét az ördögnek /Eichmannak/ „. 1957-ben tel-avivi lakása előtt agyonlőtték, így nem érhette meg az izraeli legfelsőbb bíróság számára minden tekintetben kedvező ítéletét.
Magyarországon ma is több száz egykori auschwitzi fogoly, vagy annak túlélő hozzátartozója, emlegeti Kasztner nevét túláradó gyűlölettel, hisz ő vagy hozzátartozója nem fért fel a vonatra de legalább ennyien emlegetik megmentőjükként – azok, akiket felvett a mentő vonatra.
* * *
Ez a rövid vázlata annak a filmnek, amelynek készítését a Magyar Mozgókép Közalapítvány pályázatán nyerte el a magyarországi, szegedi székhelyű Bubryák Stúdió. Április 28-a és május 4-e között itt, Izraelben forgatták azokat a riportokat, interjúkat, amelynek alanyai közvetve, vagy közvetlenül kapcsolódnak az 1944-es eseményekhez. Interjút készítettek mindenek előtt Kasztner Rezső lányával, Kasztner Zsuzsával, és a Budapesti Mentőbizottság egykori elnökének Komoly Ottónak a lányával, Komoly Leával. Kamera elé állt Tomi Lapid, volt igazságügyi miniszter, aki Kasztner szerkesztőségi társa volt az Új Keletnél. Megszólal Erdődi Rachel, Ölbaum Ervin, Herskovits Noémi, akik mint gyerekek a vonaton voltak. Történészként itt Izraelben állt kamera elé Haraszti György és Molnár Judit magyar kutató. Felvételek készültek a Yad Vasem intézetben és a cfati Magyar Múzeumban .
A magyarországi felvételek befejezése után várhatóan rövidesen lesz kész a film. A film rendezője Radó Gyula, operatőre Sibalin György, szerkesztő-producere Bubryák István. A Magyar Televízió vállalta a műsor sugárzását, várhatóan még a nyáron.
Kasztnert Izraelben nem azért marasztalta el a közvélemény nagy része, mert csak 1684 embert sikerült megmentenie – a vonatot a nácik a végén átengedték Svájcba – hanem azért mert a háború után elment tanúskodni Nürnbergbe náci ünősök, mint Kurt Becher és társai javára. Amikor kérdezték, miért tette ezt, azt mondta, hogy úri becsületszavát adta, hogy elmegy tanúskodni…
A BAHAITÁK HAIFÁN FELVÁSÁROLNAK LAKÁSOKAT
EGY 60 MÉTERES, 23 EMELETES HÁZBAN
(AMELY”ELÁLLJA A SZENTÉLYT”) HOGY LEROMBOLJÁK
A bahaiták szentélye Haifán világszerte közismert. Nagyon sok turista látogat el az izraeli kikötővárosba, kizárólag azért, hogy a szentélyt és előtte a gyönyörű kertet megszemlélje.
Nemrég derült ki hogy a szentélyt „üzemeltető” bahaita személyzet a legnagyobb titokban felvásárol lakásokat egy nagy, 23 emeletes házban, amely légvonalban a szentéllyel szemben épült és elállja a kilátást. A bahaiták jól fizetnek, egyesek szerint túlfizetik a reális árat és több lakó már el is adta nekik lakását. „Miért ne – ha ez nekik fontos és jól megfizetik” – mondja az egyik „névtelen” lakó. A Jediot Áchrnot szerint a bahaiták célja a lakások felvásárlásával nem más, mint lerombolni a házat, de a hivatalos bahaista személyzet ezt nem vallja be. Szerintük a lakások – amelyek közel vannak a szentélyhez – arra kellenek, hogy ott elszállásolják a vendégeket.
A bahaita szektát, Perzsiában alapította a 18. században Mirza Husszein Ali, aki a „vallások koronája”-nak nevezte az általa gründolt új világvallást. Fia és szellemi örököse Haifán van eltemetve és innen a szekta közelsége Haifához és Izraelhez.
FLORIDA: A HELYI PAP FIA „ZSIDÓ VOLT EGY NAPRA”
Ha nem oktatják a Holokausztot – az nem jó, mert az a Soá tagadásához vezethet. Viszont ha túlzásba viszik a „szemléltető” oktatást, akkor előállhat olyan helyzet, mint ami a floridai Epopka városkában történt.
Mi történt itt?
Az ottani középiskola egyik alsó osztályában egy szép napon a diákokat a tanárok két részre osztották, abc sorrendben: az egyik fele folytatta rutin életét, míg a másik rész kényszerítve lett sárga foltot (nem csillagot!) tenni ruhájára, és kénytelen volt elszenvedni megalázó magatartást és sértéseket a tanárok részéről. Az egyik helyi református pap fia, akinek osztályrészül jutott „egy napra zsidónak lenni” – otthon szörnyülködve mesélte, hogy a tanárok megállás nélkül becsmérelték, sarokba állították minden ok nélkül, külön csapból kellett hideg vizet innia és az iskola vendéglőjében négy ízben volt kénytelen elhagyni a sort, mielőtt sorra került volna, hogy megkapja ebédjét.
