Forrás: JNA – Jewish News Agency
KÉSZÜLÜNK A NÉGY NÖVÉNY ÜNNEPÉRE
Öt nappal Jom Kippur után köszönt be Szukkot, a Sátorosünnep, amelyet az ideiglenes lakás, a Sátor, valamint a négy növényből álló csokor jellemez: etrog, lüláv, hádász és árává, vagyis magyarul, citrusgyümölcs (eszrig), pálmaág (lüláv), mirtuszág és szomorúfűz.
A négy fajta, mondják a talmud nyomán a haszid bölcselők, a sokféle zsidót jelképezik. Van amelyiknek íze és jó szaga is van, van amely tetszetős, szép, de nincs íze, van amelynek se íze se szaga, stb. Amikor együtt vannak, egységben, egybekötve, akkor a jó tulajdonságok kiegészítik egymást és elleplezik a rosszakat.
Szukkot, az egyik zarándokünnep, az öröm ünnepe. Földművelő nép, örül amikor betakarítja a termést, amikor szabadon, félelem nélkül élhet és mehet fel Jeruzsálembe, a Szentélybe. Annakidején, a második Szentély idejében, Szukkotkor, 70 áldozatot mutattak be a világ népeinek békéjéért, mivel a prófétája (Jesája) szerint a Szentély szent inspiráció forrása volt a világ népeinek.
Chág Száméách, kellemes és biztonságos ünnepeket kívánok galuti testvéreinknek.
N.K.
AZ ÚJ AMERIKAI IGAZSÁGÜGY-MINISZTER – ORTODOX ZSIDÓ
Az Egyesült államok legújabb szenzációja: a Bush elnök által most kinevezett új Attorney General (aki Washingtonban az igazság ügyminiszter feladatát tölti be), Michael B. Mukasey – egy ortodox, szombattartó zsidó.
A szfárádi származású Mukasey, aki egy nyugdíjas főbíró, a lemondott Alberto Gonzales szerepét tölti be. A kinevezést Bush azzal indokolta, hogy Mukasey „nyitott szemmel jár a világban és érzékeli azokat a veszélyeket, amelyek országunkat fenyegetik.”
Amikor Rudi Guliánit megválasztották, 1994-ben, New-York főpolgármesterének, ő meghívta barátját, Mukasey főbírót, iktassa be hivatalába. Kis probléma adódott, amikor kiderült hogy a beiktatási ünnepség szombatra van tervezve és a főbíró, lévén vallásos zsidó – nem utazik szombaton. Guliani megoldotta a „problémát” : áttette a beiktatást vasárnapra…
A Yeshiva World – a nagy amerikai jesivák honlapja – közli új bulletinjében, hogy Mukasey a Ramaz jesiva végzettje, 1959-ben , míg a felesége, Sosanna, a Ráma nevű ortodox általános iskola tanárnője, illetve igazgatója, volt hosszú évekig. A Mukasey házaspár neves tagja a felső manhattani ortodox zsidó hitközségnek.
A honlap jelentéséhez fűzött olvasói vélemények eltérőek abban, „jó e a zsidóknak”, hogy egy ortodox zsidó ilyen magas pozíciót tölt be.
„JOSZELE” MEGLÁTOGATTA NEW-YORKBAN EGYKORI FOGVATARTÓIT ÉS TÁNCRA PERDÜLT VELÜK…
Tudják Önök, kedves olvasóim, ki is az a Joszele? Ugye hogy nem tudják? Hát én elmesélem, ha addig is..
Joszele kiskorában
Sok-sok évvel ezelőtt (pontosabban 45) volt Izraelben egy nagy botrány, persze nem az első és nem is az utolsó. Egy ultra-ortodox nagypapa elraboltatta 6 éves fiú-unokáját, Joszele Suchmachert, akinek Oroszországból bevándorolt szülei nem voltak eléggé vallásosak – a nagyapa szemében. A gyereket elrejtették, ide-oda vitték, hogy a rendőrség ne találja meg – majd kiszöktették, Svájcon keresztül, Amerikába, kislánynak álcázva, hogy ott vallásos nevelést kapjon.
New-Yorkban, az ultra-ortodox szatmári közegben, Gertnerék – egy magyarszármazású család – befogadták Joszelét, jiddisül beszéltek vele és megpróbálták átnevelni, a hely szellemében. Új nevet is adtak neki, Jánkele Frenkelnek hívták és intenzív chéder oktatást kapott, hogy behozza amivel el volt maradva.
