A magyar politikust huszonöt éve vette üldözőbe a csehszlovákiai kommunista rezsim.
Egymillió korona kártérítés megfizetésére és bocsánatkérésre ítélte tegnap Duray Miklóst, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának alelnökét egy pozsonyi bíróság.
Duray Miklós Budapesten. Az anyaország sem állt mindig mellette (Fotó: Hegedűs Márta)
Szinte napra pontosan huszonöt évvel az után állt bíróság elé tegnap Duray Miklós, hogy a csehszlovákiai kommunista rezsim a köztársaság felforgatásának vádjával 1983. január 31-én eljárást indított ellene, majd ítélet nélkül bebörtönözte. Akkoriban az MSZMP központi bizottsága sem akart kiállni a Budapesten antimarxistának tartott felvidéki ellenzéki mellett. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke negyedszázada a magyar oktatásért harcolt, ezúttal viszont a Ján Slota vezette kormányerő, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) perelte be egy nyilatkozatáért. Duray Miklós 2006-ban a budapesti InfoRádióban azt mondta: „A szlovák kormány egyharmad részben Ján Slota pártjából áll, és ez egy fasiszta párt.” Duray ezt az után jelentette ki, hogy Slota arra buzdította hallgatóságát, üljenek tankokra, és tegyék a földdel egyenlővé Budapestet.
Duray Miklós a Magyar Hírlapnak elmondta, mostani ügye abban is hasonlít a huszonöt évvel ezelőttihez, hogy ma is politikai szándékok állnak az eljárás hátterében. „A mostani vád indoklásában is olyasmiket fogalmaztak meg, mint annak idején. Például azt, hogy károsítom a köztársaság nemzetközi kapcsolatait, vagy hogy zavarom a magyarok és a szlovákok közötti együttélést” – idézte a vádlott. Végül egymillió korona megfizetésére és bocsánatkérésre kötelezték.
„A bírónő azzal indokolta tegnapi ítéletét, hogy egy parlamenti képviselő – aki pártpolitikus is – nem nevezhet egy másik pártot fasisztának. Azt azonban elfelejtette, hogy a fasizmussal a nemzetiszocializmus fogalma rokon értelmű, s két fő ismérve a nemzeti, illetve a szociális demagógia. Ezek pedig sajnálatos módon a mai szlovákiai közéletet is meghatározzák” – mondta lapunknak az MKP alelnöke.
Duray Miklós számított az elmarasztalásra, hiszen nem volt még példa Szlovákiában arra, hogy ilyen esetekben ne a felpereseknek adtak volna igazat. „Az ilyen ügyek azonban általában Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán végződnek, ahol végül fordítottan ítélkeznek” – jegyezte meg Duray Miklós. Mint mondta, az ítéletet megfellebbezi, és ügyét akár Strasbourgig is elviszi.
Az elnyomottak igazsága
„A moralisták szerint többnyire azoknak az áldozatoknak van igazuk, akiknek sohasem volt lehetőségük igazságtalanságot elkövetni az őket elnyomókkal” – ezekkel a szavakkal reagált lapunknak Csoóri Sándor író Duray Miklós ismételt bíróság elé állítására. A felvidéki politikus meghurcoltatása ellen Csoóri már huszonöt évvel ezelőtt is tiltakozott. Mint mondta, azért támogatja Duray Miklóst, mert „ő a Kárpát-medence egyik legjellemesebb politikusa, aki mindig keményen védte az igazát, és kimondta az igazságot azok előtt, akiket az illetett. Ő egyszerre volt morális politikus és morális ember.”
Kristály Lehel
