Népszabadság * Kácsor Zsolt * 2008. február 9.
Úgy gondolják: a rendezvényeken méltóságot sugárzó egyenruhában illik megjelenniük
Kép: Szabó BernadettA Nemzeti Őrsereg nevét akkor ismerte meg a magyar közvélemény, amikor a magyar királyi honvédség egyenruháját viselő alakulat fölvonult a Jobbik által életre hívott Magyar Gárda eskütételén tavaly augusztus végén a budai Várban. Azóta gyakran szerepelnek a hírekben: legutóbb a Magyar Gárda Tatárszentgyörgyön rendezett – a szervezők által a cigánybűnözés elleni demonstrációként hirdetett -, széles körű felháborodást, az akciótól való elhatárolódást és tiltakozást kiváltó megmozdulásán tűntek föl.
A Nemzeti Őrsereg tagjai úgy vélik, hogy a média szándékosan negatív színben tünteti fel őket, s hogy igazságtalan politikai támadások kereszttüzében állnak. Viszszautasítják azt a feltételezést, hogy hungarista vagy nyilas eszmékkel szimpatizálnának. De akkor milyen eszméket vallanak? Miképpen gondolkodnak Magyarországról, s benne a saját életükről? Egyáltalán: kik ők, mit tettek az elmúlt egy évben, s mit akarnak elérni a jövőben?
Az alakulat meghatározó személyisége a nyíregyházi Gyüre Csaba és Kiss Sándor, valamint a kisvárdai Dankó László és Bodrog László.
A 46 éves Kiss Sándor gyógyszerész nevéhez fűződik a Nemzeti Őrsereg megalakításának ötlete. A kétgyermekes patikus Szegeden szerezte a diplomáját, a Jobbik Magyarországért Mozgalom tagja, a piricsei és az encsencsi gyógyszertárban dolgozik.
Úgy gondolják: a rendezvényeken méltóságot sugárzó egyenruhában illik megjelenniük
Kép: Szabó Bernadett A szerveződés politikailag legaktívabb tagja Gyüre Csaba ügyvéd, a Jobbik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke. A 42 éves jogász – aki az őrsereg maga alakította hierarchiájában hadnagyi rangot visel – Budapesten járt egyetemre. Az MDF alapító tagja volt 1988-ban, de a pártot egy évvel később otthagyta, mert szerinte az MDF lepaktált a kommunista rezsim vezetésével.
Az alakulat századparancsnoka a 45 éves Dankó László, egykori hivatásos híradós honvéd tiszthelyettes, volt francia idegenlégiós, aki a légió kötelékében többek között Boszniában harcolt a kilencvenes években. A végzettsége szerint mechanikai műszerész szakmunkás, kétgyermekes családapa jelenleg egy ipari alpinista cégben dolgozik.
Az őrsereg kommunikációs altisztje – de joggal nevezhetnénk ideológusának is – a 39 éves Bodrog László, diplomás általános iskolai tanító. A férfi a diplomája megszerzése után több évig Németországban élt, az utóbbi években roma gyerekeket oktatott szabolcsi kistelepüléseken. Azt mondta:
– Aki ennyi ideig foglalkozik cigány gyerekekkel, az nem utálhatja őket.
A Nemzeti Őrsereg létrejöttében szerepe volt azoknak a tüntetéseknek és zavargásoknak, amelyek Gyurcsány őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után robbantak ki. A nyíregyházi demonstrációkon rendszeresen részt vett Gyüre Csaba és Kiss Sándor, a kettejük között lezajlott beszélgetések során vetődött föl az alakulat ötlete. Kiss Sándor úgy gondolta: a nemzeti ünnepeken és a különböző megemlékezéseken méltóságot sugárzó egyenruhában illik megjelenniük azoknak, akiknek fontos a magyar nemzettudat erősítése. Az ügyvéd aztán továbbfűzte ezt: az egyenruhások részt vehetnének különböző rendezvények biztosításában, lebonyolításában is. Kettejük baráti, ismeretségi köréből, valamint a Jobbik tagjaiból 2007 júniusára Nyíregyházáról és Kisvárdáról toboroztak össze mintegy harminc embert, akikkel megalapították az őrsereget. A csapat tagjai között van ügyvéd, tanár, fogorvos, vállalkozó, nyugdíjas, ápoló és diák. Alapító nyilatkozatukban ez olvasható: „Egyesületünk fő törekvése a nemzeti értékeink megmentése, védelme. Céljaink megvalósítása érdekében meg kívánunk szólítani és sorainkba állítani minden hazafias érzelmű, elkötelezett, a nemzetért tenni akaró és tenni képes embert. Bízunk abban, hogy tevékenységünkkel, erőfeszítéseinkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy újra egységes és erős nemzetté váljunk.”
