Forrás: JNA – Jewish News Agency
BACHREIN KIRÁLYA ZSIDÓ NŐT NEVEZETT KI A PARLAMENT TAGJÁNAK (A 10 NŐ KÖZÖTT)
…és retorzió egy sportoló ellen, aki megnyert egy izraeli maratont
A perzsa öbölbeli petróleum-királyság, Bachrein, nemrég tartott parlamenti választásokat, ahol, – hogy-hogy-nem – egy nőnek is sikerült bejutni a 40 tagú országgyűlésbe (a másik 40 tagot a király nevezi ki).
Nos, ha már lúd, vagyis nő, nem elég egy. Ezen az alapon a király – Chamed ben Issza el-Kalifa – kinevezett még tíz nőt, a negyvenes kvótából, és abban mindenki nagy meglepetésére egy zsidó nőt is, Huda Ezra Nonu személyében. A hölgy többek között a helyi Emberi Jogokat védő egyesület titkárnője is.
Bachreinben mindössze néhány tucat zsidó él, akik a múlt században érkeztek Irakból és Jemenből. Hat évvel ezelőtt Huda nagybátyját, Ábrahám Dávid Nonut nevezte ki a király. Most, a zsidó hölggyel együtt, egy keresztény nőt is kinevezett a király. Aliász Számeán személyében, a keresztény kisebbséget van hivatva képviselni.
Bachrein, mint a többi öbölországok, a mérsékelt moszlim országok közé számit és suba alatt élénk kereskedelmi kapcsolatokat tart fen Izraellel.
A ma érkezett, legfrissebb hír szerint Bachrein megvonta állampolgárságát egy kenyai születésű atlétától, név szerint Mushir Salem Jawher-től, aki szombaton részt vett Izraelben a tibériási maraton futáson és azt meg is nyerte (2 óra és 13 perces eredménnyel). A 29 éves sportoló 2003 óta él az öbölországban és Izraelbe kenyai útlevelével érkezett. Most elvesztette bachreini útlevelét…
Ki forog a sírjában?
AZ UKRÁN POGROMHŐSRŐL ELNEVEZETT VÁROS BARÁTI KAPCSOLATOKAT KERES IZRAELLEL…
Hmelnyicki – kis város Ukrajnában, 260 ezer lakossal és benne jóval kevesebb mint 1 százalék zsidóval. Hozzá hasonló városok százával vannak Ukrajnában, de amiről Hmelnyicki híres – olyan nincs még egy.
Ugyanis a 15 században épült városkát eredetileg Peloszkirovnak hívták és csak 1954-ben, a dicső Szovjetunióban, keresztelték át Bogdán Hmelnyickire, arra az ukrán nemzeti hősre, aki a lengyelek ellen viselt háborúiról volt híres. Nomeg, arról volt hírhedt, hogy a 17-ik században, amikor élt és működött, véres pogromokat rendezett és nagyon sok zsidó megölt. Az európai zsidó történelem néhány legsötétebb lapját ez a Hmelnyicki írta, aki 1648-49-ben (vagyis a zsidó időszámítás szerinti 5408-9-es pogromok (Gzérot Tách-Tát) hírhedt hőse volt).
Most ez a város hivatalos kérelemmel fordult az ukrajnai izraeli nagykövetséghez, kérve, tegyék lehetővé számára baráti kapcsolat (iker-város) létesítését az egyik hasonló nagyságrendű izraeli várossal. Ez küldöttségek cseréjével, kiterjedt kulturális kapcsolatok ápolásával stb. , valamint kereskedelmi és sport kapcsolatok létesítésével járna.
Az utóbbi libanoni háború során az ukrán város hetven izraeli gyereket látott vendégül, az ágyúzott északi területekről. A Jediot Áchronot által kolportált hír szerint Hmelnyicki polgármestere kitűnő kapcsolatokat ápol a helyi zsidó hitközséggel.
A kérdés most már csak az: ki forog most a sírjában? A pogromcsik Bogdán, vagy meggyilkolt zsidó áldozatai?
Nem csak egy magyar volt Teheránban…
ELMONDTÁK RÁ A HALOTTI IMÁT…
Mint ismeretes, a nemrég megtartott teheráni konferencián, amely a Holokauszt tagadását állította fókuszába – öt szuperortodox, szakállas, pajeszos zsidó is részt vett. Ezek a jeruzsálemi Netoré Kártá nevű szektához tartoznak, akik dehogyis tagadják a Soát, hiszen legtöbbjüknek rokonai, közeli családtagjai vesztek oda a náci őrjöngésben.
Akkor meg mit kerestek Teheránban?