Mivel az izraeli rendőrség csütörtököt mondott, Dávid ben-Gurion, az akkori miniszterelnök, utasította Iszer Hárélt, a S.B. (titkosszolgálat) legendás főnökét (aki Máramarosszigeten született), kerítsék elő Joszelét „mindenáron”.
Joszele táncol New-Yorkban
A S.B.nél – amely Eichmant is megtalálta és Izraelbe hozta – nem volt mese. Az akció szinte katonai jelleget öltött, végül is megtalálták a gyereket, hazahozták és visszaadták szüleinek. A nagyapa – Náchmán Starks (Breszlavi haszid, akit dutyiba zártak), oda volt, de nem tehetett semmit: az izraeli közvélemény a szülők mellett volt, elítélte a vallásos „gyermekrablókat” és a sajtó nem akart leszállni a mesterségesen szított szenzációról. Felelős vallásos körök, rabbik, stb., elítélték a nagyapát, mivel az eset csak kárt okozott: a chilul Hásém (Isten nevének meggyalázása) mellett, semmi eredményt nem ért el sőt.
Az azóta eltelt évtizedekben szállóigévé vált az „Éjfó Joszele?!” (Hol a Joszele?) szlogen, amivel a vallásellenes körök akkoriban „politizáltak”, illetve uszítottak a vallásosok ellen. Joszele fölnőtt, a valláshoz semmi köze, családot alapított, nagyapja meghalt és az eset feledésbe merült volna, ha nemrég egyik izraeli lap nem eleveníti fel a sztorit, mégpedig egyedi szemszögből: kiderült, hogy egy amerikai ortodox hetilap kezdeményezésére, Joszéf Suchmacher (ma 56 éves) és neje New-Yorkba érkezett, hogy „kibéküljenek” az őt annak idején befogadó családdal. Gyakorlatilag a 89 éves Gertner nénivel és fiaival. Az idős hölgy ma Monseyben él, de fiai New-Yorkban, egyikük abban a házban ahol annak idején Joszelét tartották.
A találkozás nagyon jó, ünnepélyes hangulatban zajlott le és Joszele táncra perdült a néni egyik fiával, Chájim Eliezer Gertnerrel. Joszele a találkozó tiszteletére kipát öltött és a Gertner család két ezüst gyertyatartót ajándékozott feleségének. Még mindig élteti őket a remény hogy Joszele egyszer vallásos lesz – mondja a hetilap szerkesztője, aki Joszele Suchmachert most New-Yorkba hozta…
Rabbik, akik nem rabbik – az izraeli tábori rabbinátuson
„MEGTÉRT” TISZT FORRADALMASÍTJA A LEGENDÁS GÓREN FŐRABBI ÖRÖKÉT
Izraelben, kikiáltása óta, vagyis hatvan éve, létezik és működik a hadseregen belül, egy tábori főrabbinátus, melynek feladata elrendezni az ármádia és a halacha között felmerülő nézeteltéréseket, ellentéteket.
Ez, ellentétben más hadseregekkel, ahol a tábori papok és rabbik a vallásos katonák lelki-szellemi igényeit vannak hivatva kielégíteni – nem (csak) ezzel foglalkozik. A zsidó hadsereg teljes egészében zsidó jellegű, szombatot tart és kósert eszik és egy sor más kérdésben is – mint a hősi halottak azonosítása, temetése valamint a feleségek özveggyé nyilvánítása, stb. – szintén a halacha (zsidó törvény) alapján áll.
Az első országos tábori főrabbi, Slomó Góren tábornok, a Tóra nagyjai közé tartozott és halachikus kérdésekben sokan (bár nem mindenki) szavait mérvadónak tartották. Ő volt az aki ellenezte annakidején a külön vallásos egységek létesítését, azzal érvelvén, hogy a zsidó hadseregben a halacha mindenkit kötelez egy alapvető szinten – nemcsak a vallásosokat. Így minden alakulatnál zsinagóga van, a zsidó ünnepeket megülik és nem egy katona mondhatja el hogy életében az első „szédert” a hadseregben ismerte meg. A vallási jogok és kötelességek a legfelsőbb parancsokban is említve vannak sőt ott gyökereznek. Ha egy vallásos katonait jogait megsértik – panaszt tehet a hadosztály parancsnoknál is.
A Górent követő tábori főrabbik is ezen az ösvényen haladtak. Az elmúlt húsz évben, Gád Návon tábornok alatt, aki a harmadik tábori főrabbi volt – minden egységnél rabbi képzettségű egyén működött, akihez minden katona, minden vallási kérdésben fordulhatott.
