A romakérdéssel fogalkozó politikusok és szakemberek elhatárolódnak Farkas Flórián interjújától. Elsősorban amiatt forr a hangulat, hogy a Lungo Drom elnöke a Magyar Nemzetben kijelentette, ha a Magyar Gárda működése nem a kisebbségek ellen irányulna, a cigányoknak is a szervezetben van a helyük. A fideszes képviselő a kormányt tette felelőssé a romák mai helyzetéért, és szerinte elsősorban az oktatás támogatása „tragikus”. Ennek ellenkezőjét állítják a szakemberek; az idén és jövőre több tízmilliárd forint segíti a romák felzárkózását.
Még mindig forr a hangulat Farkas Flórián Magyar Nemzetnek adott interjúja miatt. A Lungo Drom elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a roma gyerekek oktatásának támogatása folyamatosan csökken, a cigányság nem szólhat bele saját sorsának alakításába, a Magyar Gárdával kapcsolatban pedig kijelentette: ha a szervezet tevékenysége nem a kisebbségek ellen irányulna, akkor a cigányoknak is közöttük a helyük. Politikusok, és szakemberek érezték úgy, szükséges, hogy a kijelentések miatt megszólaljanak, és reagáljanak az elhangzottakra.
Teleki László szocialista képviselő, volt romaügyi államtitkár határozottan kijelentette: Farkas mondatai és eddigi politikai pályafutása a Fidesz-frakcióban folyamatosan sértette és sérti a magyarországi cigányokat. Az a roma politikus, aki összemossa a romákat a gárdával, nem lehet hiteles képviselője a magyarországi cigányságnak, mert gátolja esélyeik növelését, foglalkoztatásuk javítását és rombolja társadalmi megítélésüket. Teleki egyetért azzal, hogy törvényi úton tiltatsák meg a félkatonai szervezetek működését. Sajnálatosnak nevezte a napokban történt eseményt is, amikor két roma származású nőt öt fiatal bántalmazott Szigetváron. Szerinte ez az eset is mutatja, a demokratáknak össze kell fogniuk a hasonló helyzetek megelőzése érdekében. Aki nem határolódik el a szélsőséges csoportoktól, jelenségtől, nem lehet demokrata és igaz magyar. Úgy vélte, a Lungo Drom elnökének a Fidesznek tetsző csúsztatások és hazugságok helyett inkább az lenne a feladata, hogy a romák esélyegyenlőségéért dolgozzon az országgyűlésben.
Farkas a vitatott interjúban kifogásolta, hogy az oktatási célú ösztöndíjprogramok összeolvadnak, s emiatt a források egyre csökkennek. Teleki számokkal cáfolta mindezt; a 2001-2002-es tanévben mintegy 10 ezer diákot támogatott a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány, 230 millió forintból. A 2003-2004-es tanévben 1 milliárd forintot fordítottak erre a célra, és ebből a pénzből 16-18 ezer diák tanulását segítették. A következő évben mintegy 26 ezer főre nőtt a támogatottak köre.
Teleki szerint a cigányok felzárkóztatását már óvodás kortól kell elkezdeni annak érdekében, hogy az általános iskola, a szakmunkásképző, az érettségit adó intézmény vagy éppen a diploma megszerzése romák számára is elérhető legyen. A jelenlegi kormánynak köszönhetően térítésmentessé vált az óvodai ellátás, és ettől az évtől nem csak alsó-, hanem felső tagozatban is ingyenes étkeztetést kapnak a rászorulók. Megemlítette a Új Magyarország Fejlesztési Tervet is, hozzátéve, sajnálatos, hogy a rendszerváltás óta nem volt olyan kormányzati program, mely hasonló módon támogatta volna a cigányságot. Látható a Fidesz hagyatéka – mondta, amely a romák hátrányos helyzetét befolyásolja napjainkban is. Teleki szerint a jelenlegi kormánynak az a célja, hogy a Roma Évtized Program kapcsán 2015-ig látható eredményeket érjen el a cigényok oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és egészségügyi helyzetében.
