Forrás: JNA – Jewish News Agency
Gyújtogatás vagy biztosítási csalás? „Hulló levelek” vagy big biznisz?
60 ÉVVEL AUSCHWITZ UTÁN: LEÉGETT A KREMATÓRIUM IZRAELBEN
Stílusosan: porrá égett az első kommerciális krematórium Izraelben, amelyben alapítója, egy dörzsölt üzletember, ajánlott jó pénzért auschwitzi temetést, azon keveseknek, akiknek derogál a vallásos temetés.
Eddig is voltak már, egyes szekuláris kibbucokban, olyan „világi” temetések, amelyeken rabbi nem funkcionált (a Halacha szerint ez nem is szükséges!) és a Kaddis helyett Bach zene szólt, a gyászolók ruháját nem vágták be stb., csupa „modern” dolog, amelyek elválasztották a „haladó” szellemű embereket a maradi zsidóktól. De krematórium még nem volt.
Nemrég kirukkolt egy ilyen műintézettel az említett üzletember, aki „Álé Sálechet” („Hulló falevelek”) néven alapította a modern temetkezés égető módját INTÉZŐ kemencét. A krematórium helyét szigorúan titokban tartották, mert aki a helyet bérbe adta a kezdeményezőnek, joggal tartott a szomszédok haragjától. Így a helyre csak néhány nappal ezelőtt derült fény – a Saronbeli Chibát Cion falu – és rövid idő eltelte után – az „Intézmény” porrá égett.
A kárvallott és nyomában a sajtó egy része természetesen a „vallásosokat” vádolja gyújtogatással. A rendőrség nyomoz – és ez idáig nem talált semmit. Mások szerint az „üzlet” nem ment és egyszerű biztosítási csalásról van szó. Úgy néz ki, hogy Izraelben, hatvan évvel Auschwitz után, még nem „üzlet” a krematórium…
KIRK DOUGLAS PÉNTEK ESTE GYERTYÁT GYÚJT ÉS JÓM KIPPÚRKOR BÖJTÖL. . .
Ki ne hallott volna Kirk Douglasről, a híres színészről, aki nemrég ünnepelte 90 éves fennállását? Sokan hallották a nevét, látták őt régi, klasszikus filmekben, de nem tudják, hogy Hollywood egyik nagymogulja Iszer Danielovits néven, mint egy szegény zsidó házaló fia látta meg a napvilágot. Hat lány testvére volt, családja szegény volt mint a templom egere, de amikor 12 éves korában jesivába akarták küldeni, határozott nemet mondott: ő színész lesz, mondta, és nem rabbi.
Egy nemrég napvilágot látott könyvében („90 év: élet, szerelem, tanulás”) amely a kilencedik műve a sokoldalú és patriarchális kort megért színésznek – Kirk Douglas ifjú koráról is beszámol. Elmondván, hogy voltak idők, amikor a zsidóság nem jelentett számára sokat, úgyszólván semmit,”egy dolog kivételével – írja – mégpedig az hogy mindig böjtöltem Jóm Kippúrkor” . Ez egy olyan beidegződés volt amiről nem tudott leszokni – írja – majd hozzáteszi, hogy „őszintén szólva, nem volt könnyű dolog éhgyomorra Lana Turnerrel (kora ismert és ünnepelt színésznője) szerelmeskedni”.
Néhány évvel ezelőtt Kirk Douglas – „megtért”, vagyis második bar-micvát csinált magának, leckéket vett a jiddiskeitből és, szavai szerint, identitását kereste és meg is találta. Pálfordulását 1991-ben egy repülőszerencsétlenség váltotta ki, amelyben két barátja halálát lelte de ő sértetlen maradt. Ebben Isten ujját látta.
Intenzív tanulásba kezdett, két fiatal ortodox rabbi segítségével és „rájöttem arra hogy a Tóra a legnagyobb forgatókönyv amit valaha írtak. Minden benne van”.