Nos, a Netoré Kártá egy szélsőségesen anti-cionista, Izrael ellenes szervezet, amely ezokból ért szót Irán Achmedinijad nevű elnökével, aki Izrael eltörlését a térképről „ígéri”, illetve helyezi kilátásba. Bár a szekta székhelye Jeruzsálem, (az un. „Magyar Házak”-ban, a Méá Seárim utcában) – onnan senki nem utazott Teheránba, hanem a szekta londoni, bécsi és New-Yorki tagjait, illetve szimpatizánsait küldték ki. Egyikük az ismert Friedmann, aki a bécsi neo-nácik kebelbarátja, míg Londonból egy Kohen (Kohn) nevezetű, magát rabbinak nevező úr volt jelen. A többiek, amerikai állampolgárok, kivétel nélkül magyar származásúak.
Kohn urat, aki manchesteri, közössége bojkottálja, nem engedik be törzs zsinagógájába, nem engedik a Tóra elé járulni és – mondja egyik szomszédja – amikor rákerül a sor, nem fog zsidó temetést kapni. Menjen perzsa moszlim barátjaihoz – mondja egy másik szomszéd. Egy harmadik szerint, tulajdonképpen, közösségében, már elmondták rá a halotti imát.
A közösség minden tagja szélsőséges, ultra-ortodox zsidó, akik bírálják Izrael profán, vallástalan viselkedését. De azért – mondják – mindennek van határa.
MOSZLIM IMAHÁZ A BEN GURION REPTÉREN
Rövidesen moszlim imaház – mások szerint mecset – épül a loddi Ben Gurion repülőtéren, a növekvő arab utazóközönség igényeinek kielégítésére.
Ugyancsak a haifai Rámbám kórházban, ahol sok helyi (és külföldi) arabot kezelnek – a vezetőség elhatározta, hogy moszlim imatermet állit a látogatók rendelkezésére, hogy ne kelljen a folyosókon ájtatoskodniuk.
A loddi mecsetet voltak akik ellenezték, de a vezetés határozata szilárd: ahogy van zsidó templom, úgy lesz moszlim imaház is. Hogy miért nincs zsinagóga Kairóban, vagy Ammanban? Erre a kérdésre a válasz az hogy „mi mások vagyunk. Nálunk demokrácia és vallásszabadság van”. És ez így igaz.
A reptéren sok panasz hangzik el az arab utasok aprólékos, nemegyszer maceráló, biztonsági vizsgálatával kapcsolatos. A mecset – gondolják az illetékesek – egyensúlyozni fogja ezeket a panaszokat.
TÖRVÉNYJAVASLAT IZRAELBEN A T”FILIN ELLEN
Legyen tilos 17 éven aluli „kiskorú” fiút rábeszélni, hogy tegye fel a zsidó vallás egyik legfontosabb jelképét – javasolja egy Munkapárti képviselő
A Chabad haszidokról már hallottak Magyarországon hallgatóink az utóbbi években. Sokan látták és hallották a chanukai farsangot a nyugati téren, látványos gyertyagyújtással, stb. Világszerte egyre többen ismerik ezen haszid csoport működését.
Nos, éppen Izraelben, a zsidók országában, ez nem mindenkinek tetszik. Mivel vannak, akik a vallást pártpolitikai színekkel keverik (össze), nem tudják megemészteni a haszidok nagyon intenzív tevékenységét a vallásgyakorlat népszerűsítésére.
Példa: Izraelben a haszidok lépten-nyomon asztalokat állítanak fel forgalmas helyeken, utcákon-tereken és ott 13 éven felüli fiúknak és férfiaknak kínálják, tegyék fel a t”filint (imaszíjakat, kézre és fejre) és mondják el rá a vonatkozó áldást, valamint a Sömá Jiszráélt (Halljad Izrael). Ilyen Chabad kirendeltség van a loddi Ben-Gurion repülőtéren is, ahol sokan utazás előtt igénybe veszik ezt a barátságosan felajánlott „szolgáltatást”.
Nos, Ofir Pinesz-Páz, munkapárti politikus (nemrég még miniszter) megirigyelte a Chábád sikerét és törvényjavaslatot nyújtott be a T. Házhoz, melynek lényege: megtiltani hogy 17 éven aluli fiatalokat próbáljanak rábeszélni a t”filin felrakására, mert ez… „viszályokat okozhat családokon belül”. Ugyanis – szólt az indokolás – ha az ifjú „kiskorú (aki 18 éves korában már bevonul katonának) netalán megtér és vallásos lesz a t”filin hatására és nem lesz hajlandó szüleinél enni, akkor szegény mama oda lesz, hogy nahát….”
