Forrás: Heti Válasz

Kati Marton idén januárban is elbűvölte a budapesti közönséget.

A magyar emigránsként az amerikai sajtóban jó nevet szerzett újságíró – nem mellékesen az ismert diplomata, Richard Holbrooke hitvese – új könyvével valószínű többet tett azért, hogy Budapest az amerikai térképre kerüljön, mint jó néhány hivatalos találkozó, jó szándékú propagandaanyag. A kilenc magyar (az angol cím szerint kilenc zsidó) ugyanis azt hozza a világ tudomására, hogy a Monarchia korában nagyvárossá formálódó Budapest kivételes tehetségeket adott a világnak. Fizikusokat, filmeseket, írókat, fotóművészeket, akiket az egyre inkább náci befolyás alá kerülő hazájuk elűzött, és ők dacból, küldetéstudatból úgy gondolták, megmutatják, mit érnek. Amerikai, angol vagy francia állampolgárként a legmagasabb körök elismerését vívták ki, nemzetközi hírnévre tettek szert.

A magyar közönség előtt már nem ismeretlenek a Kati Marton által feldolgozott tények, sok remek könyv született e témáról, igaz, hasonló összegzés még nem. A Kilenc magyar… ugyanis nem életrajzok egymásutánja, hanem egyetlen nagy történet, amelynek különböző pontjain hőseink találkoznak. Az teszi ezeket a kivételes tehetségeket rokonná a szerző szerint, hogy valamennyien vallástalan zsidó családból jöttek, megmártóztak a pesti kávéházak pezsgő, szellemileg inspiráló légkörében, és megtapasztalták a magyarországi emancipáció visszavonásának riasztó formáit is. Amilyen tetszetős keretet ad a közös indulás, olyan nehéz a későbbiekben bármiféle rokonságot felfedezni Teller Ede vagy Robert Capa, Kertész Mihály vagy Arthur Koestler között. (Itt-ott Kati Marton hosszabb magyarázkodásba is kezd, hiszen Teller Ede következetes antikommunizmusa még ma is szálka sokak szemében.) Ráadásul az olvasóban felvetődik a kérdés: vajon ha másként alakul a történelem, ha nem üti fel fejét az antiszemitizmus, lehettek volna-e a zsenik itthon világhírűek? Valljuk be, aligha. Ez nem felmentése a korabeli Magyarországnak, csupán tény.

A könyvhöz komoly bibliográfia kapcsolódik, köztük számos magyarul is olvasható mű. A fotók Budapestről indulnak és Washingtonban érnek véget, köztük néhány remek André Kertész- és Robert Capa-felvétel. És kétszer is a gyönyörű Ingrid Bergman: Kertész-Curtiz felejthetetlen Casablancájában, illetve Robert Capa kedveseként.

A kilencek

* Teller Ede, a hidrogénbomba és a csillagháború atyja

* Kertész Andor, aki André Kertészként a világ fotóművészetének egyik legnagyobb alakja

* Korda Sándor (Alexander), a VIII. Henrik magánélete, a Lady Hamilton és A harmadik ember angol lovaggá ütött alkotója

* Neumann János, az első számítógép megalkotója, a XX. század egyik legnagyobb matematikusa

* Arthur Koestler (eredetileg Kösztler Artúr), aki elsőként mutatta be a szovjet rendszer gyilkos mechanizmusát Sötétség délben című regényében

* Kertész Mihály, azaz Mihael Curtiz, Hollywood sztárrendezője

* Szilárd Leó, az atomfegyver kifejlesztését szolgáló Manhattan-terv sugalmazója

* Wigner Jenő (Eugen), Nobel-díjas magfizikus

* Robert Capa (Friedmann Endre), a világ legjobb háborús felvételeinek készítője

Kati Marton: Kilenc magyar, aki világgá ment és megváltoztatta a világot. FORDÍTOTTA: BART DÁNIEL, CORVINA, BUDAPEST, 2008. ÁRA: 3500 FT

[email protected]

8. évfolyam 4. szám, 2008.01.24

Comments are closed.