ECHOTV 2008. január 25. „Napi aktuális”
Önök az Echo Televíziót látják, benne a Napi aktuálist 2008.
január 25-én, pénteken. Üdvözlöm a Kedves Nézőket. Nos, hát
Farkas Flórián, úgy tűnik, hogy jó nagy követ dobott az eddig
csendesnek tűnő kisebbségi vízbe, egyes cigányok azt mondják,
cigány vezetők, hogy a Lungo Drom cigány vezére egyenesen a
cigányok ellen megy, úgyhogy már itt is van a stúdióban Farkas
Flórián, aki egyébként a Fidesz országgyűlési képviselője. A
műsor második részében pedig vendégem lesz Csurka István, a MIÉP
elnöke, akivel nyilván arról beszélgetek majd, hogy vajon mi az oka
annak, hogy Zsinka Lászlót, hát hogy is mondjam, meglehetősen a
partvonalra tették a MIÉP-en belül, és vele lesz dr. Fenyvessy
Zoltán, a XI. kerületi MIÉP-es jelölt, vele arról, hogy ő hogyan
képzeli el a XI. kerület jövőjét, úgyhogy tartsanak velem.
Cigányvezér a cigányok ellen?
– Hát jó napot kívánok vagy jó estét kívánok.
– Jó estét kívánok.
– Farkas úr, az Országos Cigány Önkormányzat, jelesül Kolompár
Orbán, de Teleki László szocialista országgyűlési képviselő is
azt mondta Önnek, hogy azonnal tessék lemondani, mert hogy… idézek
valamit. Azért ez elég húzós ez a mondat, amit Ön mondott: „Ha a
Magyar Gárda működése nem a kisebbségek és különösképpen nem
a cigányok ellen irányul, nem a viszályt szítja, hanem valóban az
ország épülését, a kiszolgáltatottak védelmét szolgálja, akkor
a cigányoknak is a Magyar Gárdában van a helyük.” Egyébként
szemantikailag rendben van a mondat…
– Szerintem ez egy világos gondolat, és nem hiszem, hogy
magyarázkodásra szorul. Ha valakinek mégis, annak nem érdemes, mert
nem akarja megérteni. Senki nem gondolhatja azt, hogy bármilyen
szélsőségességet képviselő vagy kiszolgáló szervezetet vagy
személyt a Lungo Drom és én magam támogatnék, annál kevésbé,
mert én voltam az első, aki ebben a kérdésben a parlamentben
megszólalt. Engem megelőzött a Fidesz-frakció elnöksége, aki
elítélte ezt az egész gárda-cselekedetet. Viszont azt gondolom,
hogy minden olyan szervezeti egység, minden olyan képződmény vagy
személy, aki a jelenlegi rászorultságon, nyomorúságon, áldatlan
helyzeten, amely a kisebbségeket, elsősorban a cigányokat veszi
körül, és az ország fejlődésén, az ország helyzetén
változtatni akar, a cigányságnak, mint államalkotó tényezőnek,
mint felelősen gondolkodó állampolgárnak, ott a helye. Ez a mondat
pontosan azt mondja, hogy ott nincs a helye a cigányságnak.
– Jó. De végül is a Magyar Gárda az valami… hát hogy is
mondjam, legalábbis a kisebbségi politikában vagy általában a
baloldali és liberális politikában az valami ördögtől való
rossz. Tehát bármi történik a Magyar Gárdával kapcsolatban, arra
azt mondják, hogy azzal nem. Hogy lehet az, hogy egy cigány vezető
– Ön -, aki ráadásul az Országos Cigány Önkormányzatnak a
vezetője is volt, aztán épp a múltkor a Jelenségekben beszéltünk
arról a két politológus kollégával, hogy milyen érdekes volt az,
hogy nem Ön lett, miközben a Lungo Drom szétnyerte magát a
kisebbségi választáson, de hát ez mindegy. Tehát Ön
gyakorlatilag… hát hogy is mondjam, szembe megy a széllel. Nem a
trendnek megfelelően beszél. Hát ettől nem fogják magát
szeretni… És abban sem vagyok biztos, hogy mondjuk a Magyar
Gárdában ettől elfogadottabb lesz az Ön személyisége.
– Azt sem gondolom, hogy engem szeretni kell, azt sem, hogy nem.
Egyet nem lehet csinálni, nem tudomásul venni. Azt gondolom – még
egyszer szeretném ezt aláhúzni -, hogy a Magyar Gárda-jelenség
társadalmi szintre való emelése senkinek másnak nem használ, mint
a jelenlegi kormányzatnak, jelesül Gyurcsány Ferencnek. És ha…
– Hát jó, hangosan is beszélnek róla mondjuk azon az oldalon.
