Olyan sok Fidesz-képviselő maradt távol, hogy az MSZP egymagában átvitte a törvényt
Népszabadság * Munkatársainktól * 2008. február 19.
A gárda alakuló gyűlése a Sándor-palota előtt 2007. augusztus 25-én
Kép: Szabó BernadettA parlamenti erőviszonyok alapján úgy tűnt, megbukik a gyűlöletbeszéd büntethetőségére beterjesztett szocialista javaslat. Több képviselő korai távozása azonban átírta a papírformát.
Bár sem az ellenzék, sem a kisebbik koalíciós párt nem támogatta, a Fidesz-képviselők korai távozása után mégis „átcsúszott” a parlamenten a szocialisták javaslata, amelynek alapján két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik a jövőben a gyűlöletbeszédet. Pontosabban a gyalázkodást, hiszen a többi között az Avarkeszi Dezső és Csákabonyi Balázs által jegyzett – a véleménynyilvánítás szabadságát az emberi méltóság védelmében korlátozó – előterjesztés a következő definíciót építette a büntető törvénykönyvbe: „Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzettel, vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal kapcsolatban olyan kifejezést használ, vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a csoport tagjainak becsületét csorbítsa, avagy emberi méltóságát megsértse, vétséget követ el.”
Kivételt képez, ha a kifejezés közszereplőre vonatkozik. A jóváhagyott javaslat a náci karlendítést is bünteti, pontosabban a sértő, becsületcsorbító testmozdulatokat, különösen az önkényuralmi rendszerre utalókat.
Sólyom László köztársasági elnök tavaly novemberben az Alkotmánybírósághoz fordult a polgári törvénykönyv akkori módosítása miatt, amely szerint a gyűlöletbeszéd ellen polgári perben kártérítést kérve a megsértett kisebbség bármely tagja felléphetne. Meglehet, a büntető törvénykönyv mostani módosításának sikere is csak átmeneti. Az Alkotmánybíróság korábban már állást foglalt a gyűlöletbeszéd büntethetősége ellen.
