Forrás: JNA – Jewish News Agency
1600 év után visszatér a bálványimádás Görögországba?
200 EMBER ZEUSZT és HÉRÁT ÜNNEPELTE ATHÉNBAN…
„Zeusz, az istenek királya, aki békét hoz a világra” – skandálták a felajzott „papok” Athénban az ősi pogány templom előtt, amikor felújították – a múlt héten – az 1600 éve szünetelő pogány istentiszteletet, régies tógákba öltözött „papok” és „papnők” közreműködésével.
A 200 ember részvételével zajló ceremóniát, egy Ellinais nevű szervezet rendezte, melynek jelenleg 34 bejegyzett tagja van. Egyike a három „főpapnak”, Kostas Stathopolous, kinyilvánította, hogy céljuk a világbéke. Egy papnő égnek emelt karokkal kérte Zeuszt hogy adjon esőt a földre.
Az ősi pogány-görög vallást a rómaiak helyezték törvényen kívül 1600 évvel ezelőtt. Azóta tilos volt ilyen ceremóniákat tartani.
A mai görögök nagy része az ortodox keresztény egyházhoz tartozik, amely bálványimádásnak tartja és ítéli el a Zeusz-Héra kultuszt.
Az alapító szervezet pert nyert az állam ellen amit köteleztek, ismerje el az „új” vallást és irodáit deklarálja templomoknak, ami lehetővé fogja tenni, hogy ott esküvőket és egyéb szertartásokat tartsanak. „Követeljük, hogy a hatóságok engedjék át használatunkba ősrégi templomainkat” (illetve azok maradványait) – hangoztatta az egyik „papnő”.
A bámész nézőközönség szemében a ceremónia úgy tűnt mint egy hollywoodi monstre film, de a szervezők nagyon komolyan veszik magukat – írja a Jerusalem Post egy athéni tudósító jelentését közölve.
HÉT NAPOS GYÁSZ – ARABOKNAK ÉS KERESZTÉNYEKNEK IS
Izraelben a törvény biztosítja a dolgozónak: ha közeli rokona meghal, egy hét fizetett szabadságot kap, hogy a gyászhetet („sivá”, vagy „magyarán: sűve”) otthon tölthesse és „leülje”, illetve fogadja a kondoleálókat. Ez vonatkozik zsidókra, drúzokra és cserkeszekre. Moszlimok és keresztények csak 3 nap szabadságot kapnak, mert ezek a vallások nem írnak elő hét napos gyászt.
Most három Knesszet képviselő (két moszlim-arab és egy zsidó) törvényjavaslatot nyújtott be, amely kimondja az egyenlőséget a gyászban. Javaslatuk szerint a keresztények és moszlimok is egy hét fizetett szabadságot kell hogy kapjanak, mivel „újabban kaptunk olyan véleményeket keresztény és moszlim vallási autoritásoktól, amelyek a gyászt közeli rokonok után 7 napban állapítják meg”.
Nem tudjuk, elfogadja-e Knesszet a javaslatot, amely kötelezné mind a magán mind az állami szektort. Ami érdekes, hogy a javaslattevők , a Chádás párt tagjai amely még nemrég hivatalosan is az izraeli kommunista párt fedőneve volt…
A VISZÁLY RENDEZŐDÖTT; AZ EL-AL FELMONDOTT A RABBINAK
Már jelentettük annakidején, milyen pácba került az El-Al, az izraeli nemzeti légi társaság, amikor szombatot szegett – egy rövid sztrájk következtében – és ezzel elvesztette utazóközönségének egy részét, nagy részét, az izraeli ortodox zsidó közösséget, amely rendszerint megtöltötte a társaság gépeit a Tel-Aviv – New-York vonalon.
Csak hosszas tárgyalások, egyeztetések és ígérgetések után sikerült a dolgot elboronálni, mikor is az El-Al vezetősége megígérte, hogy ez többé nem fog előfordulni és ha nagy szükség mutatkozik, akkor egy külső rabbi-tekintély fogja eldönteni, mennyiben áll fenn az életmentés (pikuách nefes) veszélye, amikor szabad szombatot szegni.
