Forrás: JNA – Jewish News Agency
7,150,000 – IZRAEL ÖSSZLAKOSSÁGA 2007-ben
A minap tette közzé az izraeli statisztikai hivatal – az 59. Függetlenség Nap alkalmából – a zsidó állam lakósságának pontos számát. Ez hét millió 150 ezer fő. A tavalyi számmal szemben a növekedés – 1.8 százalék (124 ezer). Ennek nagy része természetes növekedés (ún. „belső” alija) – 148 ezer újszülött, míg az alija mindössze 18 ezernyi volt.
Az összlakosság 80 százaléka zsidó (5,725.000) és 20 % arab (1,425.000). A zsidóval szemben az arab lakósság rohamosan növekszik. Az arabok nagy többsége moszlim, de van jelentős drúz valamint cserkesz kisebbség is. A keresztény arabok száma elenyészően csökken.
A zsidó lakósság óriási többsége városokban él (az öt nagy városban, Tel-Aviv, Jeruzsálem, Haifa, Rison-Lecion és Asdod közel 2 millió), míg az arabok falvaikban élnek. A valamikor híres pionír kibucokban ma csupán 120 ezer lélek él, a lakosság alig 2 százaléka.
A zsidók között számon tartanak több mint 300 ezer orosz ólét, akik csak a hazatérési Törvény alapján zsidók, de valójában pravoszláv keresztények, akik fiktív vagy valós zsidó dédnagypapa jogán alijáztak.
Ávráhám Burg, a Knesszet (és a Szochnut) volt elnöke – francia választópolgár…
Vannak képtelen asszociációk. Például jelenségek, amelyek az embernek eszébe juttatják a közmondást azokról a teremtményekről amelyek elsőként menekülnek a süllyedő hajóról. Az ember persze nem tehet asszociációiról, amelyek például, újságolvasás közben érik.
Túl hosszú a bevezető – mondaná régvolt szerkesztőm. Igaza lenne, vágjunk tehát bele:
A napokban olvastam egy villáminterjút Ávráhám Burggal, amint éppen sorban állt a tel-avivi francia konzulátus előtt, hogy leadja szavazatát a francia elnökválasztás első fordulójában.
Izraelben 43 ezer választásra jogosult francia állampolgár él. Ezeket intenzíven kapacitálták, adják le voksukat és teljesítsék állampolgári kötelességüket. A Mááriv tudósítója a sorban állók között talált rá Ávráhám Burgra és kérdezte, mit keres ő itt?
Ehhez tudni kell, hogy Ávráhám Burg, a néhai vallásos vezető, Dr. Joszéf Burg fia, aki évtizedeken keresztül a Nemzeti-Vallásos párt elismert vezére volt – maga is csillag volt az izraeli politika egén, mint képviselő, majd a Szochnut és a Knesszet elnöke, a Munkapárt színeiben.
Miután elhagyni kényszerült a politikát, az üzlet életbe vetette magát és most kiderült, hogy felesége révén, aki Srassbourgban született és így francia állampolgár – Burg is felvette, több mit egy éve, a francia állampolgárságot.
Az újságíró kérdésére, nem tartja-e összeférhetetlennek stb., Burg válasza így hangzott: Ha az ember befolyást tud gyakorolni, szavazatával, bárhol a világban – miért is ne? A problémák, amelyek ma Franciaországot foglalkoztatják, hasonlók a mi problémáinkhoz – mondja Burg – a társadalmi feszültségek, az egyenlőtlenség szegények és gazdagok között, stb. Ő a szocialisták jelöltjében látja a megfelelő válasz és ezért rá szavazott. „Ez jó a franciáknak és jó Izraelnek” – mondja.
ALIJÁZNAK, ÁLLAMKÖLTSÉGEN KEZELTETIK MAGUKAT, MAJD GYÓGYULTAN „HAZA”MENNEK
Több izraeli minisztériumot foglalkoztat – és bosszant – az egyik volt szovjet tagállamból jövő „feltételes” olék esete.