Az őrseregnek van női szakasza is. Parancsnoka Sipos Erzsébet, aki a nyíregyházi Jósa András Kórház gégészeti osztályán tizennyolc éve ápolónő. A női rajban csaknem tízen vannak, jó barátnők – recepteket cserélnek, gyereknevelésben, kertészkedésben, öltözködésben is kikérik egymás tanácsát. – Egyetértek azzal, hogy egységes képet kell mutatni a külvilág felé, hadd lássák, hogy egyformán gondolkodunk – tette hozzá. – Az egyenruhát szívesen és örömmel viselem, minél gyakrabban, még ha a bakancs kicsit kényelmetlenebb is, mint a körömcipő. Az okozott gondot egyedül, hogy a harminchatos lábamra nem kaptam méretet, csak egy számmal nagyobbat. Az őrseregben van tíz fiatalkorú is, őket kadétoknak hívják. A 16 éves Virág Tamás kadét a szakaszparancsnokával, Horváth Józseffel érkezett a beszélgetésre. Halk szavú, csendes fiatalember. A nagykállói Budai Nagy Antal Szakközépiskolába jár rendészeti szakra. Tamás egy barátja biztatására azért lépett be a csapatba, mert nagyon jó dolognak tartja. A fiatalember civilben fülbevalót visel – ez egyenruhában tilos. A kadétok számára külön kiképzés nincs, a felnőttek mellé osztják be őket, a kommunikáció, a tagtoborzás területén tevékenykedhetnek. (Cservenyák Katalin) Egyenruhájuk a második világháborús katonák uniformisát idézi, azzal a különbséggel, hogy a karjukon árpádsávos karszalagot viselnek, amelyen székely rovásírással írt H betű olvasható. Az egyenruhát egy kisvárdai ruhatervező tervezte, s ugyancsak egy kisvárdai szabó készítette el. Az uniformis nem olcsó: a nadrág, az ing, a zubbony, a sapka és az egyedi gyártású gombkészlet önköltségi áron mintegy negyvenezer forintba kerül. Fegyvert nem viselnek. A tagsági díj havi ezer forint.
A saját magát „politikai pártoktól független, alulról építkező baráti társaságként” aposztrofáló őrsereg első nyilvános bemutatkozása 2007. június 4-én, a Trianon-emléknapon volt a nyíregyházi Hősök terén. Másodjára az Olaszliszkán megölt Szögi Lajos tanár emlékére szervezett koszorúzáson vonultak fel, így a Magyar Gárda augusztusi eskütételén való fellépés a harmadik volt a sorban. Ezenkívül tavaly megemlékezést tartottak Árpád fejedelem tiszteletére Érpatakon, rendezvényeket szerveztek Horthy Miklós 1919-es budapesti bevonulására emlékezve, gyertyát gyújtottak az első és a második világháborúban elesett magyar katonák emlékére, véradáson vettek részt egy nyíregyházi bevásárlóközpontban és adventi keresztet állítottak Kisvárdán. A keresztet megszentelték a keresztény egyházak képviselői is.
Kiss Sándor szerint a Nemzeti Őrsereg civil szerveződés, ezért különösnek tartja a körülötte kialakult – mint fogalmazott – „médiahisztériát”.