– És ha a kisebbségpolitika – elsősorban a cigánypolitika –
csak és kizárólag ezzel foglalkozik, akkor semmi mást nem tesz,
csak a kormányzatnak kinyújtott jobb kezeként ezt szolgálja, és
ezt hajtja végre. Túl azon – még egyszer mondom -, hogy a Magyar
Gárda rengeteget árt, előítéletes, rasszista – elsősorban a
cigánysággal szemben -, és abban bízom, hogy a bíróság
hamarosan ki fogja mondani a megszűnését.
– Tehát végül is Ön is gárdaellenes akkor…
– Abszolút elítélem, és abban bízom – még egyszer mondom -,
hogy hamarosan a Gárda feloszlatását a bíróság ki fogja mondani,
mert nem lehet megengedni azt ma, a XXI. század parlamentáris
mégiscsak demokráciájában Magyarországon…
– Mi az, hogy mégiscsak demokrácia?
– Nézze, demokráciáról beszélünk, mert hogy mégiscsak
parlamentáris rendszerünk van, na de hát itt egy egypártrendszerű
parlamentáris demokrácia van, és tulajdonképpen minden olyan
kérdést, amit a kormányzat véghez akar vinni, abba az ellenzéknek
nem sok beleszólása van. Átszenvedtem én már ezt országgyűlési
képviselőként, nem volt még ilyen sikeretlen, ilyen szerencsétlen
– bocsánat a jelzőért, de -, hát ilyen hozzá nem értő
kormányfője ennek az országnak, mint amilyen most van.
– Milyen a kisebbségi politikája ennek a kormányzatnak? Ön azért
gyakorló politikus. Részben a parlament tagja, részben cigány
vezető, nyilvánvalóan elképzelései vannak arról, hogy milyennek
kellene lenni a kisebbségi politikának. Ön szerint közelít ez
ahhoz vagy …… egyáltalán?
– Soha ilyen visszalépés kisebbségügyben, kisebbségpolitikában
nem volt…
– Pedig hát vannak olyan kormánytagok, akik csak ezzel foglalkoznak.
– Azért is említettem a demokráciának a deficitjét, mert soha
erre példa nem volt, hogy egy kétharmados, a kisebbségek jogairól
szóló törvényt egy kormányrendelettel felülüberel a kormányzat.
Most éppen a Fidesz szakértői vizsgálják ezt, mert lehet hogy még
a…
– De hát lehet hogy kétharmados törvény? De hát az nem
alkotmányos…
– Igen, ebből eredően ez levezethető, hogy amennyiben… Mert ugye
a kisebbségek jogairól szóló törvény az egy kétharmados
törvény, és most olyat tesz a kormány egy kormányrendelettel, hogy
nem utalja ki a kisebbségek törvényben, költségvetési
törvényben meghatározott működési költségét, csak a
kétharmadát, a 25 százalékáért pedig pályázni kell, de
mindenféle törvényességhez köti, magyarán megfosztja őket attól
a működési feltételtől, amit egyébként ő maga előtte a
költségvetési törvényében garantált. Mindezek előtt a
kisebbségi önkormányzati választások időszakában hat hónappal
fosztja meg a kisebbségeket azon jogaitól, hogy a települési
önkormányzatban kedvezményes mandátummal legyenek jelen, mint
ahogyan a rendszerváltás óta jelen vannak.
– De hogyhogy megfosztja?
– Ez az európai jogokkal megy szembe, az európai szokásjoggal megy
szembe, nincs ilyen, Európában nem fordult még ilyen elő, hogy egy
adott jogot, egy adott előnyt visszavesz egy kormány az adott
kisebbségtől. Hoztak egy…
– Hát azért most elég sok dolog előfordul itt az egészségügy
kapcsán, meg minden, ami… Tehát ezek már régóta meglévő jogok.
– Na de a kisebbségi ügyön túl a magyarországi cigányság
helyzete pedig a rendszerváltás előtti állapotának időszakát
éli. Társadalmi-gazdasági…
– Annyit romlott Ön szerint?
– Társadalmi-gazdasági és politikai kirekesztettségben van,
amelynek egyenes következménye az, hogy megélhetési válság alakul
ki ma Magyarországon, és mindez egy olyan előítéletes társadalmi
közegben, amikor már nemcsak arról beszélhetünk – és erről
őszintén kell beszélni, mint ahogy minden egyéb másról is -,
hogy a cigányokkal szemben előítéletesek a nem cigányok, hanem a
cigányok is sokkal előítéletesebbek a nem cigányokkal szemben,
mint valaha voltak. Ha megnézzük a híradásokat…
– Ez háborús állapotokat eredményezhet? Elnézést. Lehet ebből
éhséglázadás?