Most majdnem mindenki elégedett, kivéve az El-Al veterán rabbiját, Avsalom Kacirt, aki annak idején a tábori főrabbi első helyettese volt ezredesi rangban és évek óta tölti be a légi társaság rabbijának tisztjét. Neki most felmondtak, mert úgymond „fölöslegessé vált”.
Hogy-hogy „fölösleges”? Eddig nem volt az?
A légitársaságtól elérhető magyarázat szerint Kacir rabbi „nem szállította az árut”, vagyis nem volt képes megakadályozni az ultra-ortodox bojkottot – mivel ő maga nem „ultra”, hanem ún. „vallásos cionista” rabbi, ami a zsidó vallási „Richter-létrán” sokkal alacsonyabb fokot jelent. A kásrut szintet is külső rabbik felügyelik és így aztán Kacir csak reprezentatív feladatokra volt alkalmas.
Most az El-Al vezetőség első haragjában felmondott neki, de egy kis madár súgja nekem: nincs kizárva hogy visszaveszik.
GÖNCZ KINGA, CIPI LIVNI, EFRÁJIM ZUROFF, ÉS NOVISZAD…
Mi a közös nevező a fentiek és egy volt csendőrtiszt között, aki 1942-ben „szerepelt” utoljára, az újvidéki „hideg napokon”?
Első látásra – semmi. Azonban, ha ismerjük a címben említett szereplőket, kiderül a közös nevező.
Göncz Kinga, mint tudjuk, a jelenlegi magyar külügyminiszter. Kolléganője, Cipi Livni, az izraeli külügyér. Efrájim Zuroff a jeruzsálemi Wiesenthál Intézet igazgatója és Noviszád nem más mint a délvidéki Újvidék.
Nos, Kinga a napokban Izraelben vendégeskedett, mint Cipi vendége. Zuroff a napokban terjedelmes cikket irt a Jerusalem Postban, melyben felkérte Livnit, szóljon már Kingának a Képiró Sándor ügyről.
Dr. Képíró volt egyike azon csendőrtiszteknek, akik 42″-ben az újvidéki „razzia” során jelen voltak. Ez tény. Az is tény, hogy ott 1246 embert – nagy részük zsidó, a többi szerb és cigány – meggyilkoltak illetve a jeges Dunába lőttek. Képíró szerint, aki ma 93 éves és Pesten él háborítatlanul – neki az „akció”-hoz semmi köze nem volt. Ennek ellenére kétszer is elítélték: egyszer a „nemzeti” magyarok (44″-ben) tíz évre, majd a német megszállás után megsemmisítették az ítéletet és vissza adták rangját… másodszor 46-ban (távollétében) a kommunista magyarok – 14 évre. Évtizedekig Argentínában élt, majd 1996-ban hazament, miután az argentínai magyar követségen tudomására hozták, hogy ennek semmi akadálya.
Gondolom, hogy Cipi Livninek fontosabb megbeszélnivalója is volt magyar kollégájával, mint az öreg magyar csendőr. A Jerusalem Post szerint, a dolog szóba került és Livni „teljes bizalmáról” biztosította magyar kollegáját, a magyar igazságszolgáltatást illetően”. Ha van véleményem Zuroff jelenlegi tevékenységéről, azt megtartom magamnak. Csak annyit jegyeznék meg, hogy akit a kommunista népbíróságok 1946-ban 14 évre ítéltek – sokkal kisebb dolgokért is kötelet vagy életfogytiglant adtak akkoriban – nem kellene 92 éves korában halálra üldözni…
Egyébként – állítólag – Dr. Képírót meghívták egy Budapesten, február 14-én tartandó történész konferenciára, amit – állítólag – a magyar Igazságügy Minisztérium rendez.
