Mottónk: „A reggeli péksütit majszolva nézzük a sajtot”
NOL * Lapzsemle * 2008. január 28.
Korábban a vizitdíjtól féltek, most az eltörlésétől
– Félelemmel, kétkedve és aggályokkal telve fogadták a vizitdíj bevezetését a háziorvosok – mondta a Duna TV híradójának dr. Balogh Sándor, a Háziorvosok Országos Egyesületének elnöke. A tévé a Nemzetközi Általános Orvoslás Kongresszusról tudósított, amelyet idén Budapesten szervezett a Nemzetközi Családorvosok Szövetsége, hétszáz magyar háziorvos részvételével a határon innenről és túlról. – Az első hónapok furcsa helyzetei után ma már nem zavarja az orvos-beteg kapcsolatot a vizitdíj – mondta dr. Balogh Sándor, aki elmondta: ha ez a bevételi forrásuk mai formájában megszűnne, állami kasszából kellene az összeget visszapótolni, mert a pénz elengedhetetlen a praxisok működéséhez – de hogy miből futná erre, az elképzelni sem tudja.
Dr. Pásztor László Szlovákiai Magánorvosok Szövetsége képviseletében a szlovákiai tapasztalatokról beszélt. Pozsony 2005 januárjában bevezette, majd 2007 szeptemberében eltörölte a vizitdíjat. – Mi a pozitív oldalát láttuk és a polgárok nagy része is belátta, hogy ez pozitív, és amikor már automatikusnak vették az egészet, akkor szűnt meg – mondta dr. Pásztor László. Azt is megjegyezte, hogy Szlovákiában a rendelőket korszerűsítették a pénzből. Eltörlése után hiánya az egész finanszírozási rendszert veszélyezteti.
(részletek a Duna TV honlapján)
Mit köszönt meg az SZDSZ a katolikus egyháznak?
„Az egyházak és a gárda” című írásában, a Népszavában Debreczeni József idézi a liberális párt egyik, néhány nappal ezelőtti közleményét:
„Az SZDSZ üdvözli a veszprémi érsek döntését, melynek értelmében nem engedélyezte a Magyar Gárda zászlójának megszentelését. Fontos üzenet ez Magyarországnak: a katolikus egyház egyértelműen a szélsőjobboldali erőszakszervezet ellen foglalt állást… Mi, liberálisok ezt várjuk minden demokratikusan gondolkodó embertől és szervezettől… Tudnunk kell egyértelmű nemet mondani – és köszönet illeti a katolikus egyházat azért, mert ezt megtette.”
„Ez nagyon vicces – legalább két okból” – írja Debreczeni József. -„1. A katolikus egyház nem foglalt állást a szóban forgó erőszakszervezet ellen – főleg nem egyértelműen. 2. Az az egyházi személy – Márfi Gyula veszprémi érsek -, aki a liberális párt patetikus hangú elismerését kiváltotta, szintén nem tett semmiféle elvi nyilatkozatot, ráadásul ő maga a liberalizmusnak (sőt a humanizmusnak is!) ádáz ellenfele. 3. Hogy a zárt hierarchiájú katolikus egyház mennyire demokratikus (gondolkodású) szervezet, azt ne feszegessük…)”
A publicista sorra veszi a tényeket, amelyeket úgy értékel, a veszprémi érdedk nem értékítélete alapján tagadta meg a keszthelyi zászlószentelési engedélyt. „Éppen ellenkezőleg: az érsek maga mondta ki, hogy „pragmatikus megfontolásból döntött így”.”
Debreczeni József emlékeztet arra is:
„Az SZDSZ által most érdemtelenül (és érthetetlenül) feldicsért katolikus egyház a mai napig nem feddte meg azt a papját, aki a megalakulásakor – református és evangélikus kollégájával együtt – szakrális megerősítést adott az újnáci gárdának. Máig kitart képtelen és méltatlan álláspontja mellett, hogy az illető nem egyháza képviseletében, hanem „magánemberként” lóbálta a füstölőt az árpádsávos zászlók alatt. Nem csak összehasonlításképpen: a református egyház jó ideig szintén kitartott hasonló (ugyancsak szégyenteljes) álláspontja mellett, sőt ellentámadásba ment át, mondván: „az európai normákhoz méltatlan módon politikai és kommunikációs hadjáratot indított a kormány a szabad és független intézmények, köztük az egyház ellen”. Ám később fölülvizsgálta ezt, és eljárást indított a maga papja ellen, akit végül elmarasztalt.”
