„Budapesten a Fidesz fővárosi frakciója elítélt minden szélsőséges megnyilvánulást, de nem tartotta szükségesnek, hogy erről határozatban nyilvánítson véleményt a közgyűlés. A mosonmagyaróvári… önkormányzatban a jobboldali támogatottságú polgármester javasolta, hogy a testület mondja ki, a Magyar Gárda és társszervezetei nemkívánatosak a városban. Ezt egy fideszes képviselő javaslatára végül levették a napirendről. Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy jó döntések voltak ezek. Félő, hogy leginkább a jobboldalnak ártanak. Minden ilyen eset ugyanis remek alkalom a baloldalnak, hogy megpróbálja összemosni a jobbközép, polgári pártokat a radikálisokkal… A Magyar Gárda jelenleg egyvalamire lehet alkalmas: hogy ártson a Fidesznek és a konzervatív politizálásnak.” (Írja Álprobléma és valódi válasz című szerkesztőségi cikkében a Magyar Hírlap február 1-jei száma.)
„A magyar társadalom még mindig normális családpárti, hiába folytat sunyi aknamunkát az egészséges közgondolkodás ellen az SZDSZ és partnere, a szánalmas MSZP… A Gyurcsány-kormány erős liberális befolyása alatt éppenséggel a közösségre legértékesebb rétegeket sújtja létbizonytalansággal. Semmit sem tesz a megszületendő vagy a már megszületett gyermekek védelmében… Fogja már föl végre a társadalom és minden rétege, hogy vesztébe rohan, másnak építi az országot, más javára adósodik el, ostobán, vakon, ütődötten.” (Írja „Ceterum censeo…” című cikkében Szalay Károly a Demokrata január 31-i számában.)
Népszava
