Első kincskereső
NOL * Dési András * 2008. február 11.
Kairosz a tökéletes időzítés istene, s a görög mitológia alakja a legjobb időben érkezett meg Junghaus Tímea életébe. S a cigány származására büszke fiatal nőn és háromgyerekes családanyán keresztül az Európában élő tízmillió roma és szinti számára.
– Egyértelmű politikai üzenetről van szó, s annak felismeréséről, hogy a kortárs roma kultúra képes lerombolni a cigánysággal kapcsolatos előítéleteket és sztereotípiákat – mondta lapunknak Magyarország első roma származású művészettörténésze, aki a hétvégén Hamburgban, egy nagyszabású ünnepség keretében vehette át a Kairos Európai Kulturális Díjat.
A 75 ezer euróval, közel 19,5 millió forinttal járó díj a legmagasabb összeggel dotált európai kulturális elismerés. Adományozója a hamburgi Alfred Toepfer Alapítvány, amelyet névadója, egy filantróp dúsgazdag hamburgi kereskedő még 1931-ben hozott létre. A Kairos-díjat először tavaly ítélték oda Albrecht Dümling berlini zenetudósnak.
Az idei kitüntetett számára rejtély, hogy miként esett rá a választás. A Kairos-díj kuratóriumának elnöke, Christoph Stölzl történész-professzor és kereszténydemokrata politikus azt fejtegette, hogy a 33 éves Junghaus Tímeát és eddigi pályafutását nemcsak a fiatal roma értelmiségiek példaképének tekintik. Olyan kincskeresőnek is, aki képes feltárni és megmutatni a roma kultúra sokszínűségét, egyben nemzetközileg versenyképes cigány kortárs-, és magaskultúrát létrehozni – mondta laudációjában Berlin tartomány volt kulturális szenátora, aki a roma elit és a kortárs művészetek találkozását – a Casablanca című film legendás zárószavait idézve – „egy csodálatos barátság” kezdetének nevezte.
A magas összegű díjat Junghaus Tímea egy kortárs roma művészeti gyűjtemény, a New York-i Museum of Modern Art mintáját követő „RomaMoMA” létrehozására kívánja elkölteni. Ennek székhelye Kelet-Közép-Európában, de nem feltétlenül Budapesten lenne. A kitüntetett most a legkedvezőbb jogi kereteket keresi, egy éven belül viszont döntésre akar jutni az alapítványként, magángyűjteményként vagy más formában működő projekt végleges sorsáról.
A német elismerésben az is szerepet játszott, hogy Junghaus Tímea volt a tavalyi Velencei Biennálé nyolc ország művészeit felvonultató, a maga nemében első Roma Pavilonjának kurátora. Három évvel korábban pedig társkurátorként dolgozott a Műcsarnokban megrendezett Elhallgatott holokauszt című kiállításnak, itt mutatták be először a II. világháború alatt elpusztított cigányokról szóló dokumentumokat.
Az ELTE Bölcsészkarán 2003-ban művészettörténészi diplomát szerző első generációs értelmiségi még tinédzserként szerelmesedett bele a kortárs művészetekbe. Mint mondta, rendkívül hálás az őt egyedül nevelő édesanyjának, aki nem nyugodott, s „végighajszolta” tehetséges lányát a diplomáig. Édesanyja egyébként muzsikus cigány családból származik. Édesapja Junghaus Gusztáv szinti vándorcirkuszos família szülöttje, aki bokszolóként vált híressé.
Míg a roma értelmiségiek döntő többsége – a közösség elvárásai szerint – „generalisták”, azaz egy személyben politikai, emberi jogi és kulturális aktivisták, Junghaus Tímea „specialistaként” a maga útját járja. Egy kicsit szeretne az őt mindenben támogató családjával lenni, a másik terve a doktori cím elérése. Az angolul jól beszélő művészettörténész végül bevallotta: a hamburgi ünnepségen igyekezett uralkodni érzelmein. Snétberger Ferenc gitárjátékát hallva azonban elsírta magát, ami érthető egy nagy utazás szép állomásán.
