Forrás: JNA – Jewish News Agency
A HÁROM VILÁGVALLÁS ÖSSZEFOGÁSA HIÚSÍTOTTA MEG A JERUZSÁLEMBEN TERVEZETT „MELEG” PARÁDÉT
Az elmúlt péntekre Jeruzsálemben tervezett „meleg” parádés felvonulás az utolsó pillanatban hiúsult meg, miután a három világvallás képviselő – zsidók, keresztények és arabok, rabbik, papok és kádik – összefogtak a szent város meggyalázása ellen. Végül is a rendőrség megvonta az engedélyt a felvonulástól és azt az egyetem stadionjában, zártkörű összejövetelen tartották meg, kevesebb, mint 2000 homokos és leszbikus részvételével.
Ezt megelőzően a Vatikán tiltakozott a gyalázat ellen, a zsidó vallásos szervezetek többszázezres ellen-tüntetést helyeztek kilátásba, egyes szélsőséges zsidó zelóták (mint a jeruzsálemi Netorá Kártá szervezet) életveszélyes fenyegetésektől sem riadt vissza és a rendőrség 12 ezer embert helyezett roham-készültségbe. Ezt azonban megkérdőjelezték a gyilkos terror akciókkal fenyegetőző arab terroristák (a Bét Chanuni tragikus eseményt követően) és az attól való félelem, hogy a Felsőbíróság engedélyezi a felvonulást.
Végül is a rendőrség kezdeményezte kompromisszumot mindenki elfogadta, de a baloldali kispárt, a Merec képviselője, megígérte, hogy „jövőre felvonulunk”. Ez a párt reméli, hogy az „érintettek” rá szavaznak (ez Izraelben kevesebb, mint egy negyed mandátum a parlamentben…)
(lásd a külön hírt: KÉRDEZD MEG A MAMÁT)
MILYEN NŐORVOSHOZ MENJEN A VALLÁSOS ZSIDÓ NŐ?
A kérdés konkrétabb megfogalmazása: csak nőnemű ginkológushoz mehet, a szemérmesség írott és íratlan törvényei szerint, vagy netalán egy ortodox zsidó asszony, aki a Tóra és a halacha szerint él, mehet egy hímnemű nőorvoshoz is, ha az jóhírű és a szakma magaslatán áll?
Újabban két nagy rabbi nyilatkozott meg ez ügyben. Mose Amar, szfárádi országos főrabbi, egy előadásában, amit neves nőorvosok előtt tartott, melynek témája „Nőgyógyászat a Halachában” volt – azt mondta, hogy szabad egy vallásos nőnek férfi ginkológushoz menni.
A halachikus kérdés úgy hangzik, szabad-e férfi orvosnak női pacienst kezelni – főleg egy ilyen delikát témában, mint a nőgyógyászat? Szakértők szerint – szabad, mivel a Talmud megállapítása szerint (Ávodá Zárá, 20, b) az orvos „a dolgát teszi”, azzal van elfoglalva, és nem gondol másra.
Ovádjá Joszéf, volt országos főrabbi, ugyanazon forrásra támaszkodva, tiltja ezt, mondván, hogy csak akkor szabad, ha nincs női ginkologus a városban, vagy ha az eset sürgős, mert elviselhetetlen fájdalmai vannak a paciensnek. Ebben az esetben se legyen egyedül, hanem vagy a férje vagy a barátnője legyen vele…
KORÁN – JIDDISÜL
Az iszlám propaganda legújabb fogása
* A fordító nevét titokban tartják *
A fordítás az Interneten
Egy New-Yorki jiddis nyelvű zsidó lap szenzációs csemegéje olvasóinak az a felfedezés (amit az Interneten bárki láthat) – hogy arab propagandisták lefordították a Koránt jiddis nyelvre, és zsidók körében terjesztik.
