Több tízezer palesztin kelt át szabadon a Gázai-övezet és Egyiptom közötti határon, miután fegyveresek felrobbantották a határfal egy részét. A palesztin terrorszervezetek számára eddig a hátár alatt ásott csempészalagutakon érkezett az utánpótlás Egyiptomból, most azonban minden akadály nélkül szállíthatják a fegyvereket és robbanóanyagokat a Gázai-övezetbe. Izrael lezárta az övezetet, miután Gázából közel 250 rakétatámadás érte az ország déli részét.
A támadást megelőzően Izrael kénytelen volt enyhíteni a gázai átkelőhelyek zárlatán. A Hamasz leállítatta a gázai villamos erőművet, és a város egy része látványosan sötétségbe borult. Izraelre emiatt nagy nyomás nehezedett, hogy nyissa meg az átkelőhelyeket. A Nemzetközi Vöröskereszt, az ENSZ főtitkára, Ban Ki-Moon is felszólította a zsidó államot: szállítson üzemanyagot és engedje át az élelmiszerszállítmányokat.
Abszurd helyzet: miközben a Hamasz izraeli polgári célpontokat, lakóházakat, kórházakat, óvodákat bombáz és lehetetlenné teszi egy egész város életét, az övezetet ENSZ és európai pénzen Izrael látja el mindennel. Innen szállítják a gázt, a villamos áramot és az üzemanyagot, a gyógyszert és élelmiszert is. A Hamasz tisztában van vele, hogy Izrael a nemzetközi közvélemény nyomása miatt nem zárhatja le tartósan az övezetet. A nemzetközi közösség ezzel szemben semmit sem tesz annak megakadályozására, hogy a Hamasz lője Izraelt.
A Bush-látogatással és a közvetlen izraeli-palesztin tárgyalások folytatásával egyidejűleg a Hamasz fokozta a Sdérot és Asdod elleni rakéta- és tüzérségi gránáttámadásait. Két nap alatt több mint száz esetben vették célba a fenti településeket. Sdérot kísértetvárossá vált azóta, hogy Izrael feladta településeit a Gázai-övezetben. A következő célpont most a több mint százezer zsidónak otthont adó tengerparti település, Asdód városa. A saját gyártmányú Kasszam rakéták mellett megjelentek a katyusák és egyéb iráni gyártmányú, nagyobb hatótávolságú rakéták. Ezek az új fegyverek egyiptomi segédlettel eddig a csempész alagutakon, most pedig már a nyitott határon keresztül jutnak be az övezetbe.
Mi tehet Izrael ebben a helyzetben? Visszafoglalhatná az övezetet. Ez a megoldás időről-időre felmerül és fenyegetés gyanánt az izraeli katonai vezetők be is ígérik. Most is előkerült ez a lehetőség, ám a kormány ezt elvetette, mivel az annapoliszi kísérlet ezt most nem teszi sem lehetővé, sem időszerűvé. Egy ilyen háború jelentősen megnövelné a palesztin polgári lakosság szenvedéseit is. Ha még azt sem tudja elnézni a nemzetközi közvélemény, hogy Barak lezárja az átkelőhelyeket, elképzelhető, mekkora vihart kavarna egy átfogó katonai hadművelet. Maradtak a célzott, kifejezetten terrorista célpontok elleni támadások. Ennek is lehetnek vétlen polgári áldozatai.
Pedig a zárlat jogos intézkedés volt. A Hamasz nem egy törvényen kívüli terrorszervezet a Palesztin Hatóság területén, hanem a palesztinok által demokratikusan megválasztott kormány. A palesztinai arab nép nem a Hamasz túsza vagy áldozata. A nép választásokon, mandátumával jogosította fel a Hamaszt arra, hogy rakétákkal, tüzérségi gránátokkal és távcsöves puskákkal hálálja meg azt, hogy lehetővé teszi nekik az élet alapvető feltételeit: a vizet, villanyt, üzemanyagot, gázt és élelmet, gyógyszert. És mindehhez a nemzetközi közösség nyújtja a támogatást.
A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