A Mááriv értesülése szerint Izrael Állama havonta több millió sekelt kiad olyan drága és komplikált orvosi kezelésekre, amiket olyan „olék” kapnak, akik kizárólag e célból használják ki a Hazatérési Törvényt, miközben túlnyomó részük nem is zsidó.
Jönnek, befekszenek kórházakba, kezeltetik súlyos bajaikat, majd hónapok multán – gyógyultan – „haza”mennek a volt Szovjetunió egyik tagállamába. Ha felmerül egy további, vagy újabb, kezelés szükségessége, újfent jönnek, immár izraeli útlevéllel a zsebükben.
Az ilyenfajta orvosi kezelések Oroszországban, illetve a Fák országaiban, meglehetősen alacsony színvonalon mozognak és nagyon drágák – írja Mááriv – a fiatal családtagoknak „eszükbe jut”, hogy a hazatérési Törvény alapján jogosultak az alijára. Ekkor felteszik az idős szülőket, vagy nagyszülőket egy repülőgépre és az irány – Tel-Aviv. Eleve turistaként jönnek, majd itt jelentkeznek a hatóságoknál és bejelentik, hogy…alijáznak. A Hatóság nem mondhat nemet és kezdődik az orvosi kezelés, amely eltarthat hónapokig és melynek végeztével az „olé” hazamegy.
„Ezek nem olék, hanem emigránsok, aki kihasználják a zsidó államot” – mondja egy magas rangú tisztviselő a Befogadási minisztériumban. – „vannak akik nem is szégyellik magukat és ezt nyíltan megmondják. Itt az ideje, hogy az Állam rendet teremtsen ezen a téren” – mondja a szakértő – „nem szabad megengedni, hogy ilyen nyíltan kihasználják a zsidó államot olyan emberek, akiknek különben eszük ágában nem lenne alijázni és akik a kezelés végeztével azonnal elmennek. Vannak izraeliek, akik itt születtek, vagy évtizedek óta itt vannak, dolgoztak és fizették a beteg-biztosítást és nem kapják meg azt a kezelést, amit ezek a fiktív-olék”.
Egyelőre folyik a vita az állam és a Szochnut között, kinek feladata véget vetni ennek a drága és fölösleges anomáliának.
SZABAD-E „HALOTTAK NAPJÁN” BAR-MICVA ÜNNEPSÉGET TARTANI?
A sok belső vita és marakodás között, ami Izraelben a vallásos és profán közönséget foglalkoztatja – előkelő helyet foglal el a Függetlenségi Nap és az azt megelőző „halottak napjá”-nak megünneplése.
Mivel a Függetlenségi Napnak nincs vallási jellege és azt majális jellegű piknikkel „ünneplik” – a szigorúan vallásosok távol tartják magukat ettől. Ez nem is lenne nagy baj, de az hogy a „halottak napján”, amelyben megemlékeznek Izrael háborúinak hősi halottairól, az un. ultra-ortodoxok nem állnak vigyázzba amikor a sziréna szól – nagyon sokakat megdöbbent és dühit. Az ortodoxok válasza: a vigyázzba állás nem egy zsidó szokás, nem ez a megfelelő módja a gyásznak. Hanem? Káddist mondani, Misnájeszt tanulni, Zsoltárokat mondani a halottak lelki üdvéért.
A vita folyik tovább. A sajtó minden évben fotoriportereket küld ki vallásos környékre, hogy lencsevégre kapják azokat, akik nem állnak vigyázzba. Volt már eset amikor nem volt megfelelő alany – a fotós maga „szervezett” egyet…
Eljasiv rabbi
Az idén új elem került elő. Bné-Brákban, az ultra-ortodox, vallásos városban, az egyik nagy ortodox rabbi és kodifikátor, Joszéf Sálom Eljasiv, dédunokájának bár-micváját tartották, éppen a hősi halottak emléknapján. Bár nem volt zene és az ünnepség szerény volt – több ezer meghívott vett részt, valamint sok nem-meghívott, akik a nagy rabbi örömében akartak osztozni. Eljasiv maga, aki jeruzsálemi lakós és 93 éves – egyáltalán nem volt jelen
A bulvár-sajtó kipécézte az ügyet, de a bár-micva szervezői nem értették miről van szó.. „A Bár-micvát azon a napon tartják amikor a fiúgyerek 13 éves lesz és nem szokás elhalasztani. Mit akarnak tőlünk?” – mondták.