– Én éhséglázadás-, illetve polgárháborús helyzetet
tapasztalok. Én most járom az országot, nem találkozok olyan
cigány emberrel, Borsod-Abaúj, Szabolcs-Szatmár, Heves, Nógrád
megyében, akik dolgoznának. A rendszerváltás előtt 70 százalékos
volt a cigány munkanélküliségi ráta, ma 85-90 százalékos.
Vannak települések, ahol 100 százalékosak a munkanélküliségi
ráták. Nos, egy ilyen helyzetben, akkor, amikor a kormányzat cigány
integrációról beszél, roma évtizedről beszél, nem engedhető meg
az egy magára valamit adó, az ország, a cigányság helyzetéről
felelősen gondolkodó közéleti embernek – még csak
országgyűlési képviselőnek sem kell lenni -, hogy ne beszéljen
ennek a problémának a valódi okáról. Semmi más nem történt,
mint az, hogy a kormányzat kiválasztotta a maga cigányait, akiket
politikai pórázon tart, vagy így, vagy úgy. Kolompár Orbánnak
örökké hálásnak kell lenni, hiszen a széket, az elnöki széket a
kormánytól kapta – őt választotta ki, szemben a cigány döntés
akaratával. És minden más cigány vezető, aki bizonyos
juttatásokat kapott, azoknak is sajnos most politikai vakságot
kellett fogadni, szemben azzal, hogy előtte mindig másképp viseltek.
Attól volt hangos a sajtó, hogy megjelent a liberalizmus a cigány
vonalon, megjelent a hangoskodás. Ha csak a buszos kardozásra
gondolunk, hogy micsoda rasszizmust kiáltottak, miközben kiderült,
hogy teljesen másról van szó. Ugye? Ez most átmenet egy más
minőségbe, hallgatásba. Vajon miért?
– Jó, egyik oldalon a hallgatásba, a másik oldalon itt a Gárda,
itt aztán lehet hangoskodni.
– Vajon miért van ez az újabb dimenzió a cigány politikában? Az
azért van, hogy ne legyen szakmai és politikai kontroll a kormányzat
semmittevésén. Ezt nem teheti meg a magyarországi cigány
értelmiség, hogy ezt tovább szolgálja, ezért kértem őket arra,
hogy demonstratíve álljanak fel, és mondjanak nemet a kormányzat
cigánypolitikai semmittevésére, mert higgyék el nekem, könnyű
fehér asztaltól beszélni, de aki kint jár közöttük, azok
pontosan látják, hogy ma polgárháborús helyzet van kialakulóban.
Senki nem várhatja el a magyarországi cigány embertől, cigány
családtól, hogy végignézze békében, ahogy a gyereke éhen hal.
Senki nem várhatja el, hogy fagyjon meg. Amik történnek, ezek
megélhetési válságok már.
– Tudna segíteni, képviselő úr? Ez kétségtelen. Tudna segíteni
a mostani ellenzék? Van az Önök által képviselt
kisebbségpolitikában vagy kidolgozandó kisebbségpolitikában olyan
elem, ami valóban segíteni tud ezen a helyzeten, vagy tulajdonképpen
csak a hatalomért megy a harc?
– Nézze, egy kisebbség helyzetét – jelen esetben a
cigányságról beszélünk – mindenkor a többség – a
kormányzattal együtt – határozza meg, de itt a megoldás az, hogy
ennek a kormányzatnak mennie kell. És ebben a magyarországi…
– Ennyire egyszerű?
– Ugyanis másképp működik az agya. Ennek a kormányzatnak a
gondolkodása nem jut el az egyszerű emberig. Ma nemcsak arról
beszélünk, már ne haragudjon, hogy megélhetési válság van a
cigányság körében, hanem arról is beszélünk, két és fél
millió, a cigánysághoz hozzászegényedett nem cigányról, hogy ma
már hárommillió szegény ember országa lettünk, és ez mind a
kormányzatnak a szándékos rossz szociálpolitikájából, sikertelen
kormányzásából és helytelen gazdaságpolitikájából adódik.
Éppen ezért azt gondolom, hogy egyetlen mentsvára a magyarországi
cigányságnak – ugyanis 2010-ig nem bírja ki – a népszavazáson
való részvétel. A Lungo Drom 1000-1200 települést családra
lebontva fog mozgósítani, és soha olyan részvételt szavazásban,
mint most fog a magyarországi cigányság eszközölni a Lungo Dromon
keresztül, még nem tett. Nincs más lehetősége. Ennek a
kormányzatnak mennie kell, föl kell egy olyan cigánypolitikai
struktúrát állítani kormányzaton belül, amely világos,
átlátható, és valóságos cigány integrációt a társadalom, az
ország érdekében vetít előre.
– Meglátjuk. Meglátjuk, hogy mi lesz. Mindenesetre az a kép, amit
lefestett, az meglehetősen komor. Köszönöm, hogy eljött.
– Én is köszönöm.