A lap nem tudja ki a fordító – ezt a terjesztők titokban tartják – és kéri olvasóit, ha tudják, közöljék a szerkesztőséggel. A jiddisnyelvű Korán kivonatok a jewsforallah Internet site-on találhatók, amely nem más, mint moszlim propaganda a zsidók „megtérítésére.
A TÁBORI RABBIKAT VISSZAKÜLDTÉK TANULNI…
Új seprő – jól seper.
Ezt tanulták meg ismét, az izraeli tábori rabbinátus rabbijai, amikor az új tábori főrabbi, dandártábornok, Ávi Roneszky, a napokban közölte alárendeltjeivel, hogy a katona-rabbik tudás szintje – ami a Halachát (zsidó törvények) és főleg a szombattartással összefüggő törvényeket illeti – nem tűnik elegendőnek és ezért elrendelte egy utánképző tanfolyam bevezetését. A tábori rabbik egyszer hetente egy-egy tíz órás kurzuson kötelesek részt venni, ahol a „hiányzó ismereteket” sajátítják el, melyből a főrabbi vizsgákat tart és kikérdezi őket.
Főleg az un. Sulchán Áruchot – a mindennapi életet szabályozó törvényeket – tanulmányozzák, a „Misna Brura” bizonyos bekezdései alapján.. Az egyes sértődésre hajlamos rabbikkal közölték Roneszky nevében, hogy akinek ez nem tetszik – annak fel is út…
A tábori rabbinátus köreiben amúgy sem túl népszerű a „kintről hozott” Roneszky, aki hivatás tiszt volt, mielőtt vallásos lett és rabbivá avanzsált. Több magas katonai rangot viselő idősebb tábori rabbi, akik magukat látták lehetséges jelöltnek a feladat ellátására – most ellenzékieskednek, mondván, hogy az „új seprő” azért találta ki ezt a „hallatlan” továbbképzést, hogy egyes rabbikat kitessékeljen a szolgálatból és az ő embereit, hozza be helyettük…
KERESZT AZ IZRAEL-MUZEUM BROSURA LÁNYÁNAK NYAKÁN
Ez is egy jeruzsálemi „mini” botrány: Az Izrael-Múzeum által kiadott és terjesztett prospektus szeptemberi számának címlapján egy kislány látható, akinek nyakát egy kereszt díszíti.
Az ártatlan kép arra indította a jeruzsálemi városháza egyik vallásos tagját, hogy a Múzeum igazgatójának, James S. Snydernek azonnali lemondását követelje. A prospektust, amely a Múzeum október-novemberi programjait ismerteti és a kép az egyik kiállított kép másolata – Jeruzsálem zsidó lakósainak postázta a Múzeum és címlapján, a kereszt mellett, boldog újévet kívánt nekik.
A városatya, Jáir Gábbáj, a Nemzeti-Vallásos Párt képviselője, azt írta levelében, a lemondásra felszólított igazgatónak, hogy „próbálja elképzelni, mi lett volna a visszhangja, ha egy hasonló „keresztes” jókívánságot küld a Múzeum az arab lakósságnak Ramadánra.
A jeruzsálemi vallásos közönség azóta „harcol” a Múzeum ellen, amióta az
megszegi a szombatot.
„KÉRDEZD MEG A MAMÁT”
Mit mondanak egy ultra-ortodox fiúgyereknek Jeruzsálemben arra a diszkrét kérdésre, hogy mit jelent „meleg”-nek lenni?
Most hogy vajúdtak a hegyek és a jeruzsálemi „meleg” parádéból elefánt helyett egy kis szürke egér született – érdekes tudni, hogyan „emészti meg” az ultra-ortodox közönség, melynek körében a homokosok tabutéma – a fogalom tényét és hogyan magyarázzák azt meg serdületlen gyerekeknek.