Gyökeres változás csak most, az ötödik főrabbi alatt, állott be. A jelenlegi tábori főrabbi, Ávicháj Ronesky ezredes, maga szekuláris családban nőtt fel és szolgált éveken keresztül a hadseregben – különböző harci feladatokat betöltve. Később „megtért”, feleségével együtt és vallási tanulmányokat folytatott. Ő az első aki nem rabbiként került a tábori rabbinátus élére és „ez meg is látszik” – mondják a vallásos katonák, akik érzékelik a különbséget. Ronesky a hangsúlyt a harcászatra fordítja, szerinte a rabbiknak fontosabb a fegyverforgatást elsajátítani, mint a halachát. Így, a nemrég befejezett tábori-rabbi-képző kurzuson 120 „rabbit” avattak fel, akik nagy részének nincs rabbinikus képesítése (szmichá), de Ronesky szerint „jól ismerik a terepet és jó katonák”.
Vallásos körök szerint a dolognak messzemenő következményei lesznek és „nincs messze a nap,amikor a tábori rabbinátus csak lelkesítő beszédekkel fog foglalni, de vallásos katonának nem lesz módjában a hadseregben kósert enni” – mondják a helyzet ismerői.
Ha ez így lesz, a dolog hasonlítani fog a jelenlegi magyar hadsereg „rabbinátusára”, bár ott tábornokok vannak, de zsidók nincsenek. Itt a helyzet fordított lesz…
PERESZ TEOLÓGIAI DISZKUSSZIÓJA A PÁPÁVAL
Simon Peresz, Izrael államelnöke, hivatalos római látogatása során, találkozott 16. Benedek pápával, akivel többek között teológiai eszmecserét folytatott. Peresz felkérte a pápát, vesse latba befolyását az elrabolt izraeli katonák szabadon bocsátására, amit a pápa megígért. Ugyancsak megismételte az izraeli államfő a pápa meghívását izraeli látogatásra. Erre valószínűleg a következő húsvétkor kerül sor.
A Szochnut által hozott orosz „zsidó” bevándorlók okozta „meglepetés”:
TÖBBTUCAT FIATAL POGROMISTA NEÓ-NÁCI IZRAELBEN
A figyelmeztetés ott volt a falon, de senki nem akarta elolvasni (talán azért mert a bibliai mene-tekel arameus nyelven van írva). Amikor leomlottak a bolsevista elnyomás falai és a zsidók szabadon jöhettek, a Szochnut nem elégedett meg azzal, hogy zsidókat hozzon Izraelbe. A hírhedt , szándékosan elfuserált Hazatérési Törvény megnyitotta a zsilipeket orosz-ukrán, stb., pravoszlávok felé is, akik anyagi helyzetükön akartak Izraelben javítani. Ehhez csak egy állítólagos zsidó nagyapa volt szükséges, ami vagy volt, vagy könnyen lehetett hamisítani.
Horogkereszt – már tavaly – a Petach-tikva-i zsinagógában
Az eredmény: több mint fél millió pravoszláv gój Izraelben akiknek az égvilágon semmi közük sem a zsidósághoz, sem a Zsidó Államhoz. Ha ez, mint egy ketyegő bomba, nem volna elég, a napokban robbant ki a nagy botrány ami sokkolta, mind Izraelt mind a zsidó világot: neo-náci vandálok Izraelben!
Eddig már nyolc fiatal bőrfejű van letartóztatásban és készül ellenük a vádirat, de a rendőrség több tucatról tud. Ezek vallásos kinézésű zsidókat ütlegeltek nyílt utcán, hitlerista jelszavakat hangoztattak, drog-függőket kínoztak és horogkereszteket rajzoltak zsinagógák falára, valamint zsidó vallási kegyszereket szentségtelenítettek meg. Először, évekkel ezelőtt történt ez Petách-Tikván, majd rechovoton, ahol fiatal bőrfejű „oroszok” vallásos iskolák diákjaira uszították kutyáikat. Akkor eltussolták ezt, de ma már nem lehet elhallgatni.
Három gyanúsított
A letartóztatott fiatalok szülei, „nem tudtak semmiről”, „meg vannak rendülve”, de vannak akik a befogadó szerveket hibáztatják: a „gyerekek” idegennek érzik magukat, nem kaptak eleget az államtól…
Rabbik és vallási vezetők évtizedek óta hangsúlyozzák a Hazatérési Törvényben rejlő veszélyeket. Az idehozott ötödik hadoszlop, a Szochnut „bölcsességének” gyümölcse, most megbosszulja magát. Neo-nácik Izraelben – mondja a világ – akkor mit akartok a magyaroktól, a szlovákoktól, az osztrák fasisztáktól?