„A fiam sírva jött haza – mesélte a pap a helyi tévé tudósítójának – s amikor kérdeztem, mi történt, azt mondta: ,papa, ma zsidó voltam!””
Így akarták a túlbuzgó tanárok a Holokausztot és annak jelentőségét a diákok eszébe vésni, amivel úgy tűnik, éppenséggel az ellenkezőjét érték el. Ugyanis, a szülők nagy többsége egyetért ugyan azzal a törekvéssel, hogy a Holokausztot oktatni kell, de a jelen esetben az iskola „azt érte el, hogy a gyerekek nem akarnak zsidók lenni”.
Douglas Goutery, az iskola igazgatója, azt válaszolta a felhozott vádakra, hogy a meglepetés fontos eleme volt az oktatásnak és ezért nem készítették megfelelően elő az „akciót” Ma esetleg máskép csinálná, mondta, de „kell, hogy tudják, hogy volt, mint volt, nem szabad hogy a történelem megismételje magát!”
„KIVÁLTOTTÁK” A 68 ÉVES NAGYAPÁT
(VALAMINT TIZENÖT ÉVES UNOKÁJÁT)
Ősi zsidó törvény az elsőszülöttek kiváltása. Ókorban az elsőszülött – ember és állat – a kohaniták előjoga volt, nekik kellett adni. Ha valaki nem akart fiától megválni – megválthatta őt a kohanitától, öt ezüst sekel ellenében, tarifa, amit a Tóra állapított meg.
Napjainkban nincs Szentély, nem tudjuk biztosra, hogy ki a kohanita, de a kiváltás („pidjon hábén”) szokása megmaradt. Elsőszülött fiúgyereket, 30 napos korában „kiváltanak” egy kohanitától, aki elmondatja az apával az ősi szöveget, majd egy lakoma keretében „lemond” a gyerekről, sőt a neki adott öt ezüstöt is (rendszerint) visszaadja az apának.
Izraelben gyakran rendeznek ilyen aktusokat, melyekben idős embereket is kiváltanak, miután azok, önhibájukon kívül elmulasztották ezt – 30 napos korukban. Nemrég volt egy ilyen eset, melyben egy 68 éves nagyapát és 15 éves unokáját váltották ki egy csapásra, egy ceremónia keretében. Az Ukrajnából allijázott család könnyes szemekkel követte a szertartást, melyben a nagyapa, Jafim Gejman és unokája, Árkádi, egyenként öt-öt ezüstpénzt adott át Modecháj Kohennek, a jelen esetben funkcionáló kohanitának, aki elmondta az ősi áldásformulát: „Áldott vagy te Örökkévaló, örök Istenünk, a világ ura, aki megszentel bennünket parancsolataival és meghagyta nekünk, hogy kiváltsuk az elsőszülötteket”. Rendszerint az apa feladta kiváltani fiát, de jelen esetben az apák nem voltak jelen. Elonora, Jafim lánya és Árkádi anyja, könnyezve mondta: ez nem volt nekünk Ukrajnában, itt kellett ezt pótolni…
Általában csak hét % az elsőszülött fiuknak kötelező kiváltani, mivel aki császármetszéssel született, az nem számit elsőszülöttnek. Kohanita, vagy levita fia is fel van mentve. Az izraeli Állami Érme és Medálion Társaság ö érméből álló speciális ezüstpénzt hozott forgalomba, mely ezüst-értéke megfelel a Halacha előírásának – a „kiváltás” céljára.
KI TUDTA AZ AUSCHWITZI JEGYZŐKÖNYVEK HÉBER VÁLTOZATÁT PESTEN ELOLVASNI?
A NEMRÉG MEGHALT AUSCHWITZI MENEKÜLT EMLÉKÉRE, AKI HÍRÜL HOZTA HORTHYNAK A „JEGYZŐKÖNYVEKET”
Nemrég bejárta a világsajtót a hír: 82 éves korában, Amerikában elhunyt Rudolf Vrba, a szlovák zsidó, akinek sikerült 1944 elején másodmagával megszöknie Auschwitzból és a világ tudomására hozni, mi történik a nácik leghírhedtebb genocídium táborában, ahová éppen akkoriban érkeztek az első magyar-zsidó „szállítmányok”.
Vrba és társa eljutottak Szlovákiába, ott is Weismandel rabbihoz, aki Nyitrából vezette a zsidó mentési tevékenységet. A rabbi kérésére Vrba leírta azt, aminek szem és fültanúja valamint szenvedő fele volt a haláltáborban – ez az, ami később, mint „Auschwitzi jegyzőkönyvek” vált ismertté.