– Szó sincs hungarista vagy nyilas eszmék terjesztésének szándékáról – mondta, amikor az encsencsi patikában fölkerestem. – Semmi közünk a nyilasokhoz. Nem azért viseljük ezt a karszalagot, mert rájuk akarunk hasonlítani. Nekünk az a fontos, hogy erősítsük ebben a népben az öntudatot. Az emberek legyenek büszkék a magyarságukra, és ismerjék a népük hagyományait, történelmét.
Hasonlóképpen fogalmazott Gyüre Csaba is, akivel ügyvédi irodájában beszélgettem.
– Hihetetlen, hogy mennyi félreértés alakult ki a Nemzeti Őrsereggel kapcsolatban. Nácinak, fasisztának neveztek minket olyanok, akiknek alig volt rólunk információjuk. Ez elsősorban a sajtó felelőssége, hiszen a legtöbben csak a médiából ismernek bennünket.
Megjegyzésemre, hogy sokakban félelmet kelthet a bakaruhában menetelő, katonai alakzatban megjelenő szervezet látványa, Gyüre Csaba egy történettel válaszolt:
– A nyolcvanas években statiszta voltam egy második világháborús filmben, és a társaimmal együtt beöltöztettek német katonának. Amikor a pesti utcán csapatostul leszálltunk a buszról, hogy a forgatás helyszínére menjünk, egy asszony elájult. Később kiderült, hogy az anyját haláltáborba hurcolták, és amikor minket megpillantott, azt hitte, visszajöttek a nácik. Szóval ne higgye, hogy én nem vagyok tisztában az emberek érzékenységével. De tőlünk nem kell félni. Nem fenyegetünk senkit, csak ki akarunk állni az elképzeléseinkért. Méghozzá azért egyenruhában, mert az méltóságot ad.
Dankó Lászlóval és Bodrog Lászlóval Kisvárdán találkoztam. A beszélgetés során kiderült: azért éppen Dankó László az őrsereg vezetője, mert az alapítók számára természetes volt, hogy erre a szerepre a katonai múlttal rendelkező férfi a legalkalmasabb. Bodrog László úgy fogalmazott: barátját a „közbizalom” emelte erre a posztra.
– Nem arról van szó, hogy fegyvert akarunk fogni bárkire, hiszen nincs és nem is lesz fegyverünk – mondta Dankó László. – Az alaki kiképzésnek azért van jelentősége, hogy ha a csapat részt vesz egy rendezvényen, akkor képes legyen szabályosan és egységesen megjelenni.
Az őrsereg kommunikációs altisztje, Bodrog László úgy fogalmazott: az hívta életre a szerveződést, hogy Magyarországon egyre csalódottabbak és boldogtalanabbak az emberek.
– Ha végigmegyünk az utcán, csupa szomorú és elkeseredett arcot látunk – magyarázta -, és ezen szerintünk változtatni kellene. Fontos lenne, hogy Magyarországon érje meg magyarnak lenni. Érje meg, hogy itt élünk, itt akarunk gyermeket nevelni, és ne azon gondolkodjunk, hogy külföldön keressük a boldogulás lehetőségét.
Szerinte az emberek kiábrándultságának egyik oka az, hogy nincs igazi befolyásuk a politikai folyamatokra.
– Médiademokráciában élünk – tette hozzá -, hiszen csak az képes választást nyerni bárhol a világon, akinek van pénze és van médiája, így mindenki más ki van rekesztve a hatalomból. Nem érvényesül a nép akarata, mert eleve behatárolt a választás lehetősége.
Közbevetésemre, hogy milyen alternatívája van a jelenlegi demokráciának a diktatúrán kívül, Bodrog László azt válaszolja:
– Ez a nagy kérdés, de a megoldást sajnos nem tudjuk. Ami most van, az nem jó. Változtatni kell, és mi ezt elkezdtük a magunk szintjén.
A Nemzeti Őrsereg tagjainak száma már meghaladja a száz főt, s Nyíregyházán és Kisvárdán kívül már alakult egy-egy szakasz Debrecenben és Egerben is. Az alapítók szerint a létszám idén nyárra eléri a háromszázat.