A haszid világban nagyobb érzékenységet tanúsítottak. A Guri rebbe unokájának is aznap volt bár-micvája és a nagyapa utasítása úgy szolt hogy délután 4 és 6 között lesz fogadás, szintén zene nélkül, de a cécónak végett kell érni jóval a sziréna megszólalása előtt. „Nem kell az embereket érzelmeikben megbántani” – mondotta.
A VILÁG LEGÖREGEBB ZSIDÓJA – ZIMBABWÉBEN
reb Léjjzer Avramson
A zsidó hírügynökség híre szerint reb Léjjzer Avramson, aki a zimbabwei Bolewia város aggok házának lakója immár két évtizede – tartja a „világ legöregebb zsidója” rekordját. 108 éves, köszöni jól van és ha kérdezik, mi a receptje a hosszú életnek, azt mondja hogy „nem enni az étkezések között és tartózkodni az alkoholtól”.
Léjjzer 1899-ben született egy Bialistok melletti kis lengyel faluban. 27 éves korában emigrált Zimbabwébe, amit akkor még Rhodéziának neveztek és brit gyarmat volt Közép-Afrikában. Felesége, Beile, 1978-ban elhunyt és azóta egyedül élt. 93 éves koráig még saját autóját maga vezette.
Nemrég a kis helyi zsidó közösség születésnapi ünnepséget rendezett neki. „Minden évben újra megcsodálom, hogy még élek – mondta Léjjzer, amikor elfújta a rengeteg gyertyát a hatalmas ünnepi tortán – ez egy kész csoda” – mondta. „Olyan vagyok mint azok a régi autómárkák, amelyekben a motor működik de a karosszéria felújításra szorul”. Harminc évvel ezelőtt felhagyott a dohányzással és egész az utóbbi időkig hosszú gyalog sétákat tett naponta.
Majdnem minden szombaton Avramson elmondja a Haftarát a helyi zsinagógában és utáni kiddust csinál (elmondja az áldást) a borra…
HAZAJÖTT A HALÁLRAÍTÉLT BIBLIÁJA ANGLIÁBÓL
Több mint hatvan évvel ezelőtt, a palesztinai brit mandátum végnapjaiban, az angol hatóságok halálra ítélték Méir Feinsteint és társát, Mose Barazánit, a Lechi (Stern) földalatti mozgalom tagjait, akiket terrorcselekményekkel vádoltak. Feinstein, percekkel halála előtt, héber nyelvű Bibliáját az egyik angol fogházőrnek, Tomas Henry Goodwinnek adta megőrzésre, mivel ez az angol emberségesen viselkedett az ellenállási mozgalom tagjaival.
A két halálraítélt, percekkel tervezett kivégzése előtt, felrobbantotta magát.
Most, hatvan évvel az esemény után, a fegyőr fia Jeruzsálembe jött és átadta a Bibliát, Olmert miniszterelnöknek, aki azt a Földalatti mozgalmak Múzeumában helyezte el.
A NEMZETKÖZI BIBLIAVERSENY GYŐZTESE KÖZÖLTE A BÍRÁKKAL,
HOGY . . . TÉVES VÁLASZT ADOTT
A Függetlenségi Napon Jeruzsálemben megtartott Biblia versenyen 35 országból 64 fiatal vetélkedett, ki lesz a Tánách (Biblia) „vőlegénye” (vagy menyasszonya). A pálmát a 17 éves Jisáj Giszpán vitte el, aki egy jeruzsálemi jesiva növendéke és négy éve készül a versenyre.
A két és fél órát tartó érdekfeszítő versengés egyik „forró” pillanata volt, amikor a győztes – aki egy ponttal előzte meg a második helyezettet – egy kislányt – kijelentette a pódiumon, a bírók és a közönség füle hallatára és megrökönyödésére, hogy egyik válasza téves volt. „Ennél fogva, nem járt nekem az első hely” – mondta nagy komolyan és meg volt sértődve amikor a bírók nem fogadták el érvelését és megerősítették mint az idei bajnokot. Ez többek között egy jelentős ösztöndíj nyertese a tel-avivi egyetemen.