Weismandel siffírozta ezt – vagyis leírta héberül – és eljutatta Budapestre, az ottani Zsidó Tanácshoz, amely akkor kezdte el működését, Eichman parancsára. Ott az urak, idős asszimiláns zsidó ügyvédek és egyéb gazdag virilisták – értetlenül fogattá a kezükben a többoldalas, sűrűn teleirt jegyzőkönyvet.
Senki nem tudta elolvasni.
Míg csak valakinek eszébe jutott, hogy van a zsidó tanácsnak egy ortodox tagjai is – óbudai Freuduger Fülöp – aki talán ismeri az óhéber nyelvet, és el tudja olvasni a Szlovákiából érkezett valamit. Nosza, elszalasztottak érte és a vörös szakállú Freudiger elolvasta a papírt és a helyszínen – – – elájult. Amikor magához tért, elmondta társainak mit olvasott. Ekkor tudták meg a pesti zsidó urak, a magyar Judenrát tagjai, mi folyik Auschwitzban. Eddig Eichman és társai azt mondták nekik, hogy a vidéki zsidókat „dolgozni viszik Németországba”.
A Zsidótanács tagjai lefordítatták Weismandel rabbi héber szövegét és a magyar nyelvű jegyzőkönyvet eljuttatták a várba Horthyhoz. Így tudta meg a magyar kormányzó, mire szolgáltatta ki zsidó állampolgárait Hitlernek…
LENGYELORSZÁG: ÚJ „ANNA FRANK NAPLÓ” KERÜLT ELŐ
1943 januárjától április végéig, Ruth Lasker, 13 éves lengyel-zsidó kislány a bendini gettó lakója volt – útban Auschwitz felé. Ez alatt az idő alatt naplót vezetett, melyben pontosan megírja, mire számíthatnak a gettó lakói. „Már három éve a pokolban élek – írja Ruth – és tudom, hogy meg fogok halni”.
A Napló, amit Ruth lengyel barátnője őrzött meg évtizedeken keresztül, most került a jeruzsálemi Jád Vásém illetékeseinek kezébe Jellegére nézve nagyon hasonlít az ismert Anna Frank Naplóhoz, amelyben a holland zsidó kislány leírja mindennapi életét rejtekhelyén, amíg valaki beárulta őket és Bergen-Belzenbe lettek deportálva, ahol Anna a halálát lelte. 1943-májusában a bendini gettót és felszámolták és a zsidókat Auschwitzba szállították, ahol Rutk Lasker meghalt, ahogy „előre tudta”.
A lengyel nyelven írott naplót most egy helyi kiadó könyv alakban hozza ki és rövidesen héberre is lefordíttatja a Jád Vásém.
„Dávid” – péhowardos regény propagálja a Bibliát
MAGYAR IRODALMI EST TEL-AVIVBAN
DÁVID KIRÁLY (ILLETVE BIG) TISZTELETÉRE
Benedek István Gábor (BIG) új könyve – „Dávid” – és elhunyt fivére Dr. Benedek Pál emlékére, irodalmi est volt a múlt héten Tel-Avivban, amelyen részt vett Dr. Gyenge András magyar nagykövet, valamint két magyar tb. konzul, Jossy Weiss (jeruzsálemi) és Judith Saron tel-avivi konzulok és Itamár Jáoz-Keszt, a híres magyarszármazású költő és műfordító, aki három kötetben jelentette meg „Csodaszarvas” néven, a magyar klasszikus költészet gyöngyszemeit a Biblia nyelvére fordítva.
Itamár, aki az elhunyt Benedek Palira emlékezett, a jelenlévők nagy meglepetésére elmondta, hogy gyerekként együtt volt a Bergen-Belseni koncentrációs táborban a Benedek gyerekekkel, Pistával és Palival. Pista (Big) aki nem tudott erről, könnyezve hallgatta az 52 éves „újságot”.
A Judit cukrászdában összegyűlt illusztris közönség nagy érdeklődéssel hallgatta Naftali Kraus értékelését a Dávidról, amelyben – néhol péhowardos stílusa ellenére – egy Bibliát propagáló könyvet látott, amit Big úgy álcáz, hogy a könyv alcímében a témát „vidám és tanulságos mese”-ként mutatja be „a nagy királyról, a hatalomról és a szerelemről”.
A könyv pesti megjelenését Hajdú Katalin, a Benedek család régi barátja és tisztelője, tette lehetővé. Tel-Avivon kívül Big még három helyen lépett fel a magyarajkú közönség előtt. Ezeket a találkozókat Schlesinger Hanna pszichológus, a Hét Tükre volt főszerkesztője, szervezte.
2006.05.30.