Az egyik vallásos Internet site-on, a kérdésre adott sor válasz, megvilágítja e közönség lelki világának naivitását. A jelt egy kérdező adta, aki elmondta, hogy kisfia hazajött az iskolából és megkérdezte, kik ezek a „melegek”, akik most parádés felvonulást rendeznek? A szerencsétlen apa, nem tudta mit válaszoljon, és azt mondta: most sürgős dolgom van, el kell mennem. Majd azután beszélünk…
A tanácsként adott, helyenként vicces, válaszokból, íme egy kis csokor:
„Talán mondd azt neki, hogy ezek szekuláris, beteg emberek, akik a cicitet (vallásos zsidók speciális ruhadarabja, magyarul „szemlélőszálak”) a nadrágon belül hordják, míg azt, aminek belül kell lenni – kívül…”. Egy másik tanács: „Ezek férfiak, akik férfiakkal házasodnak”. Más variáció: arabokkal házasodnak. Ez még ijesztőbb.
És ha a gyerek csodálkozik, idézd a Midrást, mely szerint az özönvíz korabeli romlott emberek állatokkal közösültek és „házasságlevelet” írtak nekik. Vagy: „Idézd a Tórát, amely nem szégyellte kimondani, hogy „Férfi, aki férfivel hál…utálatosságot követtek el mindketten, halállal lakoljanak” (3. Mózes, 20, 13)”. Vagy, a legegyszerűbb és legkedvesebb tanács: „Mond neki, hogy kérdezze meg anyukát…”
IGY SZABADITOTTAK KI EGY ZSIDÓ KISLÁNYT TUL KAREMBŐL, AKI EGY OTTANI ARAB ÉS EGY IZRAELI ZSIDÓ NŐ GYEREKE
A történet olyan, mint egy folytatásos rémregény. Egy izraeli vallásos szervezet, „Jád leáchim” (Segítő Kéz testvéreknek), amely főleg a keresztény misszonáriusok túlkapásai ellen hadakozik – egyik alosztálya zsidó lányokat ment ki az őket feleségül vevő arab fiatalemberek kezeiből.
Ezeket, a rendszerint keleti törzsekből származó lányokat, akik szegény környezetben születtek és nőttek fel – gyakran elkápráztatja a héber jól beszélő arab fiuk látszat-jómódja. Ibrahim Ábrahámnak adja ki magát, Juszuf Joszéfnak és a kislány egyhamar egy izraeli arab faluban találja magát, ahol a kádi szívesen betéríti a moszlim hitbe, ami a vegyes házasság arab előfeltétele.
Azután kiderül…
Hogy a környezet az arab falvakban ellenséges a zsidó nővel szemben; hogy Ibrahim, a „szerető férj”, veri a feleségét, cselédként bánik vele és néhány év múlva másod feleséggé degradálja, és további feleséget vesz magának, stb.
Az izraeli arab falvakban, nemhivatalos statisztika szerint, kb. ötezer ilyen zsidó nő él, több gyerekkel, nehéz helyzetben. A palesztin területeken jóval kevesebb, de ott is van néhány száz. Nemrég oldalas riportban számolt be a nagy példányszámú Mááriv arról a kommandó akcióról, amelyet a „Jád leáchim” aktivistái bonyolítottak le a napokban Tul Karemben, ahol 5 fegyveres, rendőrnek maszkírozott aktivista, ágyából „szabadított ki” egy hat éves kislányt, hogy arab apjától, zsidó anyjához vigye Izraelbe. A kislány és anyja „Smá Jiszráél”t kiáltottak, amikor találkoztak, és most intézik a dolog törvényes részét, hogy a kislányt hivatalosan visszaadják anyjának, aki megszökött arab férjétől. Ennek, mint kiderült – már előzőleg volt egy arab felesége és 5 kiskorú gyereke…
„MAGYAR” KIBBUCNIK VÉTÓT EMELT A ZSINAGÓGA ELLEN – A MARXISTA RUCHAMA KIBBUCBAN
Mindig is tudtuk, hogy magyarszármazású atyánkfiai központi szerepet töltenek be Izraelben, az élet minden területén. Ez azonban még nekünk is új: egy pesti születésű idős kibbucnik – élharcosa a kisszámú de annál militánsabb izraeli ateista mozgalomnak.