Maximum amit a panel elfogadott, az volt hogy a második helyezett is kap hasonló ösztöndíjat.
Az idén első ízben Kolumbiából, Peruból és Macedóniából is jöttek versenyzők. Magyarországról öten jöttek, négy diák a Scheiber iskolából és egy a Lauderból. Az elmúlt évekkel ellentétben a Wesselényiből nem jött az idén versenyző. A magyar résztvevők, sajnos, már az elődöntőben lemaradtak.
A magyarországi döntőben 24 diák vett részt a három zsidó iskolából. A versengés előkészítő oktatói Radnóti Zoltán és Dov Levi voltak, míg a zsűri tagjai Deutsch Gábor, Hegedűs Pál és Darvas István.
KABALISTÁK ÉS KATONÁK KÖZÖS „HARCA” LÁG BEÓMERKOR
Most vasárnap, (május hatodikán – Ijjár 18), volt Lág Beómer, az Ómer számlálás 33 napja, ami a zsidó hagyományban egyfajta örömünnep. Ezen a napon ugyanis szünetel a gyász, amit az váltott ki hogy annakidején járvány sújtotta Rabbi Akiba tanítványait, akik a Talmud szerint „nem tisztelték egymást”. Történészek szerint a kifejezés eufémizmus arra, hogy R” Akiba tanítványai részt vettek a Bár-Kochbá felkelésben és innen ered a 24 ezres szám, ami a halálos áldozatokat jelzi.
Lág beómer örömünnep jellegét az is aláhúzza, hogy a nap Simon Bár-Jocháj, a Zóhár hagyományos szerzőjének, jahrzeitje, ami a kabbala szerint egy „hilula”=örömünnepély, amit a mai napig tart ünneplő sokaság Méronban, ahol Bár-Jocháj van eltemetve.
Ide kapcsolódik az a közös akció, amit 500 izraeli sorkatona és a jeruzsálemi székhelyű kabbalista Jesivát Áhávát Hásálom (a Békeszeretők jesivája), tartottak vasárnap , melyben a kabbalisták és a katonák „egyesült erővel harcoltak a rossz minden megnyilvánulása ellen”. Ezt előadások sorával akarták elérni, amelyben a kabbalisták, élükön David Bacri, jesiva vezetővel, mutattak példát a katonáknak, hogyan lehet leküzdeni a rossz ösztönt és magas erkölcsi normák felállításával az „ellenséget” legyőzni. Példának Bacri Jákob ősatyánk esetét hozta fel, aki viaskodott Ézsau angyalával és legyőzte azt…
Az egyedülálló akció a tábori főrabbinátus közreműködésével és engedélyével történt.
MEGNYITJÁK A NEMZETI-VALLÁSOS PÁRT SORAIT A SZEKULÁRIS SZIMPATIZÁNSOK ELŐTT
Az elmúlt csütörtökön határozta el a Nemzeti-Vallásos Párt központi vezetősége, hogy megnyitja a párt sorait, a nem kimondottan vallásos, vagy akár szekuláris (de egyben hagyományhű) tagjelöltek előtt. A párt idősebb tagjai ezt élesen ellenzik, de a fiatalok támogatják, abban a reményben, hogy ez feltölti a párt ritka sorait. A valamikor 12 képviselővel rendelkező NVP-nek ma három mandátuma van a Knesszetben (egy laza jobboldali pártszövetség keretében
Eddig csak az lehetett a vallásos (Mizrachi) párt tagja, aki közismert volt vallásos életmódjától, a halacha alapján.
Amikor megkérdezték a párt főtitkárát, Szár-Sálom G”erbit, mit szólnak a párt rabbijai a forradalmi változáshoz, a válasz az volt, hogy kérdezték őket, de neveket nem említett és azt sem hogy mit mondtak. Feltehető hogy nem voltak elragadtatva.
2007.05.08.