Az Izraelhez fűződő viszonya is pozitív, sőt több ennél: „Ismertem személyesen Mose Dajant, Jichak Rabint, Árik Saront és Olmertet. Nem létezik, hogy valaki ne becsülné nagyra ezt az országot és népét”.
Ma, bár tovább tanulmányozza a zsidóságot (most egy konzervatív rabbi segítségével), Douglas Danielovits szekuláris zsidónak tartja magát, de „csodálom és nagyra tartom a haszid zsidókat”. Nincs nála kóser háztartás, de „nehezemre esne bemenni egy vendéglőbe és sertéshúst rendelni. A nagy ünnepekkor elmegyek a zsinagógába, mert minden embernek szüksége van egy Jóm Kippúrra” – mondja – és péntek este gyertyát gyújt (azért ő mert felesége nem zsidó…) .
Második felesége, Anne Buydens, bejelentette 50 éves házassági évfordulójukon, hogy betér és zsidóvá válik. Amikor ez megtörtént, azt mondta a hölgy: „Kirknek volt két siksze felesége. Most, eljött az ideje hogy elvegyen egy bájos zsidó lányt…”
Kirknek, tanulmányai során, sok kérdése van az Örökkévalóhoz. Például : Ha mi, zsidók, okosnak számítunk, hogy lehetett Sámson olyan hülye, hogy hagyta Delilától szép hosszú haját levágni?…
Saját magáról azt mondja az ünnepelt színész, hogy „sokan mondják rám hogy nem nézek ki zsidónak. Nos, nem tudom, ezt dicséretnek vagy sértésnek vegyem?…”
MADONNA ÉS TÁRSAI JÖNNEK JÓM KIPPÚRRA
Madonna és férje Ritchie
Mióta divatba jött a „kabala” – Izraelt sűrűn látogatják mindenféle amerikai színészek, színésznők és egyéb ripacsok, zsidó származásúak és nemzsidók, akik itt akarnak elmélyedni abban amit ők , illetve félrevezetőik, „kabalá”-nak neveznek. 
Donna Karan fent, és Debbie Moore valamint Kutsher, lent
Muszáj ezt a meggyalázott fogalmat idézőjelbe tenni, mert nyerészkedő üzletemberek kihasználják a mindentől megcsömörlött emberek hiszékenységét.
Ez a háttere annak a „színes” hírnek, mely szerint nemsokára jön egy sor amerikai „csillag”, élükön a híres-hírhedt „Madonná”-val, hogy itt töltsék az engesztelő napot, a Jom Kippurt, a zsidóság legszentebb és legszellemibb ünnepét, meditációval és elmélyedéssel abban amit ők kabalának hisznek.
Az impozáns névsor tartalmazza Madonnát, aki már járt nálunk és társait, elsősorban jelenlegi férjét, Guy Ritchiet, valamint Demi Mooret, Ashton Kutchert, Donna Karant és másokat. „Madonna” már járt Jeruzsálemben, évekkel ezelőtt, amikor kérte az akkor még élő (azóta elhalálozott) Jichák Kádduri rabbit, a nagy kabbalistát, fogadja őt, de az kerek-perec megtagadta ezt.
Most az un. „kabala központ” vendégeként jönnek a színészek, a turisztikai minisztérium nagy örömére, de a vallásos zsidók, élükön az igazi kabbalistákkal, hallani sem akarnak róluk, látni sem akarják őket és ebben az egész ténykedésben a KABALA profanizálását látják.
HÁNY FÉRFI/NŐ NEM TUD ELVÁLNI?
Vita folyik az izraeli főrabbinátus és a feminista mozgalom vallásos ága között. Az utóbbiak – van néhány tucat harcias amazon, akik a feminizmuson kívül még vallásosak is, a maguk módján persze – támadják a rabbinátust. Hogy az nem elég „engedékeny” és nem reformálja a Halachát, abban iramban ahogy azt a feministák szeretnék. Főleg az a panasz, hogy a válásoknál a férj szempontjait is figyelembe veszik és lehetővé teszik nekik megtagadni a válólevelet (get), ha az asszony, ügyvédje tanácsára, túl nagy étkű és sokat követel.
