Forrás: JNA – Jewish News Agency
AZ ÖRÖK ZSIDÓ OPTIMIZMUS – SZÁZALÉKBAN KIFEJEZVE
Nehéz a helyzet, ez kétségtelen. Izraelben nehéz, ahol búsan várják Bush megjelenését és nehéz a világban, ahol sok zsidó nem is tudja mennyire nehéz zsidónak lenni. Van ahol már megszokták hogy mindenben ők a hibások, míg mások nem tudják kik ők és mit akarnak tőlük, miután kilétük alapanyagát a csatornatöltelékek honlapjáról merítik.
Lapáttal.
Nehéz, minden kétséget kizáróan nehéz. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, itt Izraelben csodálatos optimizmusnak vagyunk tanúi. Hatvan évvel Hitler és 50 évvel Sztálin után, a perzsa Hitler életveszélyes fenyegetései közepette, egy izraeli napilap konvencionális körkérdéssel kedveskedik olvasóinak, „szent” Szilveszter tiszteletére:
– Mit gondol Ön, uram/hölgyem a következő, 2008-as évről? Jobb lesz mint tavaly volt, vagy talán rosszabb? Esetleg ugyanaz?
A válasz: 84%, (62% szerint jobb, de (22% szerint) mindenesetre nem rosszabb! 12% – nem tudja, ami már csak azért is figyelemreméltó, mert nagyon ritka eset, hogy egy zsidó bevallja, hogy nem tud valamit. Mindössze 4(!)% válaszolta hogy rosszabb lesz.
A válasz a Mááriv pénteki számában (január 4) jelent meg, a Pori közvélemény-kutató Intézet gondozásában.
Mi ez Ön szerint drága Uram/Hölgyem? Optimizmus, önámítás, bebeszélés whishful thinking, vagy mindez együtt?
(N.K.)
SZABAD E TESTRÉSZEKET ADOMÁNYOZNI?
AVAGY: A MEGTÉRŐ HASZID HALACHIKUS KÉRDÉSE
Izraelben központi halachikus probléma a testrészek plántálása azon betegek számára, akiknél ez kritikus lehet. Egy szóval összefoglalva: nincs elég „alkatrész”, mivel egyrészt a zsidók szeretik, ha őket épen, csonkítás nélkül temetik el, másrészt a halacha tiltja hogy egy testrészt vagy szervet kivegyenek egy emberből, amikor az még él, ámbár tudjuk – illetve az orvosok tudják – hogy nagy a valószínűsége annak, hogy 1-2 órán belül már nem fog élni.
Innen adva van a vita: mikor(tól) számit a halál beállta, illetve ki az aki megállapítja ezt. Itt a nagy vita a rabbik és az orvosok között… vannak közös bizottságok, de mindenki a maga presztízsét félti, nincs egyezség és…nincsenek használható testrészek. „Mivel ha megvárjuk, amíg az illető halottnak számit a halacha szerint, a szív, tüdő, máj, vese stb. – már nem ér semmit- Elavult, elévült, hasznavehetetlen” – mondja egy neves orvos. Vallásos emberek inkább meghalnak de nem engedik, hogy beléjük plántáljanak egy olyan ember szívét, tüdejét, stb. – akiből azt, esetleg, halachikus halála előtt vették ki hogy ne avuljon el.
Ide kapcsolódik egy aktuális halachikus kérdés, amit a múlt héten hallottam egy működő és nagy tudású rabbitól (nem, nem az amelyik Borban halt meg), akihez ilyen természetű kérdéseket is intéznek.
Adva van egy fiatalember, aki megtért, vallásos zsidó – sőt haszid – lett belőle. Ő kérdezi most: a nála előadódó változások keretében, köteles-e annullálni az un. „Edi” kártyát, amit még vallástalan korában irt alá? (Ez egy kötelezvény, amelyben az aláíró kötelezi magát, hogy ha útibaleset következtében halálát leli – holttestét egy rászorulónak adományozza). Most, kérdi a megtért, vallásossá vált haszid – ez érvényes és kötelező rá nézve, vagy kell hogy hivatalosan érvénytelenítse ezt: A rabbi válasza még nem ismeretes.
Érdekes, hogy az állítólagos vallástalan többség ellenére, Izrael lakósainak csak igen kis százaléka ír alá ilyen „Edi” cédulát…
BUDAPESTEN HARMADIK MIKVÉT ÉPÍTENÉNEK (Ha lenne pénz rá)
Tulajdonképpen 25 ezer dollár már van. Ezt egy magyar származású hitsorsos adományozta, aki meggyőződött arról, hogy nem elég Pesten két kóser, működő mikve. Kell egy – Budán is. Hogy kinek – azt nem lehet tudni. Illetve – lehet.
Kell és kész.
Most aztán jönnek és körülsnorrolják a világot. Hogy annak ez egy , három, esetleg öt embernek legyen egy különbbejáratú mikvéje és ne kelljen Budáról Pestre átmenni, hogy az 1, 3 vagy esetleg 5 hölgy megmerítkezhessen, egyszer havonta, egy hiperkóser rituális fürdőben.
Nem Debrecenben kell, vagy Miskolcon, esetleg Nyíregyházán. Mert ott nincs egy se. Tehát ott nem is kell. Vidéken nincsenek zsidók, Csak Pesten.
Vagy Budán.
Mezuza az iroda ajtaján? Igenis meg nem is
A KÉRDÉS, amely megjelent egy zsidó internet kérdés-felelet rovatában (Su”t) logikus és a válasz – tipikus. Tipikusan zsidó: igenis meg nem is.
