Lukács Ferenc táblája nagy valószínűséggel Szálasi Ferencnek állít emléketFotó: Vajda József Tavaszra elkészül a rákoskeresztúri Új köztemető 298-as és 301-es parcelláját vizsgáló történészbizottság jelentése; ha bebizonyosodik, hogy a márványtáblán Szálasi álneve is szerepel, az is lekerül onnan. Ezt Boross Péter egykori miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke mondta. Boross egy újságcikk alapján tavaly decemberben kért fel öt történészt – Horváth Miklóst, M. Kiss Sándort, Rainer M. Jánost, Szakály Sándort és Zinner Tibort – arra, hogy vizsgálják meg egyebek mellett azt, hogy a márványtáblán szereplő nevek valójában kiket takarnak.
Beszámoltunk róla: nagy a valószínűsége annak, hogy Lukács Ferenc álnéven Szálasi Ferenc is „szerepel” a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájában a vértanúk emlékét megörökítő márványtáblán. Ezt erősítették meg történészek a Klub Rádióban. Kovács Tamás szerint erre a korabeli források szolgálnak bizonyítékul: ezek szerint Szálasi kivégzése napján néhány nyilas követte a holttesteket szállító autókat, és meghamisították a halotti anyakönyvi kivonatokat. Ungváry Krisztián úgy vélte, a táblának mielőbb le kell kerülnie onnan, már csak azért is, mert oda külföldi államférfiak is járnak koszorúzni. A parcella hivatalosan nemzeti emlékhely.
Ungváry tegnap lapunknak azt nyilatkozta, az emlékmű állítóinak elvileg tudniuk kellett volna, hogy a 298-as parcellába háborús bűnösöket is temettek. Boross Péter azt mondta, nem tudja, miért éppen most került napvilágra ez az állítás. Kérdés, hogy ha valaki tudott erről, akkor miért nem szólt időben – tette hozzá.
Boross nem kísérte figyelemmel, hogy a szélsőjobboldali csoportok rendszeresen Szálasi Ferenc születésnapján vonultak a 298-as parcellához. De a volt kormányfő nem szeretné, ha a tábla készítőit azzal gyanúsítanák, hogy szándékosan írták fel Szálasi Ferenc álnevét.
MTI-Népszava-információ
Ezer sírhely a parcellában
A 298-as parcella felújítása Boross Péter belügyminiszterségének, majd kormányfőségének idején zajlott az 1990-es évek elején. A felújítást a Politikai Elítéltek Közössége kezdeményezte, a többmilliós munkálatokat a Szabadságharcosokért Alapítvány egymillió forinttal támogatta. A parcellánál 1992-ben felavatott székelykapu kapcsán kibontakozott vitában Boross Péter védelmébe vette az építményt. A parcella teljes rekonstrukciója végül 1994-ben fejeződött be. A feltárás adatai szerint csaknem ezer sírhely van a parcellában és 176 személyt sikerült azonosítani. Nevük felkerült a harangláb mellett felállított két márványtáblára.
A második világháború befejezésétől 1952. január 16-ig a 298-as, majd ezt követően a 301-es parcellába temették a kivégzetteket, a Gyűjtőfogházban és a toloncházban elhunyt politikai foglyokat.
Tíz évvel ezelőtt már felmerült, hogy Szálasi Ferencet is ide hantolták el. 1997-ben vita robbant ki a Fővárosi Temetkezési Intézet vezérigazgatója és a MIÉP fővárosi frakcióvezetője között a kérdésről. A vita arról szólt, hogy valóban a 298-as parcella 23. sorában temették-e el Szálasi Ferencet Lukács Ferenc név alatt, az 1956-os forradalmárok között.
Szálasi Ferenc nemzetiszocialista politikus, több nyilaskeresztes és hungarista párt megalapítója, 1944-1945 között Magyarország „nemzetvezetője” volt. A népbíróság 1946-ban háborús bűnökért ítélte halálra.
