A tékozló kiadások elleni biztosítékok foganatosításával csökken a 2010-es országgyűlési választások előtti költségvetési túlköltekezés veszélye, amitől sok elemző tart – írja az Economist. Nemzetközi sajtószemle.
WIRTSCHAFTSBLATT (Bécs) – „Éves átlagban nyolc százalékkal nőtt az infláció Magyarországon, nagyobb mértékben, mint ahogy azt még novemberben a Magyar Nemzeti Bank előrejelezte (7,9 százalék). (…) Az árnövekedés fő okai az importált energia magas ára, és – a nyári aszály után – az emelkedő élelmiszerárak. A gabona termelői ára az előző év első 11 hónapjában 67,8 százalékkal, a gyümölcsé 41,4 százalékkal nőtt. (…) A magyar gazdaság azon reménye, hogy az alapkamat csökkenthető – Románia mögött a második legmagasabb az EU-ban – ezzel távolabb került. Ráadásul a gazdasági növekedés, amely a harmadik negyedévben sovány 0,9 százalékra fékeződött, a legalacsonyabb érték a 27 tagú EU-ban.”
NEUE ZÜRCHER ZEITUNG – „A New York kávéház a gazdagság fellegvára. Egykor kedvelt találkozóhelye volt a szellemi elitnek, amelyben magától értetődően sok zsidó akadt, és éppen akkor nyílt meg, amikor a zsidók végre a többséggel azonos jogokat kaptak. Az ember elképzeli az asztalokat, szorosan egymás mellett, a füstfelhőt, a vitákat, a civódást – ma, amikor csendes a hely. Az evőeszközök zörögnek, a pincérek gyorsan eltűnnek. Mert, ahogy az egyik vendég meséli, manapság Budapesten nincs egyetlen értelmiségi kör sem. Zsidó vagyok – mondja -, asszimilált zsidó, értelmiségi zsidó, de nincs lehetőségem arra, hogy órákon át beszélgessek, pénzt kell keresnem, ma minden a pénz körül forog. (…) A magyarországi zsidóság nagy többsége asszimilálódott, és az uralkodó körökkel annyira összefonódott, hogy nem tartották lehetségesnek és teljes mértékben meglepődtek az elvakultan rasszista nemzetiszocializmus hivatalos politikába történő betörésén.”
WWW.ECONOMIST.COM (London) – „A tékozló kiadások elleni biztosítékok foganatosításával csökken a 2010-es országgyűlési választások előtti költségvetési túlköltekezés veszélye, amitől sok elemző tart. Mégis azzal, hogy a kormánynak korlátozott a hatásköre az adók csökkentésére, a magyar gazdaságra a következő években a lassú fejlődés és az alacsony kötségvetési hiány lehet jellemző. (…) Alig egy éve úgy tűnt, hogy Magyarország megérett a gazdasági válságra. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kormánya bejelentette, hogy a költségvetési hiány mértéke elérheti a GDP 10 százalékát. Ez – a jókora folyószámla-hiánnyal – megkérdőjelezte a forint stabilitását, ily módon a gazdaság erejét… (…) Az Economist Inteligence Unit (a brit hetilap gazdaságkutató cége – A szerk.) hajlik arra, hogy elhiggye, olyan sok előrehaladás történt a pénzügyi fronton, amiért Gyurcsány nem fogja megengedni, hogy a költségvetési hiányt még egyszer elinflálják 2009-ben. A következő évre sokkal inkább az a kérdés, hogy folytatódik-e a pénzügyi konszolidáció, vagy a miniszterelnök inkább más fontos ügyekre akar-e összpontosítani.”
8. évfolyam 4. szám, 2008.01.24