Ürmös Andor, a Roma Integrációs Főosztály vezetője szerint nem igaz az a megállapítás, hogy a cigányok nem szólhatnak bele saját sorsuk alakításába. Mint mondta, a kormány első intézkedési között szerepelt, hogy a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság helyett megalakította a Roma Integrációs Tanácsot, melyben hét civil szervezet – köztük a Lungo Drom – képviseli a romák érdekeit. Farkas Flórián is több alkalommal vett részt ezeken az üléseken – mondta Ürmös. Az elmúlt években számos kormányzati intézkedés segítette a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózását; ilyen egyebek mellett az alkalmi munkavállalói könyv kiterjesztése, az átalakított családtámogatási rendszer, a hátrányos helyzetű gyerekek ingyenes étkeztetésének bevezetése, melynek hatására javult a roma gyerekek óvodáztatásának esélye. A Roma Integráció Évtizede Program pedig hosszútávú stratégiát fogalmaz meg, 2015-ig jelöli ki a feladatokat. Az idén és jövőre több tízmilliárd forint segíti a romák integrációját, a képzetlenek foglalkoztatását szolgáló Lépj egyet előre program és a cigánytelepek felszámolása is ebből a forrásból valósul meg.
Borovszky Tímea, az Oktatási Minisztérium Roma Integrációs Titkárságának vezetője is cáfolta az interjúban megjelenteket. Mint mondta, a 2003-ban indult integrációs pedagógiai program mintegy 1,1 milliárd forintból valósult meg, négy év múlva, a 2007-2008-as tanévben 2,3 milliárd forintot fordítottak erre a célra. A forrásra olyan iskolák, óvodák pályázhatnak, melyek a roma és nem roma gyerekek együtt nevelését, oktatását vállalják. A pénzt nemcsak eszközfejlesztésre hanem pedagógusképzésre is fordítják az intézmények.
A Nemzeti Fejlesztési Terv első ütemében 2004 és 2006 között 7,7 milliárd, a második, 2007-től 2013-ig tartó időszakban közel 40 milliárd forint jut esélyegyenlőségi programok megvalósítására. Borovszky Tímea megjegyezte, reméli, hogy nem az Útravaló programra gondolt Farkas, amikor az ösztöndíjak csökkenéséről beszélt, hiszen a 2005-ben indult projekt évi 2 milliárd forinttal segíti a halmozottan hátrányos, és hátrányos helyzetű, köztük a roma gyerekek oktatását.A Lungo Drom elnöke szerint kevés roma kisgyerek jár óvodába. A titkárságvezető szerint igaz ugyan, hogy kevesebb roma jár oda három éves kortól mint nem roma, az okok azonban ismertek. Bár az óvodák országos lefedettsége jó, de éppen azokon a településeken, ahol nagyszámban élnek hátrányos helyzetű gyerekek, gyakran hiányzik az intézmény. Hamarosan azonban megkezdődhet az óvodák építése, a forrást uniós pályázatból kívánja megoldani a tárca. Farkas Flórián kifogásolta azt is, hogy egyre több vidéki kisiskola szűnik meg, az új „körzetesítés” pedig tovább mélyíti a kulturális szakadékot. Borovszky Tímea kifejtette, a minisztérium egyetlen iskolát sem zár be, a döntés minden esetben a fenntartó önkormányzat hatásköre. Gyakran több szomszédos település összefogásával a korábbinál jobban felszerelt, korszerűbb közös iskolába járhatnak a gyerekek. Úgy fogalmazott: az összevonás minden esetben minőségi integrációt kellene, hogy jelentsen. A körzetesítésre pedig azt mondta, egy új kvótarendszer szerint úgy kell meghatározni az iskolakörzetet, hogy nagy különbség ne legyen a szegény gyerekek arányában.
Mohácsi Viktória, az Európai Parlament képviselője sem hagyta szó nélkül a nyilatkozatot. Szerinte sem jó, ha a kis falvak élete nehezebb lesz az iskolabezárások miatt, de a magasabb színvonalú oktatás ellensúlyozza az utazással járó nehézségeket. Farkas más tévedésére is felhívta a figyelmet; a fideszes politikus szerint a cigány gyerekek 90 százaléka nem jár óvodába. Mohácsi Viktória elmondta: utoljára 2003-ban készült erre vonatkozó felmérés. Eszerint az óvodaköteles, öt éven felüli gyerekek 11 százaléka nem jár óvodába, e csoport 90 százaléka marad ki azért az intézményből, mert lakóhelyükön nincs óvoda. Az sem igaz, hogy szociális okok miatt tartják otthon a szülők a kicsiket, hiszen az ingyenes étkeztetésnek köszönhetően szívesen járatják óvodába gyermekeiket. Mohácsi Viktória egyetértett a nyilatkozat azon állításával, hogy a szegénység láthatóan jelen van Magyarországon, de hozzátette azt is, az uniós források nagymértékben javíthatnak a helyzeten. Megjegyezte, nem a kormánynak és Gyurcsány Ferenc köszönhetőek a cigányellenes megmozdulások, a miniszterelnök az elsők között határolódott el a gárdától, amit a Fidesz és Farkas nem tett meg.
Népszava Online