Ugyanis egy iroda nem vécé, vagy fürdőszoba, és ezért kell mezuza, mert amazokban – nem kell. Viszont, mezuza csak lakásban kell. Lakásban amelyben alszanak és ezzel bizonyítják hogy laknak ott. Irodákban viszont többnyire nem alszanak – tisztelet a kevés kivételnek.
Tehát nem kell?
De igen, mert irodákban viszont esznek, nagy intenzitással és ez is a lakhatás, illetve a lakhatóság egyik ismérve.
Tehát kell?
Innen tovább már egy körkérdés, rabbiknak és/vagy fő”rabbiknak”: kell vagy nem kell? (Csak azok válaszoljanak, akik tudják pontosan, mi a mezuza).
Ui. Én még nem láttam zsidó irodát melynek ajtaján nincs mezuza. Igaz hogy olyan sem láttam, amelyben ne ettek és nem aludtak volna…
Ui.2. A honlapon a válasz az, hogy igen, kell mezuza az iroda ajtajára, de a biztonság kedvéért – nem kell áldást mondani, amikor fölteszik.
KI HOZ TÖBB SZERENCSÉT? BABA SALLI VAGY DÁVID REMEZ?
VOLT KÖZLEKEDÉSI MINISZTER VAGY KABBALISTA?
Ez is csak Izraelben történhet meg, az északi Cfáton, a kabbalisták városában. Van ott egy utca, Dávid Remezről elnevezve, melynek lakói szerencsétlennek érzik magukat. Nagy a nyomor, nincs párnósze, „tipikus nyomortanya”, mondja az egyik ottani lakós, aki megszervezte: az utca lakói petícióval fordultak a városi utcanév bizottsághoz, változtassák meg az utca nevét.
Akaratukat keresztül is vitték: az utcát ma rechov Baba Sallinak, vagyis Jiszráél Abu-Chacéra utcának hívják, aki mint csodatévő kabbalista ismeretes.
A Baba , jobbról lent és az utca – új név, új szerencse….
Érdekes, hogy a kérést az utca nem-vallásos lakói is támogatták. A cfáti alpolgármester és a névadó bizottság elnöke, Reuvén Sáde, szerint, „ma már senki nem tudja ki volt Dávid Remez (mindössze a szakszervezet főtitkára és miniszter több kormányban, főleg mint közlekedésügyi volt ismeretes), ezzel szemben Baba Salli, egy cáddik volt, egy áldásosztó, kabbalista rabbi és „nem lehet hogy ne legyen utcája Cfáton” – mondja Száde, aki reméli, hogy a név változás az utca szerencséjét is megváltoztatja és „most már lesz áldás és párnósze”.
Csak Remez fia, Gideon, aki hírszerkesztő a rádió külügyi osztályán – elégedetlen. De őt senki nem kérdezi.
A ROMÁN MINISZTERELNÖK A Falnál
Nemrég Izraelben vizitelt Kollin Popescu, Románia miniszterelnöke, aki elhatározta hogy karácsonyi szabadságát Jeruzsálemben tölti. Ennek egyik fénypontja a Siratófalnál tett látogatása volt, ahová felesége kíséretében érkezett a román vendég.
Miközben Pupescúné a női részlegben egy román fordítású zsoltároskönyvben lapozgatott, a miniszterelnök kívánság cédulát tett a Fal kövei közé, majd Smuél Rabinovits rabbitól, a Kótel és a több zsidó szenthely rabbijától kapott felvilágosítást
a Kotel szentségét illetően.
KI ESZIK KÓSERT AMERIKÁBAN? MINDENKI!
Minek is a flódni énnekem…
Kóser címkék Amerikában.
Amerikában a kóser a sláger. Az elmúlt évben ezt kérték a legtöbben a szuperekben (Közért) és ez sokszorosan fölülmúlta a „természetes”, vagy „nincs benne vegyi anyag”, címkével ellátott élelmiszert.
Valamikor szertében -hosszában hirdették, hogy „Nem kell hogy zsidó légy, ahhoz hogy…” és itt jött a nudli („loksn”), a kugli, a sólet, vagy – az újabban rosszemlékű – flódni. Ma már ez idejétmúlta mivel tudományos felmérések szerint, azoknak akik kósert kérnek, több mint 55% nem zsidó. „Ez tisztább”, megbízhatóbb, egészségesebb – mondják.
Amerikában több mint 40 ismert, elfogadott „Kóser” jelvény működik – a legismertebbek a veterán OU, vagy a fiatalabb, de sokkal agresszívebb OK.
OU produktumokat a legelhagyottabb helyeken (zsidó szempontból elhagyott) területeken is meg lehet találni. 20 évvel ezelőtt nem hittem a szememnek amikor egy orlandói Hyat luxusszállóban azt mondta a szakállas („magyar”) másgiách, hogy két órai bejelentés után tökéletes OU vacsorát tudnak produkálni. Ilyen kész ételeket egyébként a világon mindenütt lehet kapni, a Hilton szállókban (talán csak Pesten nem, mert ott van Hanna…).
( Láss egy reprezentatív válogatást az amerikai kasrut címkékből).
„A TIPIKUS IZRAELI” A 60-AS BÉLYEGEN
Kiválasztották a rajzot amelynek alapján készül el rövidesen az ünnepi bélyeg Izraelt 60. születésnapjára. Ez egy zászlólengető ifjút ábrázol, aki „nem néz ki hatvan évesnek”, de kezében tartja a zászlót, és egy kis olajfaágat is. Rajzolója Eli Kameli, aki eddig több izraeli bélyeget megrajzolt.
2008.01.08.
