„Mocskos zsidó! Ide mered tolni a képed?” Ezzel az üvöltéssel kezdődik a Kossuth rádió Krónikájának tudósítása a Magyar Gárda pesti tüntetéséről. Az üvöltés reflektálatlanul ott marad a levegőben. Egy író embernek szólt, aki ugyanabba az utcába merészkedett, ahová a gárdisták, s akit ezért a vétségéért rendőröknek kellett kimenteni a kezük közül. Mi sem természetesebb.
Másik Krónika-tudósítás: az Apollo Tyres Gyöngyösön épít üzemet. A Krónika alulinformált helyi tudósítója ez alkalomból a gyöngyösi utca alulinformált emberét szólítja meg: mi jut eszébe arról, hogy gumigyár. A válasz: környezetszennyezés. Utca Embere úgy véli, indiaiak nem nagyon lehetnek jobbra képesek. Várnám a reflexiót, amely szerint: 1) az abroncsgyár nem gumigyár, 2) az Apollo nem egyszerűen indiai gyár, hanem több világrészre kiterjedő modern világcég, amelynek ez lesz az európai telepe, 3) ebből is következik, hogy nem feketén füstölgő gyárkéményeket jelent, azt ma sehol se tűrnék.
Ám az Utca Emberének véleménye ultima ratióként éppoly reflektálatlanul száll szét az éterbe (vasárnap délben!), mint a fentebb idézett üvöltés.
(Amúgy – hadd írom le gyorsan – a Krónika efféle gyöngyszemeitől eltekintve igenis jó és tartalmas a Kossuth adó megújult műsora!)
efef
Élet és Irodalom
52. évfolyam, 04. szám