Az államelnök „szörnyű ügyei”
Avagy: az izraeli vallásos sajtó „szemérmes” dilemmái…
A világsajtót (a magyart is) bejárták az izraeli Mose Kácáv államelnök „ügyei”, amelyek enyhén szólva nem serdülő lánykáknak való olvasmányok. Az eddigi tények: az izraeli államügyész legalább három esetben történt nemi zaklatás és egy alkalommal történt erőszak ügyében tett vádemelési indítványt a keleti származású, hagyományhűnek tartott elnök ellen, aki erre „ideiglenesen alkalmatlan”-nak nyilvánította magát a magas közjogi méltóság betöltésére, és kiköltözött az elnöki palotából. Megígérte: ha valóban lesz vádirat – lemond az elnökségről.
A múlt héten az „ideiglenesen alkalmatlan” elnök a tévében közel egy órás „hegyi beszédet” tartott, melyben mindenkit vádolt, aki él és mozog: a sajtót, az ügyészséget, a rendőrséget, akik – szerint – összeesküdtek ellene, olyannyira hogy Kácáv önmagát Dreyfusz kapitányhoz hasonlította.
Az ügy jelenleg sub judice és így véleményt nyilvánítani szigorúan tilos. Ami a vallási vetületet illeti, roppant érdekes az izraeli vallásos, ortodox sajtó magatartása. Három vallásos napilap van Izraelben, három pártlap, melyek hozzáállása az „ügy”-höz nem egységes. „Hácófe” a nemzeti-vallásos párt napilapja, amely mérsékelten vallásos – közli a folyó híreket, de nem a zaftos „részleteket”. A Játéd Neemán, egy szuper-ortodox párt napilapja, melyben egy erkölcs csősz rabbi-bizottság olvassa el a tartalmat megjelenése előtt és cenzúráz ki mindent ami „nem erkölcsös” – néhány sorban közölte az „ügy” politikai vetületét (ki tölti be ideiglenesen az „alkalmatlan” elnök helyét, stb.) és, mint okot, azt írja, hogy „az elnököt „szörnyű ügyben” vádolják”.
A harmadik napilap, a Hámódiá, még ennél is szemérmesebb: nála egy betű nem jelent meg eddig az egész „szörnyű ügy”-ről és olvasói egyáltalán nem tudják, hogy Kácávnak valami problémája van – hacsak nem olvasnak, Isten őrizz, egy profán újságot, vagy nem hallgatnak rádiót…
Ahol soha nem volt antiszemitizmus …
KI MÉRGEZI AZ UTASOKAT AZ INDIAI VASUTAKON?
Indiában soha nem volt antiszemitizmus.
A héten, a zsidó világszervezetek évi jelentésében az antiszemita kilengések évi „rátájáról” 2006-ban, közölték, hogy az elmúlt évben a jelenség világszerte emelkedő tendenciát mutatott. Főleg azokban az országokban, amelyekben jelentős moszlim kisebbség él, valamint kelet-Európában (Magyarország kivételével!) és a volt Szovjetunióban.
Néhol szoros együttműködést észleltek szélsőbaloldali szervezetek és arab-moszlim organizációk között, míg a szélsőjobb bőrfejűek főleg verbális „tevékenységükkel” tűntek ki.
Egy izraeli turista, aki Indiában vonaton utazott, egy táblára lett figyelmes, amely – angol nyelven – figyelmezteti a t. Utazóközönséget, vigyázzon, ne fogadjon el idegenektől ennivalót, mert lehetséges hogy mérgezett (vagy kábítószert tartalmaz). Logikus, főleg egy olyan országban ahol még az ivóvíz is problematikus.
Igen ám, de a tábla egyértelmű utalást tartalmaz, arra nézve, kik azok akik „mérgezik” a gyanútlan utasokat: a szöveg mellett két szakállas, pajeszos, stürmeri „zsidó látható. Így már érthető.
Az izraeli turista panaszt tett a külügyminisztériumban.
AMIKOR EGY ORTODOX ZSIDÓ – „ZÖLD” AKTIVISTA…
„Inkább tanulj talmudot és ne foglalkozz ezekkel a hülyeségekkel” – mondja a vallásos környezetvédő rabbija.
Mit mond erről a Tóra és a Halacha?