Akinek van válasza erre – álljon elő és válaszoljon.
MIKOR LÉP ÉLETBE AZ ÉLETBIZTOSÍTÁS?
Érdekes biztosítási pert tárgyalt a napokban a tel-avivi bíróság. Egy autószerencsétlenség következtében a biztosított kérte, hogy kártalanítsák őt, autóját ért baleset okozta kárért, aminek javítása ennyi és ennyibe került. A biztosító tagadta hogy fizetnie kellene és azzal érvelt hogy a biztosított szombattartó (somér sábbát) alapon van bebiztosítva, ami azt jelenti hogy szombat és ünnepnapokon nem használja autóját. Ha mégis – a biztosító nem köteles fizetni, ha történik valami.
Nos a baleset az elmúlt Sávuot (Pünkösd) ünnep estéjén történt – 19 óra 20 perckor – amikor az ünnep még nem ment ki, és ezért a biztosító nem köteles fizetni. A kárvallott azzal érvelt, hogy a halachikus gyakorlat szerint a szombat, illetve ünnep, akkor is „kimentnek” tekinthető, ha három csillag látszik az égen, vagyis jogosan utazott és jár neki a kártalanítás.
Ítélet egyelőre nincs.
KI AKARJA AZ ANYAMADARAT ELKÜLDENI…?
Egyike a 613 micvának az anyamadár elküldése, amikor valaki madárfészket talál és a fiókákat vagy a tojásokat el akarja venni. Ne tegye ezt az anyamadár szeme láttára, mert ezzel fájdalmat okoz neki és a Tóra tiltja az állatkínzást.
A parancsolat, amely a Tórában, Ki Técé szakaszában található (5.Mózes, 22, 6-7) – a gyakorlatban alig teljesíthető. Sőt a Halacha előírja, hogy a teljesítés csak akkor érvényes, ha valaki véletlenül rátalál egy madárfészekre, a szabadban, az erdőben, de nem ha valaki ezt előkészíti, „megrendezi”.
Áron Gitsell munka közben
Mégis vannak odaadó zsidók akik mindent megtesznek sőt anyagi áldozattól sem riadnak vissza . hogy a micvát, melynek neve „siluách hákén” (az anyamadár elhessegetése) teljesíthessék. Annál is inkább, mert vannak akik hisznek benne, hogy ez a micva csodákat művel: hosszú ideje meddő asszonyok szülnek általa…
Ez a háttere annak a New-Yorki (betért) zsidónak, aki reb Áron Gitsell névre hallgat. Az illető Crownheights negyedben lakik és foglalkozása: a város alkalmazásában az utcákat járja és autóra szerelt emelődaru segítségével a fákat szabadítja meg fölösleges ágaiktól. Ebben a minőségében Gitsell ismeri a helyeket ahol madarak fészkelnek és az érdeklődőket oda irányítja. Van hogy listáján több tucat előjegyzés szerepel, de ha egy meddő asszony kéri, tegye lehetővé számára a micva betartását – ez esetben reb Áron megértő és módosítja a sorrendet. Arról nem szól a fáma, mennyibe kerül a micva, de lehet hogy maga Gitsell ezt micvából csinálja és nem fogad el pénzt érte…
MAGYARORSZÁGON VÉGZETT ORVOSTANHALLGATÓK ÜNNEPI ESTJE TEL-AVIVBAN, RASKIN RABBI TISZTELETÉRE
A Magyarországon működő chábád küldöttség egyik tagja, a fiatal Smuél Raskin rabbi, főleg a pesten tanuló izraeli diákokkal foglalkozik. Nemrég speciális zsinagógát is nyitottak az izraelieknek, a Károly körút 20 alatt, ahol héber nyelven, izraeli rítusban folyik az ima és egyéb szellemi tevékenység. Ott imádkoznak izraeli üzletemberek, küldöttek és turisták is.
Pesten tanultak
Fogadás Jeruzsálemben Raskin tiszteletére
Raskin kapcsolata az izraeli diákokkal közismert. Az idegen városban, idegen nyelven tanuló diákoknak, szellemi felüdülést, egyfajta oázist jelent a pesti Chábád kirendeltség. Ezért nem meglepő, hogy Pesten végzett izraeli orvostanhallgatók egy csoportja nemrég fogadást rendezett egy tel-avivi vendéglőben a hazalátogató Raskin rabbi tiszteletére (lásd képünket).