A Knesszet természetesen elutasította a „bölcs” javaslatot, de nem javasolt pszichiátriai kezelést a javaslattevőnek. Elvégre, Izraelben demokrácia van és mindenki ott és úgy teszi magát nevetségessé, ahogy azt jónak tartja…
A DISZNÓK NEM MŰKÖDTEK EGYÜTT A TERRORISTÁK ELLEN…
Mindenki tudja (jó, jó, majdnem mindenki) mi a zsidók hozzáállása a sertéshez és a disznó minden megnyilvánulásához és megjelenési formájának. Még a legvallástalanabb zsidónál is ritka, hogy disznóhúst egyen – otthon. Legfeljebb házon kívül. Ez valahogy a vérében van. Egyrészt mert a Tóra tiltja (amiről talán az illető zsidó nem is tud), másrészt valami atavisztikus viszolygás folytán.
Ezért keltett nagy meglepetést, AMIKOR NEMRÉG KIDERÜLT HOGY A TELEPESEK EGY CSOPORTJA KÍSÉRLETET tett sertések idomítására, hogy beszivárgó terroristák ellen védjék a telepeket és támadják meg a behatoló támadó arabokat. Ez szakértők szerint lehetséges. Most azonban kiderült hogy az egy évig tartó és sok ezer dollárt felemésztő kísérlet kudarccal végződött, mert, „bár a disznóknak jó szaglóérzékük van, de nem fegyelmezettek mint a kutyák és lusták, inkább csak zabálnak és heverésznek, de az idomítás lepereg róluk” – mondja Gevá Zinn, Láháv kibbucból, aki szakmájára nézve idomár.
Most, leszűrve a tanulságot, a telepesek – nagyrészük vallásos, akik rabbiktól kértek és kaptak engedélyt védő-sertések tartására – áttérnek a kutyák idomítására és tartására. A Rabbik, Dov Lior, a hebroni telepesek rabbija, és Mordecháj Élijáhu, volt országos főrabbi, azért engedték meg a disznók tartását, mivel ez életmentést (Pikuách Nefes) szolgálna.
Az elgondolás az (is) volt hogy a moszlim terroristákat elrettenti a sertések jelenléte, mivel az nekik is tilos, vallási okokból…
A VILÁG LEGGAZDAGABB ZSIDÓJA ÉVI 200 MILLIÓ DOLLÁRT AD ZSIDÓ CÉLOKRA (NEM CSAK IZRAELNEK)
A leggazdagabb zsidó a világon, az amerikai Sheldon Edelson (20.5 milliárd dollár), Bostonban alapítvány tett, amely évente 200 millió dollárt fog adni zsidó – főleg nevelési – célokra.
Edelson, aki a vendéglátó iparban tevékeny és túlnyomó rész Las Vegasban vannak érdekeltségei, már eddig is nagyon sok pénzt adott jótékony célra, de most, 73 éves korában, elhatározta hogy a „zsidó fennmaradás”-t kell megcélozni. Egy amerikai felmérés szerint az amerikai zsidó filantrópia adományaiból – évente cca. 5.3 millárd dollár – mindössze 6% megy zsidó célokra.
Jólértesült körök szerint, akik közel állnak Edelsonhoz és (izraeli) feleségéhez, Mirjámhoz) azt mondják, hogy a pénz fele-fele alapon fog menni izraeli célokra, valamint a világ-zsidóság nevelési projektumaira.
MÁR 30 „kóser” női ruhaüzlet van Bné-Brákban
Az izraeli ultra-ortodoxia küzd a szemérmetlen viselkedés és öltözködés ellen, amely ártalmára van – szerinte – az eddig megőrzöttnek hitt vallásos közönségnek is. A frivol öltözködés – a „módi”, vagyis a párizsi divat – terjed és a vallásos nők sincsenek fából.
Ezért határozták el Bné-Brákban, az izraeli ultra-ortodoxia fellegvárában, hogy a legjobb védekezés a támadás. Rabbik összeültek, tanácskoztak és manapság már van 30 női ruhaüzlet, melyek tulajdonosai kötelezték magukat, hogy csak erkölcsös, szemérmes, a divatot nem követő női ruhákat tartanak (például, csak hosszú szoknyákat, hosszú ujjas blúzokat, természetesen dekoltázs nélkül, stb., stb.). A rabbik falragaszokon közölték az üzletek listáját (pontos név és cím) és felhívták a híveket: erkölcsi kötelességük ott vásárolni. A boltok, amelyek nem csatlakoznak – megnézhetik magukat.
A „műsor” következő száma a fodrász és paróka-készítő szalonok lesznek: ott is el kel egy kis szemérem és visszafogottság. Egyszerű, rövid parókák (sájtlik) a férjes asszonyoknak és nem túl divatos frizura a hajadonoknak. És a rabbik falragasza figyelmezteti a hölgyeket: mindenki ügyeljen – még aki az engedélyezett üzletekben vásárol, az is – hogy „méreteinek megfelelő ruhákat vásároljon” (ami virágnyelvről magyarra fordítva azt jelenti, hogy ne hordjunk szűk ruhákat, mert az maga a Sátán találmánya…)
2007.01.09.
