Egyhangúlag fogadta el szerdán az oktatási és tudományos bizottság a magyar tudomány helyzetéről szóló jelentést – a dokumentumot február 18-19-i ülésszakán tárgyalja az Országgyűlés. A 2003-2006-os időszakot felölelő beszámolót előterjesztő Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke üzenetértékűnek tartotta, hogy az ország, a nemzet legfontosabb érdekeit képviselő kérdésekben, mint amilyen a kutatás-fejlesztés, „igenis lehet egységes álláspontot képviselni”.
Mint rámutatott, a kutatás-fejlesztés a világon mindenütt „a gazdaság motorját” képezi. Az Európai Unió 2000-ben elfogadott lisszaboni döntése értelmében 2010-re a tagországoknak a K+F ráfordításait GDP-jűk 3 százalékáig kell felemelni, hogy kontinensünk nemhogy ne maradjon le a Távol-Kelettel és Észak-Amerikától, hanem a világ legfejlettebb gazdasági térsége legyen.
„Ennek érdekében létrehozták az Európai Kutatási Térséget, amelynek Magyarország nagyon jelentős részét képviseli” – hangsúlyozta az MTA elnöke, s idézte Romano Prodit, az Európai Bizottság korábbi elnökét, aki Magyarország uniós csatlakozásakor az ország legfontosabb hozományának a magyar szürkeállományt nevezte.
„Hírünk változatlanul jó. A kérdés az – s erre próbál a jelentés választ adni -, hogy meg tudunk-e felelni ezeknek az elvárásoknak” – mondta Vizi E. Szilveszter. Mint kifejtette, a magyar tudomány alulfinanszírozott: míg az uniós tagországok átlagosan a GDP 1,9 százalékát fordítják tudományra, Magyarországnak 2006-ra sikerült ismét elérni a 2001-es 1 százalékos szintet.
Az Akadémia elnöke kedvezőtlennek nevezte a finanszírozás belső arányait is, amelyben a legjelentősebb tételt a költségvetés, azaz az adófizetők állják. Ugyanakkor nem elég magas a vállalati és az üzleti szféra hozzájárulása. Míg a magyar gyógyszeripar „messze az európai átlag fölött teljesít”, a hazai vállalatok többsége nem költ kutatás-fejlesztésre.
„Ez tulajdonképpen megszabja a magyar gazdaság jövőjét. Ha ezen nem változtatunk, a lemaradás végzetes lehet” – hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter.
Az MTA elnökének meggyőződése szerint olyan jogi és adóhátteret kell teremteni, hogy érdemes legyen kutatásra több pénzt költeni. Ez a gyakorlat Németországban, Svédországban, Izraelben is bevált. Ezenkívül – mint rámutatott -, kutatóbarát társadalmi közegre van szükség.
Vizi E. Szilveszter kitért arra is, hogy míg Magyarországon évente az ezret sem éri el a szabadalmi bejelentések száma, más országokban tízezrével érkeznek. Mindezt az elnök részben az eljárás magas költségeivel magyarázta. Hozzátette: A lehetséges megoldások között el kellene gondolkodni a feltalálók esetleges hitelezésén, hogy ne kelljen fillérekért külföldre értékesíteni szellemi termékeiket. „Ha a magyar szellemi tőke nem jelenik meg kellő arányban a hazai termékben, akkor a keletkező profit sem lesz magyar” – mondta.
Vizi E. Szilveszter a szakemberképzés gondjairól kifejtette, az egyetemek végzős hallgatói között Európában Magyarországon a legkevesebb a természettudományos szakemberek aránya. Bizonyos haladás érezhető, de ez nem elégséges.
Az akadémiai reform szükségességéről beszélve rámutatott, hogy az elmúlt hat év során az MTA nyitott a társadalom és a világ felé. Ugyanakkor messze nem eléggé nyitott a gazdaság felé.
Vizi E. Szilveszter javasolta, hogy a 2011-es magyar EU elnökség jelszava „A szellemi tőke a gazdaság motorja” legyen, s ehhez felajánlotta „a tudomány koalícióját”.
A jelentést követő vita során megfogalmazódtak kérdések az uniós befizetések és a magyar kutatók által nyert támogatások arányáról.
Pósán László és Révész Máriusz (Fidesz) az Innovációs Alapról, s annak elosztásáról tett fel kérdéseket, Tatai-Tóth András (MSZP), Pálinkás József (Fidesz) és Hoffmann Rózsa (KDNP) a természettudományos oktatás gondjairól beszélt, hangsúlyozva, hogy az oktatási és tudományos bizottságnak napirendjére kellene tűzni e kérdést.
Hoffmann Rózsa meggyőződése szerint az Akadémiának közfeladatból adódó erkölcsi kötelessége, hogy figyelje az oktatás helyzetét. Amennyiben szűkül a természettudományos utánpótlás, ez egyben a tudományos utánpótlás szűkülését is jelenti.
Vizi E. Szilveszter válaszában elmondta, hogy a magyar tudósok által nyert uniós támogatás 1,6-szorosa a befizetéseknek, ugyanakkor Lengyelország esetében az arány 33 százalékos volt. Az Innovációs Alappal kapcsolatban, amely olyan vállalkozások járulékaiból képződik, amelyek nem költenek kutatás-fejlesztésre, elmondta, hogy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) korábbi vezetése alatt a támogatások odaítélésénél a magyar tudomány és a magyar gazdaság számára elfogadhatatlan dolgok történtek.
Az oktatási és tudományos bizottság egyhangúlag fogadta el a magyar tudomány helyzetéről szóló jelentést, amelyet február 18-19-i ülésén tárgyalja az Országgyűlés.
MTI