A másik téma amely sok vitára ad alkalmat, az elhagyott, „lebéklyózott” asszonyok (agunot) problémája. Ezek olyan férjes asszonyok, akiket férjük elhagyott és/vagy eltűnt, anélkül hogy válólevelet adott volna nekik. Ezek – a halacha szerint – nem tudnak férjhez menni, amíg be nem bizonyul hogy a férj már nincs életben.
Bár a rabbik ebben a témakörben a lehetetlent is megkísérlik és a „világ végén” is keresik-kutatják az eltűnt férjeket, hogy rávegyék őket a „get” megadására – a feministák követelik, hogy a rabbik „könnyítsenek”, vagyis változtassák meg a halachát, ami azoknak nem áll módjukban. A harcias amazonok szerint „több ezer” nő van Izraelben, akik nem tudnak férjhez menni és mindez a rabbik „kegyetlensége” miatt. Több mint ironikus hogy ezt magukat vallásosnak nevező zsidó nők állítják.
Most az országos főrabbinátus felsőbíróságának titkársága egy hivatalos statisztikát tett közzé, amelyből kitűnik, hogy a feministák állításának éppen az ellenkezője az igaz: több férfi van, mint nő, aki nem képes rendezni családi életét, mert felesége, a kapzsi és haszonleső ügyvédek tanácsára, lehetetlen követeléseket támaszt és ezért nem tud a férj elválni!
A HIVATALOS STATISZTIKA SZERINT tízzel több olyan férfi van, aki le van „béklyózva” és nem tud elválni felesége miatt; összesen 190, míg az ilyen nők száma mindössze 180. Az adatokat Éli Ben-Dáhán rabbi, a rabbinikus bíróságok adminisztratív elnöke, közölte egy népes sajtó értekezleten.
A TEMPLOMJÁRÓK TOVÁBB ÉLNEK!
A jeruzsálemi Egyetem által elvégzett és most közzétett tudományos felmérés szerint, azok akik rendszeresen járnak zsinagógába – sokkal tovább élnek, mint azonos életkörülmények között élő emberek, akik nem teszik be lábukat a templomba. Ezek között 75% többen haltak meg ugyanannyi idő alatt, mint a másik csoportban.
A kutatást Howard Litwin professzor és csoportja végezte és a felmérés eredményeit nemrég közölte az European Journal of Ageing nevű szaklap. A felmérésben 5000 ember vett részt. Ezeknek az adatait öt évvel ezelőtt vették fel és később ezek közül 1881 férfit és nőt alapos vizsgálatnak vetettek alá. A legtöbb eredmény nem volt meglepő, mivel mint „kiderült” a hatvan éven felüli csoportban a betegebbek és rosszabb anyagi helyzetben lévők között az öt év alatt többen haltak meg mint a jómódúak és egészségesebbek közül.
…járj a zsinagógába – tovább élsz. A tel-avivi Seinkin templom.
Amit a professzor meglepőnek tart az élénk társadalmi életet élők és templomjárók hosszabb élete. Úgy látszik, hogy ezek szellemibb életet élnek és ez az oka hosszabb életüknek – mondja a prof. aki hozzáteszi, hogy ha valakinek van sok barátja, akkor nem muszáj nagy cádiknak lennie és templomba járnia.
Érdekes megjegyezni, hogy a „tudományos” felmérés eredményéhez hasonlóan a Talmud is tudta ezt – közel 2000 évvel ezelőtt…
„A holtak feltámadnak? Metafora – idézőjelben”
ÚJ REFORM IMAKÖNYV – AMERIKÁBAN – 150 EZER PÉLDÁNYBAN
Tíz év alatt készült el az új amerikai reform imakönyv, amelynek neve „Miskan Tfila” (Az ima Hajléka). Ebben sok változtatást találunk az első megreformált imakönyvvel szemben, („Union prayer Book”) amely több mint 110 évvel ezelőtt jelent meg és amelyből kicenzúrázták Cion és Jeruzsálem említését.