A rengeteg izraeli vallásos szervezet – többségükben karitatív, jótékonysági, kamatmentes kölcsön, stb. – egy újabb meglepően rendhagyóval szaporodott. Ezek az ortodox „zöldek”, vagyis környezetvédők, akik igencsak aktívak. A kb. hatvan aktivistát számláló önkéntes szervezet vezetője, Jehuda Genút (Amerikából allijázott), volt jesiva bócher, és ma is jelentős idő szentel a Talmud tanulmányozásának.
Genút jól tudja, hogyan tekintenek rá ortodox társai, akiket az ilyen „külsőségek” nem érdekelnek. „Amikor meglátogatom Steinman rabbit, a litván ortodoxia great old manjét, mindig ugyanazt mondja: Juda, ülj és tanulj (Talmudot) és ne foglalkozz ezekkel a hülyeségekkel”.
Hogy „ezek” mennyire nem hülyeségek – arról Genút sokat tud mesélni. Egy speciális vallásos probléma a témában: a vallásos közönség sok tonnányi nyomtatott papírt „termel” évente, szent könyveket, folyóiratokat, amit mint makulatúrát („sémot”), nem szabad szemétbe dobni, hanem el kell temetni. Ez súlyos ökológiai problémát okoz, mivel a tinta, illetve nyomdafesték dioxint tartalmaz, ami a talajvízbe kerülve életveszélyt jelenthet. Van megoldás – mondja Genút – most ezen dolgoznak.
A Tóra és a zsidó hagyomány igencsak pozitívan viseltetik a környezetvédelem kérdésében. A „Mit mond a Halacha” című könyvben ( N. Kraus: Ősi Forrás(15), Budapest, 2005) olvasom: „Lásd Isten cselekedeteit (mily szépek és tökéletesek), hiszen ki tudja megjavítani amit (az emberek)elrontanak” (a Prédikátor könyve,7,13).
Erre épül egy „ökologikus” Midrás:
„Amikor az Örökkévaló a világot teremtette, fogta Ádámot, az első embert, odavezette az Éden-kert fáihoz és azt mondta neki: „nocsak, nézd, hogy cselekedeteim mily szépek és dicséretesek. Minden amit teremtettem – neked teremtettem. Ügyelj tehát, hogy el ne rontsd (teremtményeimet) és le ne rombold a világot…mert ha elrontasz valamit, nincs aki utánad megjavítsa…” (Kohelet rábbá, 7,13)
„Az iráni Hitlerrel csókolózott…”
KIZÁRTÁK IZRAELBŐL AZ ULTRÁKAT, AKIK TEHERÁNBAN TAGADTÁK A SOÁT
Az izraeli belügyminiszter, Roni Bár-On, utasította a határrendőrséget, ne engedje be Izraelbe azon tíz tagú küldöttség tagjait, akik nemrég részt vettek Teheránban a Holocaust-tagadók konferenciáján és összecsókolóztak az antiszemita iráni elnökkel, aki Izrael megsemmisítésével fenyeget.
A tíz, a szélsőséges ultra-ortodox Netoré Karta vezetői és tagjai,többségükben amerikai állampolgárok, a következők: Izrael Weiss, Izrael Friedmann, Dávid Feldman, Viliam Weberman, Nachman Deutsch,Chájim Levkovits, Áncsel és Chezi Schwartz, Chájim Freiman és Mose Árje Friedman. Többségük magyar származású, többször látogattak Izraelbe ahol rokonaik élnek.
New-Yorkban zsidó szervezetek bojkottot hirdettek a tíz ellen, akiket a zsidóság árulóinak neveznek. A felhívásban javasolják, űzzék ki őket a zsinagógákból, mondjanak fel nekik munkahelyükön, stb. Az egyetlen angol állampolgár, aki Manchesterben lakik, testőrökkel veszi körül magát és a bécsi Friedmannt elhagyta felesége és New-Yorkba „menekült”, közölvén hogy el akar válni férjétől, aki „az iráni Hitlerrel csókolózott”…
2007.02.06.
