A Magyar Gárda megalakulásakor a vezére azt mondta: ez a szervezet azért jött létre, mert katasztrófák esetén segítséget nyújtanak a bajbajutott embereknek. Mi történik azóta? Semmi nem történt, azon kívül, hogy ide-oda masírozgatnak. Ha annyira segítőkészek volnának, volna mit tenniük az ország javára. Itt van például az országban a sok szemét, amit az utak mentén, falvakban, városokban, településeken lát az ember lépten nyomon. Ha már annyira menetelhetnékük van, nosza, fogjanak zsákokat, lapátokat, seprűket, segítségüket bizonyítva takarítsák el a szemetet az ország útjairól és tereiről. A vezérük (Vona Gábor) élen járhatna e téren mint fő szemétgyűjtő. Nem menetelni, hanem cselekedni kell. Kíváncsi lennék arra, hogy amikor árvíz idején átszakad egy folyónak a gátja, hány gárdista rohan oda eltorlaszolni vagy ha valahol tűz üt ki, hányan loholnának tüzet oltani. Megmondom. Egy sem. Menetelni még a hülyegyerek is tud. Ha van, aki megtanítja rá. Úgy tűnik, vannak „képzett” tanáraik. Csak azt nem értem, hol tanították ezeket a tanárokat? Egyáltalán, hogyan lehet ezeket megtűrni az országban? Vagy menetelünk vissza a harmincas, negyvenes évekbe?
Kőrösi Ferenc, Dunaharaszti