Ezt követte, 1975-ben a Gates of Prayer („Az ima kapui”), amely mint egy antológia működött és tíz lehetőséget hozott a reform ima-rend levezetésére. Voltak közösségek ahol minden héten más szöveget mondtak és más-más imarendet követtek, hogy „ne legyen unalmas”. A jelenlegi, modernizált Miskán Tfilá egyesíti a nuszáchokat és hozza a többé-kevésbé hagyományos szöveget és mellette az alternatív (modern irodalmi) részek és kommentárok.
Az új imakönyvből előjegyzésben már eladtak 150 ezer példányt, míg a hivatalos megjelenése csak a nagy ünnepek után lesz. A szerkesztő, Elyse Frischman, szerint azért kellett új reform imakönyvet szerkeszteni, mert a mai reform közösségekben vannak olyanok, akik hagyományhűbbek és olyanok, akiknek semmilyen zsidó hátterük nincs és csak zsidó házastársuk hozza őket a reform Tempelbe. Visszatették a rég kicenzúrázott imákat, több a héber szöveg mint az előzőkben sőt még a „Mechájé Hámétim” („Feltámasztja a holtakat”) áldás is visszakerült, azzal a megjegyzéssel, hogy ez nem más mint metafora és a „holtak” idézőjelben vannak, a reform biztonsága kedvéért. . .
Megérkezett a menetrendszerű Smita-vita
„Tilos eladni Izrael földjét nemzsidóknak!”
Már több mint 100 éve, hogy minden hét évben menetrendszerűen visszatér a heves halachikus vita: szabad-e Izrael földjét egy nem-zsidónak „eladni” és ezzel megkerülni a Tóra utasítását, ami egyébként teljesen egyértelmű: minden hetedik év az un. Smita év, amikor a földeket parlagon kell hevertetni és nem szabad megművelni, hogy mind a föld mind a földműves pihenjen.
A Tóra számításba veszi hogy egy agrárnépnek nem lesz mit ennie, ha nem műveli meg a földeket és ezért ígéri, hogy a hatodik évben olyan bő termés lesz, hogy még a nyolcadik évben is abból fognak enni…
Több mint száz évvel ezelőtt, a cionista pionírmunka elején, néhai Ráv Kook főrabbi volt az, aki a földek eladását „”kitalálta”, a peszách előtt cháméc (kovászos) eladás fiktív mintájára. Az elgondolás az volt, hogy ha – formálisan bár, de – eladom a földeket egy gójnak, akit nem kötelez a Smita parancsolata, akkor a zsidó nyugodtan megművelheti a földet, ami kvázi nem az övé – és ezzel nem szegi meg a Tóra parancsát.
Az ötletnek már annak idején is sok ellenzője akadt és egy jó ideig légüres térben mozgott, mivel az ortodoxia eleve ellene volt és a vallástalan , ateista pionír földműveseket nem zavarta a Tóra tilalma. Az azóta eltelt hosszú évek alatt kialakult egy népes népcsoport, amely nagyon komolyan veszi a Smita törvényeit,olyannyira hogy nemcsak földjeit nem hajlandó „eladni”, de nem vásárol semmi olyan terméket, amit a hetedik évben zsidók termeltek. Ezek vagy külföldről hozatnak be drága pénzen zöldséget és gyümölcsöt, vagy a helyi, illetve gázai araboktól vásárolnak, ami a nacionalista zsidók éktelen haragját váltja ki.
A vita heves, sok rabbi tiltja a föld „eladását” és abban törvénytelen fikciót lát, mások megengedik és Kook rabbira, illetve nemzetgazdasági okokra hivatkoznak. Az állam valamelyest támogatja a Smitát szó szerint betartó földműveseket, de a halachikus vitába nem avatkozik bele.
Még csak az hiányzik neki…
2007.09.04.
