Népszabadság * R. Hahn Veronika * 2008. február 11.
Rowan WilliamsAz iszlám jog nagy-britanniai bevezetését „elkerülhetetlennek” nevező Rowan Williams nem mond le, politikai vagy hitelvi okokból pedig nem meneszthető.
Az anglikán világegyház vallási vezetője a brit közhangulat tökéletes félreismeréséről tett tanúbizonyságot, amikor csütörtökön a BBC-nek adott nyilatkozatában, majd ezer vezető jogász jelenlétében a Királyi Legfelsőbb Bíróság épületében tartott beszédében felvetette az iszlám saria jog meghonosításának „elkerülhetetlenségét” a szigetországban. Egyházi személyek, politikusok, anglikán, katolikus és muzulmán hívők egyaránt értetlenül fogadták a bejelentést, melynek utózengéi vasárnap sem csendesültek.
Williams elődje, Lord Carey emlékeztetett arra, hogy a brit jogrendszert a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott fájdalmas küzdelem alakította ki. A volt canterburyi érsek szerint „a muzulmán törvények integrálása katasztrofális lenne a nemzet számára”. Az anglikán egyház zsinatjának egyik világi tagja, Alison Ruoff több tévétársaságnak adott nyilatkozatában Williamst „tragikusnak” nevezte a közösség számára. Canterbury érseke „habozik, gyenge vezető, nem áll ki az egyház érdekében. Szeretném, ha lemondana és visszatérne a hittudomány világába” – jelentette ki. A legolvasottabb vasárnapi újság, a The Sunday Times viszont úgy tudja, Williamsnek nincs szándékában önként távozni posztjáról, politikai és hitelvi okokból pedig nem mozdítható el. Ha úgy gondolja, 70. születésnapjáig, azaz 2020-ig töltheti be a tisztséget. A lap idéz egy muzulmán bloggert, aki felteszi a kérdést: „Kinek van szüksége az al-Kaidára, ha itt van al-Rowan? Ez a főhivatású bolond nem fogja fel, hogy sokan éppen a saria elől menekülve kerültünk Nagy-Britanniába. Azok, akik mindenáron akarják élvezni a kézlevágást, bármikor egy iszlám köztársaságba költözhetnek.”
Williams szerencsétlen megjegyzésének – hiszen nem javaslatról volt szó – fogadtatása alapján valószínű, hogy a brit jogrendszer a közeljövőben nem fogja integrálni az iszlám törvényeket. A valóságban pedig már eddig is történtek lépések annak egyes elemei figyelembevételére. Miután a saria megtiltja a kamatfizetést, a pénzügyminiszter olyan kompromisszumot talált, amely lehetővé teszi muzulmánok számára is jelzálogkölcsön felvételét. Máris működnek népes muzulmán közösséggel rendelkező nagyvárosokban, mint London, Manchester, Birmingham stb. sariabíróságok, melyek túlnyomó részben válásokat mondanak ki. Ezek törvényerőre emelkedéséhez szükség van brit polgári jogi bíróság ítéletére is.
Tizenöt éves polémiának volt hivatott véget vetni az a 2004-es francia törvény, amely betiltotta a feltűnő vallási jelképek használatát az iskolákban. A muzulmán nők, lányok fejkendője mellett a vallásos zsidó férfiak, fiúk kipáját, valamint a nyakláncként viselt „nagy méretű” kereszteket is száműzték a francia oktatási intézményekből. Maradhatott a vallási hovatartozás diszkrétebb kifejezése, például a kisebb medál. A francia sajtó 1989-ben kezdett cikkezni a „kendőproblémáról”; ekkor az Oise megyei Creil egy középiskolájából eltanácsoltak két muzulmán kamaszlányt a fejkendő viseléséért, mivel az iskola vezetése összeegyeztethetetlennek tartotta azt a szigorúan világi oktatás szellemével. A francia társadalom, benne a mintegy hatmilliós iszlám közösséggel, továbbra is igen megosztott a viseletet illetően. Egy Sarkozy-párti képviselő által benyújtott törvényjavaslat két hónap elzárással és 3750 euró (csaknem egymillió Ft) bírsággal sújtaná mindazokat, akik olyan fejfedőt viselnek közterületen, amely meggátolja az azonosításukat. Belgiumban a tiltást szorgalmazó törvényjavaslat elbukott a francia ajkú közösség parlamentjében. Most az iskoláknak alapos konzultációt kell lefolytatniuk minden érintettel (beleértve a diákok szüleit is) a tiltás vagy engedélyezés eldöntésére. (Brüsszeli tudósítónktól)