Ruchama kibbucot a Somér Hacair nevű marxista-cionista mozgalom alapította, több mint 60 évvel ezelőtt az izraeli Negevben, annak is nyugati részén. A Hoséá prófétától (2, 3) kölcsönzött bibliai név megtévesztő, mivel a kibbuc tagjainak többsége ortodox ateista a mai napig.
Nemrég néhány új tag, köztük dél-amerikai új olék, zsinagógát szerettek volna létesíteni, főleg a nagy őszi ünnepek alkalmával, hogy abban, aki akar, ájtatoskodhasson. Itt sarkára állt Ávri Jáári (79), aki a Holokausztot Budapesten élte túl és kijelentette, hogy ebből pedig nem lesz semmi. „Mi itt ateisták vagyunk – idézi Jáárit a Jerusalem Post – nem azért jöttünk ide, hogy zsinagógát létesítsünk. Én azért jöttem ide, hogy valami újat építsek” – mondta Ávri, kifejezvén véleményét hogy a templom a gólesz (galut) zsidóság gyengeségét jelképezi..
Jáári ifjú társa, Bumek Lévi (86), a kibuc egyik alapító tagja, hozzátette, hogy „mi itt az abszolút, szekuláris, szabadságban hiszünk. Zsidó történelem, Biblia, filozófia – mehet, de vallás nélkül”. Jáári és Lévi a nagy öregek ideológiai magját képezi a kibbucban. Nemrég többségi szavazással meghiusították a fiatalabb tagok javaslatát egy imaház létesítésére.
„Nekünk úgy tűnt, hogy ez hiányzik” – mondja Jánkele (48), aki Ruchamában nőtt fel. Ugyanígy vélekedik, Sáchár Gábbáj, a kibbuc kefegyárának igazgatója, aki azt mondja, hogy hiányzik neki a zsidó kultúra és hagyomány több komponense, „hála” a szigorúan szekuláris nevelésnek, amit kapott Ruchamában. „A gyerekeimnek szeretnék valami mást” – mondta. Ő a zsinagóga mellett szavazott, akárcsak sok más fiatal de az öregek leszavazták
A kibbuc alapítása óta sok eredeti vívmányról lemondott (közös ebédlő, közös háló a gyerekeknek, egyenlősdi a jövedelemben, „kapitalista” kefegyár) – csak az ateista ideológia maradt fenn – írja a Post.
Az nem kerül pénzbe…
JERUZSÁLEM POLGÁRMESTERE VALLÁSOS, DE NEM ISTEN…
Jeruzsálem – sokaknak „a” szent város – elterjedt hiedelem szerint „az Isten lakhelye”. Legalábbis erre mutat az a tény, hogy évente több ezer levél érkezik, a világ minden részéről, azzal a címzéssel, hogy „A jó Istennek, Jeruzsálem. Izrael”. A postán nem akarták a leveleket „a címzett ismeretlen” pecséttel visszaküldeni a feladóhoz és átirányították őket a városházára, éspedig Uri Lupoliánsky főpolgármester címére.
A főpolgármester egy ortodox, hithű zsidó ember, de még a legelszántabb híve sem állítja, hogy ő…Isten. Titkárai akkor vették észre, mi történik, amikor adóügyek, bírságok és egyéb földi dolgok helyett, kezdtek jönni levelek, amelyekben világbékéről, egészségről, párválasztásról és egyéb „istenes” dolgokról volt szó. Ez ügyekben a polgármester – mondják emberei – „egyelőre nem illetékes.
Egy szó, mint száz, a leveleket átküldték a Siratófalhoz, amely Jeruzsálemben a legközelebb van a címzetthez. Hogy ott mit fognak velük csinálni? Kétszer-háromszor évente eltemetik őket az Olajfák hegyén, a zsidó temetkezési szokások szerint…
2006.11.14.