A katolikusok és evangélikusok „vajon miért tartanak ki még mindig a neonáci gárda ügyében a maguk tarthatatlan álláspontja mellett? Miért köntörfalaznak akkor, amikor már politikai szövetségesük, a Fidesz is igyekszik a maga módján elhatárolódni a – neki is kárt okozó – Jobbik botrányaitól?” – teszi fel a kérdést Debreczeni József.
>
Márciusban több nyilvános adat jelenik meg a kórházakról
Az Egészégbiztosítási Felügyelet minden bizonnyal márciustól teszi közzé az egészségügyi intézmények mutatóit, a hatóság honlapján egy-egy intézményről több száz adat lesz olvasható – írta hétfői számában a Napi gazdaság.
Az üzleti és pénzügyi hírlap írása szerint a most is nyilvános teljesítménymutatók (ágykihasználtság, általános ápolási idő, esetszám) mellett a tervek szerint idén bárki számára tudható lesz például, hogy az intézményben betartják-e a várólisták szerinti sorrendet, ismertté válik az esetleges kórházi fertőzések előfordulási gyakorisága és az is, hogy a kórházban hogyan tájékoztatják a betegeket.
Az információkat fokozatosan helyezik el a honlapon. Jövőre azt is megtudhatja a beteg – írta a lap -, hogy a kiszemelt – avagy az orvosa által javasolt intézményben – hogyan alakul a dolgozók elégedettsége.
Feltárják a „magyar Maginot-vonalat”
Feltárják és a jövőben turistaútvonal kialakításával szeretnék látogathatóvá tenni Magyarország déli határszakaszának 1951-1955 között épült védelmi rendszerét – írta hétfőn az Új Dunántúli Napló.
Holló József, a Hadtörténeti Múzeum főigazgatója elmondta: a 630 kilométer hosszan épült, 1.500 beton lőállást, tankcsapdákat, harcálláspontokat magába foglaló és 270 zászlóaljnak helyet biztosító „magyar Maginot-vonal” a Tito vezette Jugoszlávia felől érkező esetleges támadás kivédésére készült.
Bár az eredeti terveknek csak a negyven százaléka valósult meg, a beruházás így is az ország akkori éves költségvetésének a harmadába, hétmilliárd forintba került.
Az altábornagy beszámolt arról, hogy Baranyában és Zalában már végeztek a feltárással, de a munkát tovább folytatják annak érdekében, hogy az emberek minél többet tudhassanak az 1950-es években a térségben zajlott eseményekről. A távlati cél az, hogy a védrendszert turistaútvonallal összekötik, így a hadi építmények látogathatóvá válnak – olvasható a baranyai napilapban.
Késhet a Gripenek felajánlása
A Honvédelmi Minisztériumban (HM) azt fontolgatják, hogy a korábbi tervekhez képest két év késéssel, 2012-től ajánlja fel Magyarország a lizingelt Gripen vadászrepülőgépeket nemzetközi missziókra – közölte saját értesülésére hivatkozva a hétfői Magyar Nemzet.
A HM nem erősítette meg a lap információját, azzal az indoklással, hogy a kérdésben rendelkező védelmi tervezési dokumentum nem nyilvános.
Az írás szerint míg a külföldi szerepvállalás csúszhat, a Gripenek kényszerűen a tervezettnél korábban átvehetik a légtér őrzését a MiG-29-esektől. Az állandósult alkatrészhiány miatt az orosz gépekből csak kevés hadra fogható – emlékeztet a lap -, hozzátéve, hogy „maradék pilótái közül többen pedig a szolgálati nyugdíj körüli bizonytalanság közepette inkább nyugdíjba vonultak”. Mivel – különböző szinten – eddig már 15 magyar pilóta kapott átképzést Gripenre, nyártól az új típussal párhuzamosan adnak készültséget a MiG-ek mellett – írta a Magyar Nemzet.
Újra Dolgozhatnak Tolnában
Bezárása után három hónappal újra megkezdi működését a szekszárdi Esélyek Háza – írta hétfőn a Tolnai Népújság.
A minisztériummal kötött szerződés lejártával tavaly júniusban a megyei önkormányzat nem vállalta tovább az intézmény működtetését. Februártól a regionális munkaügyi központ biztosítja a feltételeket, a működtetéssel az Újra Dolgozom Tolnában Egyesületet bízták meg.
Ajánlott Cikkek
Rejtély, miből fizetik a jobbikos gárda számláit