A fogadáson, az egyik friss doktor a pesti chábádot dicsérve, azt mondta, hogy „a nagykövetség az nagykövetség, de a chábád az igazi nagykövetség!”
VADDISZNÓVADÁSZAT A TEMETŐBEN
Egy zsidó temető nem a legmegfelelőbb hely a …vadászatra. Ha valahol idegenek csinálnák ezt – biztos hogy antiszemitizmust kiáltanánk.
Azonban – ahogy a közmondás tartja – szükség törvényt bont. A cfáti temetőben nemrég észlelték a felelősök, hogy az ősi sírok között, éjszakánként vaddisznók garázdálkodnak. Miután semmi nem használt, semmivel nem tudták a hívatlan vendégeket elrettenteni – meghívtak egy hivatásos vaddisznó-vadászt, aki akcióba lépett, amely máris eredményes volt és a hívatlan vendégek egyre ritkábbak a cfáti temetőben.
A régi Izraelben, vagyis a cionizmus előtt, Cfát egyik e volt a négy „Szent város”-nak, Jeruzsálemmel, Hebronnal és Tibériással együtt.
EGY FURCSA SZERZET(ES)
ARGENTINAI BENCÉS KOLOSTORBÓL A JERUZSÁLEMI HASZID IMAHÁZIG…..
Ritka de szép – vagy ritka szép, ahogy tetszik – az argentínai Justo Jorge Calderon bencés szerzetes esete a zsidósággal. Aki látja az embert – tessék megtekinteni fotóját – nem igen hisz a szemének. Ha az apátja, illetve a kolostorfőnöke látná – azt hinné hogy tévedés áldozata.
Bencés szerzetesből lett gábbe Jeruzsálemben
Többéves kolostori remeteség után – amit főleg hallgatással és elmélkedéssel töltött el – a hivő katolikus családból származó Justo Jorge elkezdett érdeklődni a héber nyelv iránt és innen jutott el, kerülő utakon a zsidósághoz. Most hogy Jeruzsálemben egy kis haszid imaház gábbéja és három gyerek apja – Áháron Calderon elmondja a Jerusalem Post magazinjának, mi volt az a töréspont, ahol észlelte, hogy a zsidóság az igazi.
Egyszer bement hívatlanul a kolostorfőnök szobájába és ott találta őt elmélyedve egy hébernyelvű Bibliában. Ezt megelőzően talált a könyvtárban egy héber és spanyol nyelvű Haggadát, amit egy ültében elolvasott. Főleg az ragadta meg – mondja – hogy a zsidók, a Haggada végén kinyilatkoztatják, hogy „Jövőre Jeruzsálemben”. Ebből arra következtetett, hogy a zsidóság egy élő dolog, nem a múlté, ahogy a katolikusok tanítják.
Ez olyan hatással volt rá, hogy elhagyta a kolostort és kezdett érdeklődni a zsidóság iránt. Olvasott, érdeklődött, elkezdett tanulni egy reform-zsidó betérésre előkészítő osztályban, amit rövidesen bezártak, financiális nehézségek miatt. Ekkor találkozott egy helyi Chábád küldöttel, aki megpróbálta lebeszélni: minek neked zsidónak lenni? Ez nehéz, sok micva van. Jó ember lehetsz és a mennyországba kerülsz a noachiták hét micvájával! – mondta de ez csak növelte a volt szerzetes akaratát betérni.
Először is Izraelbe akart menni, de nem volt pénze, mivel havi keresete mint betegápoló, nem haladta meg a 200 dollárt. Itt egy haszidikus csoda történt – mondja Áháron Calderon, aki ma a jeruzsálemi haszid Sztropkovi stibl gabbéja – városomban sorsolást rendeztek amelyben a főnyeremény egy betegszállító esetkocsi volt. Vettem egy sorsjegyet, megnyertem a főnyereményt, eladtam az autót és máris Jeruzsálemben voltam.
Ennek utána részletesen elmondja betérése történetét, majd azt hogy édesanyja ugyan örült a fordulatnak („mivel három unokával ajándékoztam meg”) de rokonai Argentínában azt mondták neki: ha zsidó lettél, ne gyere többé hozzánk.
Felesége egy Oroszországból allijázott zsidó nő. A sors fintora – mondja a volt szerzetes – hogy az anyósom megismerkedett Jeruzsálemben orosz ortodox misszionáriusokkal és felvette vallásukat, a pravoszláv vallást.
2007.09.21.
